Az osztrák kormány megrendelésére készült szakértői tanulmány szerint a paksi telephely a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére.
Jávor Benedek FB posztjában idézi az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség által készített tanulmányt mely megállapítja, hogy Paks II. engedélyezési eljárásaiban nem vizsgálták megfelelően, illetve a kapott eredményeket az engedélykérelemben nem mutatták be megfelelően. A szakértői álláspont szerint a magyar fél által elvégzett vizsgálatok alapján nem lehet megbízhatóan kizárni a felszínre kifutó, és ott elmozdulást okozni képes törések jelenlétét.
“A földfelszínt elmozdítani képes törések („capable faults”) okozta veszélyeztetettség a magyar nemzeti előírások szerint is kizáró kritérium az atomerőmű telephely létesítésénél. A 118/2011. sz. kormányrendelet 7.3. 1.110. számú követelménye szerint, ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani. “
Ugyancsak megállapítják, hogy az engedélykérelem állítása, mely szerint 100.000 éves időtávon nem történt a telephelyen felszíni elmozdulás, nem felel meg a valóságnak, a bizonyítékok ezen időtávon belül (19.000 illetve 20.000 évvel ezelőtt is) ismételt elmozdulásokat mutattak ki.
A tanulmány alapján ki kell mondanunk: nem csupán megalapozatlan, téves adatokon nyugvó Paks II. telephely engedélye, de az engedélyes és/vagy a hatóság az adatok figyelmen kívül hagyásával illetve a valóságnál az építés számára kedvezőbb beállításával alapvető fontosságú információk téves értelmezéséhez járultak hozzá, és ezzel elfogadhatatlan nukleáris kockázatnak tették ki az országot.
Ennek fényében talán jobban érthetővé válik Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatójának váratlan távozása, és a Fidesz törvénymódosítása is a nukleáris hatóság átszervezésére is. Az engedély megbízhatóságával kapcsolatos kétségek, ennek az ügynek a közepén az illetékes hatóság vezetőjének távozása és a hatóság rapid átszervezése összességében olyan mértékben ássa alá a kormány, a hatóság és az engedélykérő iránti közbizalmat, amely minimálisan a projekt és engedélyezésének azonnali felfüggesztését kell hogy maga után vonja.
♠ ♠ ♠ Lásd még: az osztrák környezetvédelmi hatóság szerint is földrengésveszélyes a paksi atomerőmű telephelye
Azt állítják, hogy az OAH függetlenségének “megerősítését” az Európai Bizottság kéri számon a kormánytól. Nos, ez nyilvánvalóan nem igaz.
Az Európai Bizottság a Jávor Benedek által benyújtott panasz nyomán 2017-ben keveredett vitába a magyar kormánnyal a 2016 végén elfogadott atomtörvény módosítás kapcsán. Ezzel a módosítással a kormány lehetővé tette, hogy az OAH döntéseit a politika kormányrendeletek formájában felülírhassa. A hatósági függetlenséget közép-ázsiai módon aláásó módosítás a már akkor késésben lévő paksi bővítés útjából a felmerülő szakmai aggályok politikai eldózerolását célozta.
Panaszommal egyetértve az EB kötelezte a kormányt a módosítás visszavonására, ami 2017-ben meg is történt. Azonban, érzékelve a kormányzati szándékot a nukleáris hatóság politikai befolyásolására, az EB úgy döntött, hogy a módosítás dacára a panaszomat nem zárja le, hanem nyomon követi a nukleáris hatósággal kapcsolatos kormányzati lépéseket és a vonatkozó uniós szabályozás maradéktalan átvételét.
A több éves nyomon követés eredményeként a Bizottság fél éve arra következtetésre jutott, hogy miután visszaverte a kormány 2016-os kísérletét a politikai ellenőrzés megteremtésére, és a magyar kormány több jogharmonizációs lépést is tett, a magyar szabályozás megfelel az uniós előírásoknak. Erről 2020. novemberében panaszosként értesítettek (a levél itt olvasható). Miután én is úgy láttam, hogy bár a politikai nyomásgyakorlási szándék a kormány részéről tetten érhető, de az OAH-ra vonatkozó jogszabályok a fellépésem eredményeként a 2016-os, EU-s jogot sértő nyomulást után rendbe lettek rakva, nem emeltem kifogást az eljárás lezárásával szemben. A vizsgálat tehát fél éve lezárult, annak megállapításával, hogy a nukleáris hatóság szabályozása megfelel a közösségi jognak.
Minden más információ az”EU-s elvárásokról” arcpirító, szemenszedett hazugság. Schanda Tamás pedig sokkal jobb embernek indult ennél.
Nyitókép: paksi atomerőmű Bodajki Ákos /Paksi Atomerőmű
