Minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy szigetelés nélküli házban él, bevétele sokkal nagyobb hányadát költi fűtésre, és nincs pénze hatékonyságnövelő beruházásokra.
Egyes felmérések szerint akár egymillió háztartás, az összes hazai fogyasztó 14-18 százaléka is küzdhet az energiaszegénységgel. A leginkább a tűzifával fűtők sérülékenyek. Általános tapasztalat, hogy a szociálistüzelő-, illetve otthonfelújítási támogatás is csak a töredékükhöz jut el – hangzott el a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (REKK) egyik korábbi szakkonferenciáján, amelyről a szervezet adott hírt.
Minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy szigetelés nélküli házban él, bevétele sokkal nagyobb hányadát költi fűtésre, és nincs pénze hatékonyságnövelő beruházásokra – mondta Harangozó Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki Csutora Máriával közösen kutatja a témát az egyetemen. Ez nagy átállási akadály. Ráadásul sok lakás még mindig melegebb télen, mint nyáron, mert a korábbi, olcsó energia esetén megszokottá vált a pazarlás. A szakember hiányolta Magyarországról a jó energiahatékonyság-támogatást, amit a jövedelemfüggő mérték, az egyszerű ügyintézés és az előleg jellemezne.
Létezik sajátos lakótelepi energiaszegénység – vonta le egy 119 háztartást felölelő, 2022-es vizsgálat tanulságait Tóth Bálint, a Corvinus PhD-hallgatója a konferencián. A rákoskeresztúri tömbben élők 13 százalékának az egyéni szabályozás hiánya miatt a kívántnál sokkal melegebb a lakása. Akik viszont vállalták a költségosztók felszerelésével járó ráfordításokat, akár 50-70 százalék fűtőenergiát is megtakaríthattak – vázolta Tóth Bálint.
Miközben a fával fűtők aránya drámaian nőtt, ez a gáz kiváltására nem hosszútávú és fenntartható megoldás – idézett Szajkó Gabriella, a REKK kutató főmunkatársa tanulmányából Takácsné Tóth Borbála kutató főmunkatárs. Míg 2020-ban a magyar háztartásoknak még csak 15 százaléka fűtött elsődlegesen fával, két év alatt az arány 37 százalékra ugrott. A fát ráadásul átlagosan csak öt hónapig szárítják, miközben a megfelelő állag két év alatt érhető el. A nedves fa elégetése szennyezi a környezetet és a hatásfoka is alacsony. A kormányzatnak minőségellenőrzéssel és hatékony eljárásokkal kellene szabályoznia a tűzifapiacot – szögezte le Takácsné Tóth Borbála. Környezetében a felmérés során megkérdezettek ötöde tapasztalt szemétégetést. Harmadukat ez nem is zavarja. 36 százalék, vagyis 720 ezer magyar háztartás képes és kész a hulladékégetésre – állítja a tanulmány.
Bár a fával fűtők a legszegényebbek közé tartoznak, a közművekre a gázt vagy távhőt használókhoz képest ők fordítják a legtöbbet – közölte előadásában Bajomi Anna, a Hajléktalanellátó Szervezetek Európai Szövetsége energiaszegénységi szakpolitikai munkatársa. Bár a fűtést is beleértve évente százezer épületet kellene korszerűsíteni, állami támogatáshoz az önrész hiánya miatt csak a magasabb jövedelműek jutnak – tette hozzá. A magyar nemzeti energia- és klímatervből kimaradt a fatüzelés visszaszorításának útja, pedig ez javítaná a levegőminőséget. A szakember a megújuló energiaforrások kapcsán felhívta a figyelmet a rászorulók érdekeire.
Úgynevezett mélyfelújítás nélkül nem lehetséges a tüzelőanyagváltás – hangsúlyozta Szép Tekla, a Miskolci Egyetem docense. A cél az átfogó energetikai korszerűsítés. Az egymásra épülő felújítási elemek kedvező hatásai összeadódnak: a nyílászárócsere, a hőszigetelés és a fűtéskorszerűsítés együtt hatásos – szögezte le. Az energiaszegény, főképp kistelepülési háztartásokban jellemzően alacsony képzettségűek és jövedelműek élnek. A nemrég elindított otthonfelújítási programban húsz-harmincezer háztartás vehet részt, miközben a hazai épületállomány belátható időn belüli megújulása évente legalább százezret igényelne. A rezsicsökkentésből a felső öt jövedelmi tized több hasznot húzott az öt legalsónál – jegyezte meg Szép Tekla.
Az energia- és élelmiszerfogyasztás problémája nem kezelhető külön – hangsúlyozták Kőszeghy Lea és Csurgó Bernadett, a Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének munkatársai. A rossz minőségű házakban élő, szegény embereknek a fenntarthatóság témája túl elvont, még ha a gondokat maguk is érzékelik – vélik.
A probléma főleg a szegregált lakosokat érinti
Az energiaszegénység felszámolását segítő uniós tanácsadóközpont programjának keretében a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai tanácsot nyújtott Mátraterenye önkormányzatának az energiaszegénység felismerésére és mérséklésére – közölte a MEHI. Az önkormányzat így pontosabb képet kaphat a település energiaszegénységi állapotáról, ami elősegíti a célzottabb intézkedéseket. A felmérés során feltárták, hogy a probléma leginkább a szegregált lakosokat, az időseket és a nagycsaládosokat érinti. Esetükben célzott lakossági programokat és szemléletformálást, a tisztább fűtési módokkal kapcsolatos tájékoztatást javasolnak. Az intézkedésekhez anyagi forrásokat is kell rendelni, megfelelő célszámokkal és határidőkkel – szögezik le. A lehetőségek közé tartozik a hátrányos helyzetű térségek legrosszabb adatokat mutató épületeinek felújítása, az energiaszegénységben élők lakásainak és berendezéseinek hatékonnyá tétele, energiaközösségek létrehozása és a megújuló energiaforrások biztosítása is. A lakások jelentős részét birtokló magántulajdonosoknak nincs elegendő megtakarításuk, így a felújításokat legnagyobb részük nem képes önerőből megoldani. Magas a családi házak aránya, és az alacsony jövedelműek körében elterjedt a szilárd tüzelés. Az intézet fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű térségekben is induljanak célzott programok. Az épületek felújítása, a fűtés korszerűsítése és az energiaközösségek megalapítása nem csak az éghajlatvédelmet segíti, de javul a foglalkoztatottság, a lakók egészségi állapota, valamint iskolai és munkahelyi teljesítménye is – szögezi le összefoglalójában a MEHI.
A hazai, lakossági gázfogyasztás két év alatt negyedével, 4 milliárd köbméterről 3 milliárd köbméterre csökkent – tájékoztatott Dudinszky Dóra, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes szolgáltatási igazgatója. A rezsivédett sávhatár alatt fogyasztók aránya a korábbi 73 százalékról 91 százalékra nőtt. A felhasználás csökkentésének legjellemzőbb módja a fűtési hőmérséklet szabályozása, de akadt, aki áttért a fatüzelésre vagy az áramalapú fűtésre. A fogyasztók törekszenek a korszerűsítésre: ilyen irány lehet a napelem, a hőszivattyú, a szigetelés és az ablakcsere.
A záró kerekasztal-beszélgetésen Szemző Hanna szociológus, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója főképp az egyedülálló, idős nők nehéz helyzetére, valamint a társasházi energiaszegénységre hívta fel a figyelmet. Ez utóbbi terület a családi házakétól eltérő kezelést igényel. A támogatás azért nehézkes, mert e kör gyakran még az ügyviteli feltételeket, például a nullás NAV-igazolást sem képes teljesíteni – hívta fel a figyelmet Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity munkatársa. Az, hogy a tűzifát megújuló energiaként tartják nyilván, hátráltathatja az érintett háztartások fenntarthatósági átmenetét – vélekedett Harmat Ádám, a WWF képviselője. Megfelelő tervezéssel szerinte a tűzifaigény és az energiaszegénység együtt mérsékelhető.
Az energiaszegénység fogalmának pontos meghatározása a kapcsolódó kötelezettségek és jogok szempontjából kulcsfontosságú – értettek egyet többen. A jelenség vizsgálatára a kutatók egyelőre kilenc mutatót dolgoztak ki. Ezek figyelembevételével Magyarországon akár egymillió háztartás is érintett lehet – hangzott el a konferencián.
Magyarország a második – hátulról
Egy háztartás akkor energiaszegény, ha nem képes megfizetni a tisztességes életminőséghez szükséges fűtést vagy más alapvető energiaszolgáltatásokat – írja honlapján a témával behatóan foglalkozó Habitat. Főbb tényezői a háztartás anyagi helyzete, a lakásminőség, az energiahordozók elérhetőségi szintje és ára, a műszaki felszereltség, a szakpolitikai háttér, az időjárás és az éghajlat. A kutatók az energiaszegénységet a kiadások, a tapasztalatok és a közvetlen mérőszámok alapján határozzák meg. A 2M nevű módszer alapján 2015-ben a magyar lakosság tizede számított energiaszegénynek. Igaz, ebből nem derül ki, hogy az összes szobát sikerül-e megfelelő hőfokra melegíteni, vagy épp túlfűtik a lakást, illetve esetleg részben ingyen gyűjtött fával tüzelnek. Egy 2019-es tanulmány uniós energiaszegénységi rangsorában Magyarország a második legrosszabb helyen áll – közli a Habitat.
Változatlanul nullán áll az Otthonfelújítási Program
Július elsejétől elrajtolt az uniós hátterű, 108 milliárd forint keretösszegű Otthonfelújítási Program. Ennek keretében 20 ezer, 1991 előtt épült hazai családi ház legalább 30 százalékos, igazolt fogyasztáscsökkenést eredményező mélyfelújítására a járás, illetve a lakók anyagi helyzetétől függően legfeljebb 2,5-3,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető. Igaz, emellé arányosan, maximum 6 millióig, 3,5-2,5 millió forint kamatmentes hitelt is fel kell venni, a beruházási összeg hetede, így legfeljebb egymillió forintot pedig önrész. Bár az első napok tájékoztatásai szerint jelentkezni csak személyesen, az MBH, az OTP vagy a Gránit Bank úgynevezett MFB Pont Plusz ablakainál lehet, az érintett hitelintézeteknek immár elektronikus beadási lehetőséget is biztosítaniuk kell. Szakértők szerint egy formailag elfogadott jelentkezés vastagsága akár a tíz centit is elérheti. A kiírást megelőző, sőt, azóta is tartó, folyamatos könnyítések ellenére a sikeres beadások aránya lapzártánkkor még 0 százalékon állt. Szakértők szerint sokakat a kötelező önrész és hitel, valamint a bonyolult papírmunka riaszthat el.
