Legkevesebb tízezer ember tiltakozott tegnap a japán kormányfő hivatalánál amiatt, hogy a kormány két atomreaktor újraindításáról döntött. A Noda Josihiko kormányfő hivatala előtt tiltakozó tömeg elállta az utat, megbénította a közlekedést. “Ne indítsátok újra a reaktorokat!” – kiabálták. Transzparenseiken atomenergia-ellenes szlogenek szerepeltek.
Jelenleg biztonsági okokból vagy karbantartás miatt egyetlen atomreaktor sem üzemel a távol-keleti szigetországban, mivel tavaly márciusban a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája történt: hatalmas erejű földrengés és pusztító szökőár okozott károkat a fukusimai 1-es atomerőmű reaktoraiban. A katasztrófa utáni hónapokban egymás után állították le a japán atomerőműveket, de az energiaipari cégek már akkor jelezték, hogy a nyár beköszöntével – amikor légkondicionáló berendezések milliói kezdenek működni – gondok adódhatnak az energiaellátásban. Ennek elkerülése érdekében döntött úgy a tokiói kabinet, hogy két reaktort visszakapcsoltat.
Az első, az Ohi nukleáris erőmű hármas reaktora holnap kezd újra működni.
Ezzel egy időben a kormány közzétette és társadalmi vitára bocsátotta Japán hosszú távú energiastratégiájával kapcsolatos elképzeléseit. Azért határozta el a kormány az energiastratégia újragondolását, mert a közvélemény a fukusimai katasztrófa után egyre kevésbé fogadja el az eddigi megközelítést, amely szerint Japán energiaigényének minél nagyobb hányadát kell atomenergiával fedezni. A három új koncepció szerint Japán energiaigényét 2030-ig 0, 15 vagy 25-30 százalékban elégítenék ki nukleáris energiával.
Az atomenergia teljes elvetését jelentő terv elfogadása esetén Japán 2030-ig a jelenlegi 10 százalékról 35 százalékra emelné a megújuló energiaforrások felhasználását és az 1990-es szinthez képest 23 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
A 20-25 százalék atomenergiával kalkuláló koncepció lényegében az eddigi stratégia folytatását jelentené, mivel a fukusimai katasztrófa előtti utolsó évben, 2010-ben Japán energiaszükségletének mintegy negyedét fedezte atomerőművekkel. Ebben a koncepcióban a kormány a megújuló energiaforrások 20-25 százalékos arányával számol. A maradék energiaigényt mindegyik forgatókönyv szerint fosszilis energiahordozók, például szén, földgáz és kőolaj elégetésével fedeznék.
A kormányhoz közel álló források szerint viszont a kabinet végül nem ezeket a forgatókönyveket választja majd, hanem a kettő közötti megoldást, amely szerint a szigetország energiaszükségletének 15 százalékát fedeznék atomenergiával, 30 százalékát pedig megújuló energiaforrások felhasználásával.
"A felkínált lehetőségek mindegyike megfelel a céljainknak: kevesebb atomenergia, kevesebb fosszilis energiahordozó, kevesebb széndioxid-kibocsátás" – közölte Furukava Motohisza japán nemzetgazdasági miniszter. A kormány július 14-től 11 helyen tart társadalmi vitát, augusztus elején pedig országos, reprezentatív közvélemény-kutatást is végeznek. Ezek eredményei alapján alkotja meg a kabinet új, "innovatív" energia- és környezetvédelmi stratégiáját, amelyet a tervek szerint 2030-ban vizsgálnak felül újra.
