A rovat kizárólagos támogatója
A Nádasdy, a Tóth Kálmán és a Bárd utca néhány lakója nyílt levelet írt Ferencváros polgármesterének és jegyzőjének a nemrég történt fairtás ügyében. Aki lemaradt erről a primitív környezetrombolásról az események kronológiája:
1. 2019. április 8-án 15 db egészséges, 30 és 70 év közötti fát vágtak ki a Budapest IX. kerületi Nádasdy és Bárd utcákban.
2. 2019. április 25-i testületi ülés tárgyalta a fairtás ügyét.
3. Ács Dániel és Kiss Bence (444.hu) 6 perces összefoglaló videót készített a történtekről.
4. A jegyző levelet írt a fairtással kapcsolatos képviselői kérdésre.
5. Az önkormányzat sajtóközleményt küldött a 444.hu-nak.
Nyílt levél Dr. Bácskai Jánosnak és dr. Dombóvári Csabának, Ferencváros polgármesterének és jegyzőjének Madarak és Fák Napjára a Nádasdy és Bárd utcák fáinak kivágása és a lakóövezetben megvalósuló építkezések miatt elszenvedett károkra adott válaszaikról
Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt Jegyző Úr!
2019. április 18-án írásban kérdéseket intézett Önökhöz a Nádasdy és Bárd utcák 55 lakója, akik közül négyen az április 25-i képviselő testületi ülésen is megjelentek, hogy feltegyék Önöknek és a képviselőknek kérdéseiket az utcáikban történt környezetkárosítással és az építkezés miatt elszenvedett sérelmeikkel kapcsolatban.
“Hallgattassék meg a másik fél is!” írta polgármester úr a facebook oldalán és “szigorú tényeket” közölt a ferencvárosi lakók által kifogásolt fakivágások és ingatlanberuházás kapcsán. Az ügyről rádiós műsorban is elmondta véleményét, bár vitatta, hogy illetékes lenne, ezért érdemi válaszokat az általunk feltett konkrét kérdésekre, aggályokra nem adott. Mindeközben jegyző úr a lakóközösség kérdéseit testületi ülésen előterjesztő Baranyi Krisztina önkormányzati képviselőnek megküldött levelében cáfolta állításaink valóságtartalmát és jogszabályokra hivatkozva részletesen kifejtette, hogy miért nincs a panaszoknak jogalapja, hangsúlyozva, hogy minden jogszerűen történt.
Az Önök válaszaira szeretnénk reagálni, előre bocsátva, hogy nem célunk további levelezés folytatása. Azért nyílt levél formájában tesszük közzé álláspontunkat egy kerületben élőknek szóló független közéleti blogon, mert úgy érezzük, hogy a ferencvárosi polgárok szélesebb körét érintő közérdekű problémáról van szó, ami a képviselő testületi ülés óta nyilvános figyelmet kapott.
Sem az Önöket megszólító levelünkben, sem pedig a képviselő testületi ülésen tett felszólalásunkban nem a jogszerűtlenséget kifogásoltuk. A kerület vezetésének felelőssége, hogy a ferencvárosi lakosoknak esélyük sincs érdekeiket a hatósági eljárások bürokratikus folyamataiban érvényesíteni. Az önkormányzati vezetőknek vállalni kell a felelősséget, ha döntéseik szakmailag nem megalapozottan, nem átlátható módon, az érintettek bevonása nélkül születnek. Legfőképpen pedig azért kell felelősséget vállalniuk, hogy a kontrollt teljesen elengedve hagyták, hagyják, hogy a kerületben élők érdekei helyett a jogszabályok minimális követelményei között kényelmesen lavírozó beruházók szándékai és érdekei határozzák meg hogyan újul meg, változik át a közvetlen lakóhelyünk.
“Az elmúlt hetekben, Ferencvárosban egy ingatlanberuházás során a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával közterületen álló fákat vágtak ki. A kivágott fák többsége sem őshonos, sem pedig védett nem volt. Ki kellett őket vágni, mert amellett, hogy invazív fajok is voltak köztük, az építkezés során a gyökerük is nagy valószínűséggel megsérült volna.” (Polgármester úr)
Ahogy a kivágást engedélyező jegyző úr levelében fogalmazott, a “fakivágás szükségességét a kérelmező megfelelően alátámasztotta”. A kivágásukra a beruházó cég (Metrodom) szerint azért volt szükség, mert a gyökereik úgyis megsérültek volna az építkezés során. Nem cáfolta jegyző úr azon állításunkat, hogy más technológiával építkezve menthetők lettek volna a fák, bár ez jelentős költséggel járt volna a beruházónak. Az érvelés folytatásaként jegyző úr leszögezte, hogy a kidöntött fák többsége egyébként is “idegenhonos fafaj” volt és 4 db bálványfa is volt közöttük, ami “kifejezetten invázív fajú”. Ezzel szemben fotókkal tudjuk igazolni, hogy a Nádasdy utcában kivágott 10 fa egy kivétellel olyan volt, mint az utcánkban lévő többi fa, amelyekkel nagyjából 40 évvel ezelőtt ültették be a környéket. A Bárd utcai japánakácokat is értéktelen idegenfajúként írja le a jegyző úr, miközben számos 100 év feletti védett japán akác van Magyarország parkjaiban (a fajt az 1800-as évek óta honosították Európában). A fák kivágását végző szakember szerint a legalább 70 éves Bárd utcai japán akácok kidöntésére a lombjukban fészkelő madarakkal, szennyezett levegőjű belvárosi lakóövezetben, nem elfogadható indok, hogy a fák “idegenfajúak” voltak. Valóban nem voltak védettek ezek a fák, ahogy erre a jegyző úr válasza rávilágít, csak a szabályozási terv jelölte “védelemre érdemesnek” őket, de nem védte meg őket senki. Kifejti, hogy attól, hogy szakemberek védelemre javasolták ezeket a fákat, az még nem jelenti azt, hogy kaptak is védettséget a kerületi döntéshozóktól. Levelében tényszerűen tájékoztat a szomorú valóságról: “Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata sem fát, sem zöldfelületet nem nyilvánított ez ideig védetté”.
“Környezetpusztítást, védett fák meggyilkolását vizionálták egy olyan kerületben, ahol kiemelkedő a zöldterületek aránya.” (Polgármester úr)
“A most kivágott fák helyére a beruházó összesen 48 db új fát fog ültetni.” (Jegyző úr)
Sajnos nem vizionáltuk, hanem végignéztük és dokumentáltuk a környezetpusztítást, mindezt a fészkelési időszak közepén, egy olyan városrészben, ahol a környező utcákban párhuzamosan legalább 8 építkezés folyik és további 3 beruházó rendelkezik építési engedéllyel. A zöldterületek “kiemelkedő” aránya ezen a környéken nem csak a közterületi fák kivágása miatt csökken drasztikusan, hanem a telkek teljes beépítésének engedélyezése miatt. A beépülő zöld felületet kis tetőkertek megvalósításával váltják ki a beruházók. Ilyen udvari tetőkertbe ígérte a Metrodom is 20 db fa elültetését a kivágott 40-70 éves fák pótlására. A megígért 48 db fából további 28 db-ot a beruházó az épület és a parkoló közötti kb. 2 m széles közterületi sávon fogja elültetni, ahonnan a fákat kivágta. De hol fognak élni ezek a fák? Gyakorlatilag teljesen eltűnt az építkezés idejére “használatra lefoglalt” közterület, a földet kikotorták, az építési gödör falát lebetonozták, erről képeket is mutattunk Önöknek. Ha el is ültetik majd a facsemetéket és feltételezzük, hogy élni tudnak az építkezés után helyreállított, de alábetonozott keskeny földsávban, hogy tud majd nőni a lombjuk az épület homlokzatától, ha közvetlenül a telekhatárra építkeznek?
A fapótlás megfelelőségét pedig az önkormányzat munkatársai ellenőrzik majd. Ugyanúgy, mint a Tóth Kálmán 33. szám alatti lakóépület építése idején tették a kivágott fák pótlása során.” (Jegyző úr)
Szeretnénk ismét emlékeztetni rá, hogy a hivatkozott korábbi pótlások közül egyetlen egy fa sem maradt életben a Tóth Kálmán utcában. A már teljesen kiszáradt, de még ki nem szedett kis fákból 6 db látható az utcában, ezeket lefotóztuk és bemutattuk Önöknek.
A jegyző úr álláspontja szerint “Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a fakivágás engedélyezése során az eljáró hatóság nem hagyott lehetőséget a Tóth Kálmán utca 33. alatti társasház lakóinak a fellebbezésre”. Érvelése szerint a vonatkozó kormányrendelet nem írja elő a tájékoztatási kötelezettséget és a fellebbezés lehetőségének biztosítását. Szóval azért állítottuk valótlanul, hogy nem tájékoztattak minket és nem tudtunk fellebbezni, mert jogszabály szerint nem volt kötelező minket tájékoztatni és lehetőséget biztosítani a fellebbezésre?
Levelében a jegyző úr hasonlóképpen bizonyította azt is, hogy nem felel meg a valóságnak az az állításunk, hogy a Nádasdy utca- Tóth Kálmán utca – Bárd utca által határolt telken építeni tervezett lakóház építési engedélyezési eljárásában az építési hatóság nem tekintette a társasházunk lakóit érintett ügyfélnek és nem volt lehetőségünk az engedély kiadása előtt érvényt szerezni véleményünknek, tiltakozásunknak. Azzal cáfolta ezt, hogy az önkormányzati építési hatóság értesítette „mind a függő hatályú döntésről, mind pedig az érdemi döntésről” a társasház közös képviseletét. Azt elmulasztotta megemlíteni a jegyző úr, hogy a társasházunk közös képviselője ugyan kapott tájékoztatást az építési helyszín nyilvános bejárásának lehetőségéről, de a decemberi bejárás során a hatósági osztály munkatársától azt a tájékoztatást kapta, hogy nem fogják érintett ügyfélként befogadni a társasházat az engedélyezési eljárásba, mert nem közvetlen telekszomszéd (mivel ez egy három utca által határolt sarok telek, és bár közvetlenül a társasház előtt épül a ház, de köztünk van a keskeny, egyirányú autóút). A közös képviselet írásban is megküldte az ügyfél státusz iránti kérelmét. A Tóth Kálmán u. 33. alatti társasház lakói a készülő épület tervdokumentációját nem véleményezhették, mielőtt a Metrodom által megbízott „építéstervezők által 2018. december 18-án készített tervdokumentációk alapján” (idézet az közös képviseletnek megküldött értesítésből) az építési engedélyt 2018. december 20-án kelt határozatában megadta a jegyző úr megbízásából eljáró Építésügyi Hatósági Csoport.
Levelében állításunkat nem cáfolva jegyző úr elmagyarázta, hogyan történhetett jogszerűen, hogy beruházói érdekeknek megfelelően változtatták a környékünkre vonatkozó építési szabályozást. Az engedélyezhető épület magasságot és a telkek beépíthetőségét megnövelték a beruházók fejlesztési céljai szerint, figyelmen kívül hagyva, hogy az itt élőkre milyen hátrányos következményekkel jár majd a módosítás. Válaszában hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak törvény által biztosított lehetősége van településrendezési szerződések megkötésére a beruházókkal. Válaszában nem említett konkrét megállapodást, de az önkormányzatnak az Alfa Haller Kft-vel, a Nádasdy és Haller utca kereszteződésben épülő Haller11 ingatlanfejlesztés beruházójával 2017-ben kötött nyilvános szerződése például tartalmazza, hogy – a jegyző szerint elavultsága miatt egyébként is módosításra szoruló – az építési szabályozást a környékünkre vonatkozóan átdolgozzák az Alfa Haller Kft. fejlesztési céljait figyelembe véve. A megállapodás alapján a beruházó 50 millió forintot fizetett Ferencváros Önkormányzatának három részletben “a köz érdekét szolgáló kötelezettségvállalásként önkormányzati célok megvalósítására”. A beruházó fejlesztési céljaihoz igazítottan előkészített kerületi építési szabályzat módosítását a képviselő testület 2017. december 21-i rendkívüli ülésén fogadta el. Ezen szabályozás alapján kapnak most sorra építési engedélyt a 10 emeletes épületek a társasházunk elé és a szomszédos utcák családi házai közé. A Metrodom készülő lakótornyai mellett – aminek az utcánk fái áldozatul estek -, további három 10 emeletes építkezés indulhat el a következő hónapokban 500 méteres körzetünkön belül. Ezekről a Bárd és Tóth Kálmán utcák családi házaiban élő érintett szomszédoktól szereztünk tudomást. (A Bárd utcában egy keskeny üres foghíj telken két családi ház között, a Tóth Kálmán és Vaskapu utcák sarkán pedig lebontásra váró önkormányzati bérlakások helyén kezdik el hamarosan az építkezést két telken).
Ezek alapján felmerül néhány kérdés, amiről hasznos lenne az itt élőket tájékoztatni a tisztánlátásunk érdekében: Vajon több, a környéken fejlesztő beruházóval is kötött az önkormányzat ilyen településrendezési szerződést? A Metrodom is fizetett a köz érdekét szolgáló hozzájárulást az építkezés engedélyeztetése előtt, vagy tett rá ígéretet? Mekkora összeget kapott összesen a környéken fejlesztő beruházóktól az önkormányzat? Ezt az összeget hogyan és mire fordította eddig és milyen fejlesztéseket valósít meg belőle a Vágóhíd-Soroksári-Haller-Mester utcák által határolt lakóövezetünkben?
“A megépülő társasház kapcsán pedig a benapozottság kérdéséről Budapest Főváros Kormányhivatala állapította meg, hogy a jogszabályokban foglaltnak megfelel” – írta magyarázatában a polgármester úr.
A Metrodom engedélyeztetési eljárásába érintett ügyfélként befogadott egyik Bárd utcai lakónak az építési engedélyre vonatkozó fellebbezését elbírálva állapította meg a Kormányhivatal, hogy “a vonatkozó jogszabály (OTÉK) értelmében benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított. Tájékoztatta továbbá a fellebbezőt arról is, hogy a helyi építési szabályozásban meghatározott beépítési paraméterek és az országos szabályok betartása és kihasználása, azaz az ingatlan beépítési jogának érvényesítése az építtetőnek jogszabályban biztosított joga. (…) A vélt vagy valós sérelmeiket az érintettek tehát polgári úton rendezhetik.” (Idézet a jegyző leveléből)
A kormányhivatal állásfoglalása nem cáfolja meg azt az állításunkat, hogy az épülő 10 emeletes tornyok megfosztják a fénytől a társasház lakásait. A hivatal annyit erősített meg, hogy a jogszabályi előírások szerint elegendő, ha naponta csak egy órán át jut fény a Bárd utcai családi házakba és a Tóth Kálmán utcai társasház lakásaiba. A kormányhivatal állásfoglalása szerint, ha a környék építési szabályozása lehetővé teszi a tervezett építési magasságot, akkor a beruházónak joga van ilyet építeni, nekünk pedig mindössze ahhoz van jogunk, hogy polgári pert indítsunk egy olyan ügyben, amiről eleve kimondja a kormányhivatal, hogy nem lesz felróható a minket ért hátrány a perbe fogható beruházónak, hiszen a hatályos szabályozásnak megfelelően eljárva, hatósági engedélyek birtokában építi fel a 10 emeletes épületegyüttest.
Talán mindezeket kifejtve sikerül jobban rávilágítanunk arra, hogy miért éreztük úgy, hogy bár minden szabályosan történt a faírtás és a környékünkön zajló beruházások során, mégsincs az rendben, hogy nekünk csak ahhoz van jogunk, hogy csendben tűrjük az érdeksérelmeket, és csak egymásközt panaszkodva, az érintett hivatalokkal minden eredmény nélkül levelezgetve várjuk a továbbiakat a folyamatban lévő és hamarosan induló újabb építkezések miatt.
Végezetül szeretnénk a polgármester úrnak és jegyző úrnak azon érvelésére reagálni, mi szerint nekünk, az Önökhöz kérdéseket intéző kerületi polgároknak egyébként sincs morális alapunk arra, hogy környezetrombolással, fakivágással szemben szólaljunk fel Ferencvárosban.
“A fakivágással kapcsolatos panaszok egy olyan lakóházban (Tóth Kálmán utca 33.) élők részéről érkeztek, akiknek jelenlegi otthonai 13 évvel ezelőtt hasonló körülmények között épültek és az építés során több fakivágás történt. A Nádasdy Udvar nevű épület ugyanis a Tóth Kálmán utcai oldalán közvetlenül a telekhatárra épült. Nem csupán az erkélyek, de egyes utcafronti helyiségek is a járda fölé nyúlnak ki. Tehát már akkor is fákat kellett kivágni. Ugyanúgy, mint most. Az urbanizáció ezzel jár.”
Amikor 13 évvel ezelőtt a Tóth Kálmán utcában a társasház építtetője kivágatta a fákat, valóban nem álltak ott a lakók, hogy megvédjék azokat, mivel nem volt tudomásunk róla, hiszen nem éltünk még ott. Arra hivatkozni, hogy ezért nincs morális alapunk ahhoz, hogy 13 év után védeni próbáljuk a környezetünket, az utcánkban lévő fákat, egészen megdöbbentő érvelés. A fakivágással és a 10 emeletes épület engedélyezésével kapcsolatban megfogalmazott panaszainkhoz és kérdéseinkhez a társasház lakói mellett Bárd utcai és Tóth Kálmán utcai családi házak lakói is csatlakoztak.
Polgármester úr azt állítja, hogy az urbanizáció elkerülhetetlen velejárója a környezetkárosítás és hangsúlyozza, hogy mindannyiunk érdekét szolgálják az ingatlanfejlesztések. A napokban nyilvánosságra hozott ferencvárosi iskolák előtt mért légszennyezettségi adatok azonban igazolják, hogy nem alaptalanul féltjük a lakókörnyezetünket és az egészségünket. A hatósági jogkörök gyakorlóinak és az önkormányzat döntéshozóinak minden eszközükkel azon kellene dolgozniuk, hogy a ferencvárosi polgárok életminőségét javítsák és a zöld felületeket, lombos fákat megvédjék. Ha a már most is aggályos mértékű légszennyezettség, szállópor, zaj és autóforgalom a “megújuló” városrészben fokozódni fog, kevésbé élhető lesz és az emberek nem szívesen laknak majd itt.
Az a véleményünk, hogy ha nem lesz tudatosabb, felkészültebb és mértékletesebb városfejlesztés a kerületben és a döntéshozók nem gyakorolnak kontrollt a beruházásokon a már itt élők érdekei védelmében, hiába emelkednek rövid távon az ingatlan árak, aki nem befektetésnek vásárolna ingatlant, hanem élni szeretne, gyerekeket nevelne itt, az előbb-utóbb ezeken a mutatókon és az egészségkárosító következményein elgondolkodik.
Polgármester úr nekünk címzett magyarázatából és a jegyző úr ötoldalas leveléből sajnos nem kaptunk érdemi és megnyugtató választ a korábban már megfogalmazott alábbi kérdéseinkre:
- Miért nem kérdezik meg a mindennapi életükre kiható, életminőségüket befolyásoló változások engedélyezése előtt az érintetteteket, vagyis minket, az építési területet körülölelő utcákban évek óta lakó polgárokat?
- Miért nem védik és óvják minden eszközükkel a fákat, mikor nemcsak a várostervezéssel foglalkozó szakemberek, de már a laikusok is tudják, hogy a következő évtizedekben még több zöld lombra van szükség ahhoz, hogy a városok élhető lakóhelyek maradjanak?
- Milyen garanciákat tudnak számunkra adni arra, hogy a lakókörnyezetünket érintő bármilyen változtatásról a döntések meghozatala előtt konzultálnak velünk, tájékoztatnak minket fejlesztési terveikről és minden alkalommal értesítik a közmeghallgatáson való részvétel, valamint a véleményezés lehetőségéről a közös képviselőnket?
- Milyen garanciákat tudnak számunkra adni arra, hogy az Alfa Haller Kft. folyamatban lévő építkezése, a Nádasdy- Haller – Tóth Kálmán utcák sarkán épülő társasház semelyik üteménél nem engedélyezik a területet körülölelő közterületi fák kivágását, vagyis nem adnak ki további fakivágási engedélyt sem a Nádasdy, sem a Tóth Kálmán, sem a Haller utcán?
- Milyen garanciákat tudnak számunkra adni arra, hogy a környező utcákban zajló építkezések ideje alatt a szálló por mértékét az egészségünkre közvetlen veszélyt jelentő jelenlegi szintről az elviselhető szintre szorítják vissza, s hogy a beruházókat rákényszerítik az utcáinkra kihordott talaj, homok feltakarítására és az utcáink tisztántartására?
Továbbra is azt szeretnénk remélni, hogy az önkormányzati vezetés tetteivel is bizonyítani fogja, hogy első sorban a kerület lakóinak érdekeit képviseli, és Önök biztosítékot adnak arra, hogy a környezetünkben tervezett és folyamatban lévő beruházások nem fognak számunkra további érdeksérelemmel járni!
Polgármester Úr, arra kérjük, hogy első gesztusaként az itt élők felé vonja vissza a Metrodomnak a szombati (9-18 óra közötti) munkavégzésre kiadott külön engedélyét! A munkagépek zaja hétköznap reggel héttől folyamatosan behallatszik az otthonainkba zárt ablakok mellett is. Ugye megérti polgármester úr, hogy nagyon méltánytalan lenne, ha a beruházás gyorsítása érdekében az Ön hozzájárulásával a szombati pihenő napokat is zajban töltenénk gyerekeinkkel?
Levelünkre nem írásban, hanem értünk, választópolgáraikért végzett munkájukban, tetteikben várunk választ Önöktől! Ha azonban a Tóth Kálmán utca 33. alatti társasház lakói által megfogalmazott kérdésekre, kérésekre szeretnének érdemben válaszolni, kérjük, hogy azt a társasház közös képviseletének küldjék meg.
Budapest, 2019.05.10.
Szendrey Orsolya, Sipos Tamás, Gyetvai Zsuzsanna Katalin, Bakó Katalin, Ujvári Gábor, Koncsek Fruzsina, Barna Andrea, Bánsági Éva, Benkóczy Miklós, Blanár Péter, Molnár Nikoletta, Molnár János, Antal Réka, Fehér Krisztina, Tolnoi Róbert Zsolt, Angyal Ákos, Erdélyi András, Dr. Csire Márta
Budapest IX. kerületi lakosok
Kapcsolódó anyagok:
