Lerohadó egészségügy, szétvert oktatásügy, szinte már mindenben Európai sereghajtójává züllesztette Orbán hűbérgyarmatát, de azért még harmincmilliárddal többet szán sportra a kormány a benyújtott költségvetéshez képest.
Az Mfor.hu számításai szerint alsó hangon 415 milliárdot költ idén a kormány sportra, ami körülbelül 30 milliárddal több, mint ami a júniusban elfogadott költségvetésben szerepelt. Eredetileg 385 milliárd szerepelt a költségvetésben, ebből csak a taoprogramokra 139 milliárd ment volna, a kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítására pedig kicsivel több mint 60 milliárd.
A sportra fordítandó összes támogatás nagysága az időközben megjelent kormányrendeletek révén nőtt. A 30 milliárdos plusz úgy jön össze, hogy például versenysport és szakmai feladatok támogatására 28,7 milliárd helyett 58,4 milliárdra megy majd. De húsz százalékkal több pénz jut „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására” is, 27,8 milliárd helyett 33,6 milliárd.
Az autó-motor sport támogatására 16,5 milliárd helyett 19,6 milliárdot szán a kormány. Az is látszik ugyanakkor, hogy a sportcélú beruházásokon (lásd épülő atlétikai stadion) nem nagyon spórol majd a kormány.
A kormány tavaly némiképp átalakította a sportért felelős szervezeti struktúrát, jelentős feladatkört leosztva a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a fejezet egy új előirányzattal gyarapodott a rendeleti költségvetésben: kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítása. Az összeg nem kevés: 60,5 milliárd forint.
A kiemelt nemzetközi sportesemények pályázatáért és a stratégiáért a honvédelmi tárca maradt felelős, míg a lebonyolítást megkapta a Rogán vezette kabinetiroda. Ez pedig megmagyarázza azt, hogy miért csökkent 55 százalékkal a HM-nél szereplő előirányzat összege – minden jel szerint a “hiányzó” 16 milliárd forinttal a kabinetiroda fog gazdálkodni. Bár fejezeti indoklás nélkül ez csak egy óvatos becslés arra vonatkozóan, hogy mennyi jut a kabinetiroda előirányzatán szereplő 60 milliárd forintból a sporteseményekre és mennyi az állami rendezvényekre.
A kivételesen nagy előirányzat csökkentésére tehát van válasz, ám, hogy mi indokolja az emeléseket, annak indoka egyelőre nem derül ki. Akad azonban néhány lehetőség: egyrészt a megugró energiaárak, a gazdaság visszafogottabb teljesítmény és a magas inflációs környezet ezen kiadások növekedését is indokolhatja,
másrészt a költségvetés átalakítása során megszüntethettek egyes előirányzatokat, azokat mások alá vonva, így növelve az előirányzat eredeti összegét.
Ami az átalakításokat illeti, szembeötlő, hogy a Nemzeti Sportközpontok már nem szerepel a dokumentumban, helyette viszont feltűnt a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség, melyre 18,9 milliárdot irányzott elő a kormány. Ez egyébként jóval kevesebb a Nemzeti Sportközpontokra júniusban szánt 31,9 milliárdnál. Igaz, ennek kicsit több mint egyharmada felhalmozási kiadásként volt szerepeltetve, vagyis valamilyen értékteremtő fejlesztést, beruházást fedezett. A két szervezet működési költsége nagyjából egyforma: 19,1 és 17,2 milliárdról van szó.
Teljesen hiányoznak a rendeleti költségvetésből a saját előirányzaton szereplő létesítményfejlesztések, -beruházások, mint például a karcagi sportcsarnok beruházása. Igaz, ezek döntő része a magasépítési programok fejezeten belül szerepelt, illetve annak fejezeti indoklása részletezte a projekteket.
Az, hogy az egyedi magasépítési beruházások előirányzatát csak minimálisan, 215 milliárdról 202 milliárdra csökkentették, a programszerű magasépés beruházások előirányzata pedig változatlanul 15,1 milliárd forint, arra enged következtetni, hogy a sportberuházásokon nagyon nem tudnak spórolni. Egyedül a hajdúnánási MotoGP-pályáról lehet tudni, hogy azt átmenetileg felfüggesztették. Hasonlót azonban nem lehet megtenni az atlétikai stadionnal vagy épp a Kovács Katalin kajak-kenu akadémiával. Így becslésünk szerint ilyen létesítményekre a korábbi 72,5 milliárd után 70,7 milliárdot kell költenie a kormánynak idén.
Emellé vehetjük még a tao-támogatás 139 milliárd forintját és így megkapjuk a 415 milliárd forintos összköltséget.
Összefoglalva tehát, a júniusban beállított 385 milliárd forintos sportkiadás az újratervezett költségvetésben becslésünk szerint legalább 415 milliárd forintos lehet. Természetesen, amikor a parlament elé kerül a teljes dokumentáció, újabb és ezúttal még részletesebb összegzést készítünk.
