Több dél-amerikai ország is ismerheti már az egyes feltételezések szerint Magyarországon most bevetett „géntrükköt”: a gyártók különféle praktikákkal becsempészik a génkezelt vetőmagot, majd az állam – mondván, hogy a GMO-mentes státusz már megszűnt – engedélyezi a termesztést.
Az is előfordul, hogy az akaratlanul génkezelt vetőmagot vetett parasztokkal szemben még egy jókora kártérítési igénnyel is fellépnek, mivel úgymond bitorolták a vetőmaggyártók szabadalmait. Ha a génmódosított mag bekerül egy korábban GMO-mentes régióba, azzal az első bástya ugyan ledől, de még nincs minden veszve. Az érintett térségben a termést több éven át vizsgálni kell, hogy kiderüljön, kiszabadultak-e az idegen gének. Ha a génkezelt magból kikelő növény netán termést hoz, és a mag újra a földbe kerül, az sem jelent feltétlenül tartós génszennyezést. Ezek a fajták ugyanis gyakran „gyárilag” úgy készülnek, hogy a második generáció ne legyen életképes, vagy ne hordozza a módosított tulajdonságot.
Részletek >>>
Megszületett a vidékfejlesztési tárca új GMO rendelete
A VM rekord gyorsasággal módosította a vetőmagokról szóló rendeletét, hogy a növénytermesztési hatóság még hatékonyabban léphessen fel a GMO-val szennyezett területek mentesítése érdekében. A rendeletmódosítás szerint minden GMO szennyeződést tartalmazó vetőmag köztermesztésbe vonása, forgalomba hozatala jogszabálysértő. A GMO szennyezéstől való mentességéért magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalomba hozója felel. Az MgSzH a szennyezett vetőmagból kikelt növényi állományt, valamint a körülötte lévő pufferzóna növényi állományát zárolja, majd azt a földhasználónak meg kell semmisítenie oly módon, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább. Ennek elmaradása esetén az MgSzH végezteti el a megsemmisítést.
A rendelet mai napon lépett hatályba.
A Kormány szerdán döntött arról, hogy a lehető legerélyesebben fellép a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagokat forgalmazó cégek ellen, ezért kezdeményezte a Büntető Törvénykönyv és a jogszabályok módosítását a szigorú büntethetőség érdekében. A Vidékfejlesztési Minisztérium határozott célja, hogy a vetőmag-előállítókkal, vetőmag-forgalmazókkal és a termelőkkel együttműködve a lehető legkisebb veszteségekkel oldja meg ezt a kritikus helyzetet. A Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja, hogyan érvényesíthető a lehető leggyorsabban az okozott kárért a felelősség.
Eddig összesen 940 hektáron kellett a növényállományt megsemmisíteni és további 2500 hektáron végzik el a kitárcsázást.
