A Greenpeace szerint az atomprojekt több ponton is sérti az uniós jogot. A zöld szervezet benyújtotta Paks II-vel kapcsolatos hivatalos véleményét az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának. A magát a piaci szereplőktől függetlennek tekintő Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerint nincs élet Paks 2 nélkül.
A Greenpeace benyújtotta Paks II-vel kapcsolatos hivatalos véleményét az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának. Az állami támogatásból megvalósuló projekt több ponton is uniós jogot sért, és megvalósulás esetén korlátozná a szabad versenyt mind a magyar, mind az uniós villamosenergia-piacon. Paks II ezzel akadályozná az energiahatékonysági beruházásokat és a megújuló energiaforrások terjedését.
Az Európai Bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást. „Álláspontunk szerint Paks II gazdasági értelemben életképtelen, kizárólag állami támogatással tudna megvalósulni. Azt várjuk a Bizottságtól, hogy kötelezze a magyar államot a projekt leállítására” – mondta Perger András, a szervezet energetikai szakértője. A Greenpeace véleménye szerint Paks II üzembe helyezésével a piaci verseny szereplői és a fogyasztók is kiszolgáltatottá válnának a magyar államnak. Az atomerőmű-bővítéssel a magyar állam részesedése jelentősen megnőne a hazai villamosenergia-piacon, mely lehetővé tenné a kormány számára, hogy visszaéljen domináns piaci pozíciójával, és korlátozza az uniós villamosenergia-kereskedelmet.
A Paks II projekt továbbá több uniós irányelvet is sért. Ezek egyike az Unió villamos energiáról szóló irányelve [Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról ], amelynek értelmében a magyar államnak kapacitástendert kellett volna kiírnia, még jóval azelőtt, hogy leszerződött volna az orosz féllel a paksi atomerőmű bővítésére. A tenderen derülhetett volna ki, mely energiaforrások alkalmazása a legelőnyösebb Magyarország számára.
A paksi atomerőmű-bővítés sérti továbbá az Európai Unió közbeszerzésről szóló irányelveit is. [Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról.] Ennek uniós szintű vizsgálata már megindult, folyamatban van az uniós kötelezettségszegési eljárás elrendelése Paks II ügyében. Ennek oka, hogy a magyar állam versenyeztetés nélkül ítélte oda a projektet az orosz Roszatom állami vállalatnak. A Greenpeace Magyarország azt várja a magyar kormánytól, hogy a drága, felesleges és veszélyes atomerőmű-bővítés helyett a klímaváltozást megfékező energiahatékonysági beruházásokra, és az országnak valódi energiafüggetlenséget biztosító megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítsa a magyar adófizetők pénzét – írta a szervezet mai közleményében.
Greenpeace antiatom demonstrásió a paksi bővítés ellen
Már a megfelelő személyzet is rendelkezésre áll
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szakmai meggyőződése szerint jelenleg nincs olyan ismeret vagy tendencia, amely alapjaiban kérdőjelezhetné meg a magyar energetika kitűzött fejlesztési irányát – áll abban a levélben, amelyet a társaság az Európai Bizottságnak juttatott el a minap. Brüsszel pénteken zárta le a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos, november végén indított mélyreható vizsgálatának azt a szakaszát, amelyben a beruházásban nem érdekelt és a bizottsághoz nem kötődő felek is véleményezhetik a projektet.
Az egyesület 116 éves fennállása során kellő távolságot alakított ki a piaci szereplőktől, ezzel véleményét üzleti befolyástól mentesen, de a magyar nemzeti érdekek szem előtt tartásával alakítja ki – szögezte le a társaság a dokumentum elején.
A MEE a hazánkban hasznosítható energiaforrásokról szólva kijelentette, hogy bár kívánatos azokat kiaknázni, mértékük a földrajzi viszonyok miatt korlátozott. A magyar erőműpark barnaszén- és szénhidrogén-alapú erőművei leálltak vagy leszerelés alatt állnak. Az elmúlt tíz évben létesült korszerű, kombinált ciklusú gázturbinás egységek a magas gázárak miatt csak szakaszosan működtek. A jelenleg üzemelő négy, egyenként 500 megawatt kapacitású paksi atomerőművi blokkok közül 2032-től kétévente áll le egy-egy. Mindezek alapján az egyesület szakemberei úgy látják, hogy Paks II megépítése a magyar lakosság tartós és megbízható villamosenergia-ellátása szempontjából nem megkerülhető.
A levél a kereskedelmi szempontok között említi, hogy a környező országok beépített villamos teljesítőképességeinek három százalékát sem éri el a két új blokk kapacitása, így csak nagyon kis mértékben befolyásolja az európai villamosenergia-piacot a beruházás. Ugyanakkor számos országban működik, és jelentős versenytorzító hatású, a megújuló energiatermelőket támogató rendszer. Az indoklás kitér a nukleáris energia hasznosításának karbonsemlegességére is. Ha a teljes életciklusra vetített – ideértve a bányászatot, a fűtőelemek gyártását, az erőmű építését, üzemeltetését és leszerelését is – szén-dioxid-kibocsátást tekintjük, akkor az erőművek között az alacsonyabb kibocsátási kategória alsó felébe sorolható. A magyaridok.hu által leközölt levélben az egyesület szerint megfelelő humán erőforrás is rendelkezésre áll a beruházáshoz és üzemeltetéshez Magyarországon, tekintve az atomenergia békés célú felhasználásának negyvenéves múltját. A működő atomerőmű nemzetközileg is mért és elismert magas színvonalú biztonsági kultúrájára alapozható Paks II személyzetének kiválasztása.
