Magyarország klímabajnok, többet teszünk a klímavédelemért, mint az osztrákok vagy a németek, 2030-ig pedig nagyon komolyan karbonsemlegesítünk – mondta ma Orbán Viktor miniszterelnök az év első Kormányinfóján annak kapcsán, hogy a kormány jóváhagyta az új nemzeti energiastratégiát és a nemzeti energia- és klímatervet. A részleteket csak később hozzák nyilvánosságra, de Orbán egy-két dolgot már megelőlegezett, miközben igyekezett a számára kedvező módon bemutatni a magyar klíma- és energiaügyet. Miben van igaza, hol csavarja meg a valóságot?
A klíma- és környezetvédelmi akciótervet a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti, ennek szakpolitikai részleteit Orbán ígéretei szerint februárban mutatják majd be. Az ITM illetékes államtitkársága ebben a vonatkozásban idáig egyszerre tűnt valódi szakmai szempontok és a kincstári optimizmus képviselőjének, kritikusai szerint túlságosan csak az energiaügyre fókuszál, és a kormányon belül nem tartozik a nagyon fajsúlyos szakállamtitkárságok közé. A klímaügy közben azonban berobbant a nyilvánosságba, és az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak is az egyik legfontosabb politikai prioritása. A 2050-es EU-s karbonsemlegességi tervet Magyarország júniusban még megvétózta, decemberben azonban a kompromisszumos közös változatot már mi is elfogadtuk.
Az index megnézte a miniszterelnök klímaügyben tett főbb állításait, illetve hogy azok mennyire állják meg a helyüket. Íme >>>
Az LMP reagálása Orbán Viktor mai sajtótájékoztatójára
Miközben nem olyan rég a Fidesz politikusai még a klímaváltozás tényét is vitatták, a magyar miniszterelnök az önkormányzati választásokat követően néhány héten belül nem csak felismerte a probléma súlyát, de mai mondatai alapján a kormány az ünnepek alatt meg is oldotta azt. A gond csak az, hogy aki szerint a Kárpát-medence néhány intézkedéssel mentesíteni tudja magát a klímaváltozás hatásai alól, az valójában továbbra sem ért semmit, így több kárt fog okozni, mint hasznot. Orbán Viktor mai sajtótájékoztatójából egyértelműen kiderült, hogy Magyarországon klímaügyben a valódi fordulatot nem a miniszterelnök zöldülése fogja elhozni, hanem a leváltása.
Orbán Viktor ma már egyenesen Európa egyik legzöldebb politikusának állította be magát, csak hogy ebből egy szó sem igaz: az általa vezetett kormány az elmúlt tíz évben felszámolta a természet- és környezetvédelmi intézményrendszert Magyarországon, megadóztatta (és ellehetetlenítette) a megújuló energiákat és olyan gazdaságpolitikát folytatott, mely kimondottan vállalta, hogy a német ipar érdeke fontosabb, mint a fenntarthatóság.
A miniszterelnök a karbonsemlegesség kulcselemének továbbra is a paksi bővítést tartja: álláspontja szerint Magyarország nem engedheti meg magának, hogy szélerőműveket építsen, de megengedheti magának, hogy sok ezermilliárd forintot fizessen Oroszországnak egy drága, elavult, veszélyes és valójában teljesen felesleges atomerőműért.
A miniszterelnök talán felismerte, hogy a magyar emberek nem fogják engedni, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja a klímaváltozás problémáját, és nem fogják engedni, hogy rövidlátásukkal tönkre tegyék gyerekeink és unokáink jövőjét. Azonban a mai sajtótájékoztatón önkéntelenül azt is beismerte, hogy teljesen alkalmatlan a klímaválság jelentette kihívás kezelésére.
Budapest, 2020. január 9.
Schmuck Erzsébet és Kendernay János az LMP társelnökei
A magyarok véleménye és az antizöld Orbán rezsim
A szélerőmű kell, a szénerőmű nem. Magyarországon számos területen az eddigieknél jóval több érdemi klímavédelmi intézkedést vár a lakosság a kormánytól, derül ki a Greenpeace megbízásából a Závech Research által végzett közvélemény-kutatásból.