109 civil szervezet közös nyilatkozatban szólítja fel a MOL olajcéget, hogy álljon el az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területére tervezett beruházásától. Emellett arra kérik a gazdasági és politikai élet szereplőit, hogy az Alaptörvény értelmében biztosítsák hazánk országos jelentőségű védett területeinek és megmaradt természeti kincseinek védelmét.
A civil szervezetek nemzeti parkjaink védelmében fogalmazott közös kiállásának az ad most aktualitást, hogy a MOL engedélykérelmet nyújtott be szénhidrogén-kút fúrására az Őrségi Nemzeti Park területén. A tervezett beruházás a nemzeti park védett természeti területén, Natura 2000-es területen, a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületén történne – a civilek szerint ezzel az olajipari vállalat szembe megy az Alaptörvényben rögzítettekkel. Egy új szénhidrogén-kitermelő helyszín nyitása emellett súlyosbítaná a klíma- és ökológiai válságot is, amely tovább rontaná Magyarország jövő nemzedékeinek életfeltételeit.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint az olajfogyasztásunkat a 2010-es bázisévhez képest 37%-kal, gázfogyasztásunkat pedig 25%-kal kell csökkenteni világszinten 2030-ig. A Párizsi Klímaegyezményben rögzített másfél fokos globális felmelegedési küszöböt a már feltárt földgáz- és kőolajkészletek kitermelése és felhasználása is veszélyezteti. A klíma- és ökológiai válság jelenlegi súlyos helyzetében már nem lehet engedélyezni új, fosszilis energiahordozó lelőhelyek megnyitását.
A hazai gázfogyasztást a magyar kormány 2040-re 40%-kal akarja csökkenteni. A lakóépületek régóta ígért energetikai felújításával évi 2 milliárd m3 földgázt tudnánk megtakarítani, amely mennyiség megegyezik a jelenlegi hazai kitermeléssel [Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig (NES – 2020. január 16)]. A biológiai sokféleség, a minket is fenntartó élő rendszerek összeomlásának közvetlen veszélye pedig megköveteli, hogy az egyre kevesebb, még természetes területünket megőrizzük.
„Abszurd és felelőtlen a MOL-tól, hogy a klíma- és ökológiai válság közepén egy nemzeti park területén akar új szénhidrogén-kitermelő helyet nyitni. A környezet és az éghajlat további pusztítása helyett a MOL-nak a megújulókra való áttérésben kellene élen járnia” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
„Egy szénhidrogén-kitermelő beruházás egyaránt veszélyezteti az éghajlati biztonságot és az ökológiai értékeket. Ezt maga a beruházó MOL által megrendelt előzetes vizsgálati dokumentáció is beismeri és leírja, hogy a tervezett tevékenységnek a zaj-, fény- és porszennyezéstől kezdve, a megnövekvő forgalmon keresztül, egészen a madarak költőhelyének megzavarásáig terjedő veszélyeztető hatásai lennének. Nemzeti parkjainkat azért hoztuk létre, hogy a magyar tájat és benne természeti kincseinket hosszú távon megőrizzük. Minden, ezt a célt veszélyeztető gazdasági tevékenységet itt el kell kerülni” – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke.
A közös állásfoglaláshoz csatlakozó szervezetek azt várják:
— a MOL azonnali hatállyal álljon el az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területére tervezett beruházásától;
— a Vas Megyei Kormányhivatal a fentiekben megfogalmazott természetvédelmi és klímavédelmi szempontok értelmében utasítsa el az engedélykérelmet, amennyiben a MOL nem vonja vissza a beruházási szándékát;
— a magyar országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban alkosson törvényt, amely megtiltja nemzeti parki védett természeti területen a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó új bányászati kutatás és kitermelés megkezdését.
A MOL tervét nem támogatja az érintett Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága sem, az MTVSZ közérdekű adatigénylésének köszönhetően napvilágot látott dokumentum szerint. Az ügy kapcsán dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója felhívta a figyelmet arra, hogy alkotmányos rendünk szerint a természetvédelmi területeken a védendő közérdek az élővilág megóvása, a bányászati célú tevékenység nem élvez elsőbbséget egy nemzeti park védett területén.
