Ez az állapot nem a vég kezdete, hanem már maga a vég. Élesedik az állam és az önkormányzatok harca a közműcégekért. A kormány kivéreztetésre játszik, a helyhatóságok szövetsége a vagyon megvédésére buzdítja a polgármestereket. Néhol már vállalhatatlan műszaki állapotban vannak a vezetékek, van olyan hálózat, ami még mindig eternitcsöves.
Levelet írt valamennyi magyarországi település polgármesterének a napokban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, a somogyi Tab fideszes polgármestere, arra figyelmeztetve őket: ne ajánlják fel az államnak üzemeltetésre a tulajdonukban lévő közműveket, azzal ugyanis a vagyont is át kell adniuk. Szerinte ezzel egy újabb államosítás történik, csak nem a törvény erejénél fogva, hanem gazdaságilag kikényszerítve.
– Az ellátási felelősségüket komolyan vevő polgármesterek évek óta küldik segélykiáltásukat a kormány felé az ivóvíz és csatorna szolgáltatás finanszírozásának helyreállítása érdekében. Az önkormányzati tulajdonú vízközműcég egyharmada – zömmel a vidéki hátrányos adottságokat örökölt kisvárosokban és falvakban – a csőd szélén áll, fizetésképtelenségük akár hetek alatt bekövetkezhet. Míg az állami víziközműcégek az elmúlt öt évben 67 milliárd forint pénzbeli támogatást, valamint 65 milliárd forint eszközpótlás-elengedést, vagyis több, mint 130 milliárdos támogatást kaptak, addig a negyven önkormányzati cég semmilyen kompenzációban nem részesült – fogalmazott Schmidt Jenő, aki szerint a szabályzó és támogatási rendszeren változtatni kellene.
Schmidt Jenő a Népszavának hozzátette: a települések tulajdonában lévő víz- és csatorna közművagyon értéke 1800 milliárd forint, míg az állami tulajdonú cégeké 540 milliárd forint. A TÖOSZ elnöke szerint 5 milliárd forint azonnali működési költségpótlásra lenne szüksége a negyven önkormányzati társulásnak azért, hogy a működésük ne kerüljön veszélybe. A fejlesztések már egy másik lapra tartoznak, ott mindenképpen uniós vagy egyéb támogatási forrást kell igénybe venni, egyelőre azonban ott kell tüzet eloltani, ahol ég a ház, vagyis a működtetésnél. Azt, hogy milyen helyzetbe kerültek a rezsicsökkentés és a szolgáltatási díjak befagyasztása miatt a 2013 előtt még viszonylag jól prosperáló települési közműcégek, jól jellemzi, hogy a tizenhárom hajdú-bihari település által alapított Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Zrt-től nemrégiben el is vette az állam a szolgáltatási jogosultságát, mert a pénzügyi paraméterei nem feleltek meg a kormány által lefektetett feltételeknek: nem volt például megfelelő a likviditási rátájuk.
Tóth József, a társaságot alapító önkormányzatok egyike, Polgár település DK-s polgármestere szerint egyértelmű, hogy a kormány itt is az önkormányzatok kivéreztetésére játszik. A kötelezően alacsonyan tartott, s egyre csökkenő bevételek miatt a karbantartásra sok helyen nem jut pénz, és a jó szakemberek is folyamatosan elmennek a tartósan alulfinanszírozott, a létükért küzdő cégektől. Mindez pedig a szolgáltatás színvonalának rovására megy. Egyes helyeken már vállalhatatlan műszaki állapotban vannak a vezetékek, van olyan hálózat, ami még mindig eternitcsöves, mondta, hozzátéve, hogy szerinte ez az állapot nem a vég kezdete, hanem már maga a vég. Szavai szerint a cél nem az, hogy az önkormányzatok elkótyavetyéljék a közművagyonukat, hanem az, hogy az állam ne részrehajlóan támogassa az állami közmű cégeket, miközben egy fillért sem juttat az önkormányzatiaknak. A Népszava megkereste az ügyben a belügyi és az innovációs minisztériumot, valamint a Miniszterelnökséget: kérdéseikre lapzártájukig egyedül a Belügyminisztérium reagált, ők is mindössze annyit, hogy ezek megválaszolása nem tartozik a tárca feladat- és hatáskörébe.
A siralmas helyzet még tovább romlott
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2018-ban készített egy felmérést a Magyar Víziközmű Szövetség kérésére, amelyből kiderült: részben az alkalmazottak alacsony bére miatt 2027-re az ágazat elveszíti dolgozóinak negyedét, több mint ötezer embert. Mivel a Fidesz-kormány 2012-ben befagyasztotta, majd egy évvel később – a rezsicsökkentés részeként – 10 százalékkal csökkentette a víz és a szennyvízdíjat, a víziközmű cégek évek óta önköltség alatti áron szolgáltatnak, a díjak nem emelkedtek, miközben a cégek kiadásai az infláció és más terhek miatt jelentősen megnőttek. emelkedtek. E cégek gazdálkodását csak a vízdíj emelésével lehetne helyrebillenteni, ám ez a „rezsicsökkentés” miatt nem lehetséges. A tanulmány megszületése óta a víziközmű cégek gazdaságossági mutatói még tovább romlottak, az akkor terv szintéjén létező 350 kilométer vezeték-rekonstrukció álom maradt. Az innovációs tárca vezetékek fejlesztésére kiírt 2019-es pályázatából például hozzávetőleg 30 kilométer vezetéket lehetett felújítani, ami az évente szükséges csőrekonstrukció alig két és fél százaléka. A vezetékek elöregedését az is bizonyítja, hogy 2012 és 2017 között folyamatosan nőtt, végül megduplázódott a csőtörések száma az ivóvízhálózaton.
