A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Mi a különbség a bennszülött, és az őshonos faj között? Egy hungarikum, melynek a megtalálása és a leírása között 136 év telt el. Miért kell komoly logisztika a berkenyék fotózásához? Mi a különbség a növény és az állatfajok felfedezése és fajbesorolása között? Ezekről is mesél a mai podcastban Dr. Riezing Norbert erdész, botanikus, madarász, ismeretterjesztő, a DINPI Vértes-Mezőföld Tájegység vezetője.
A kb. 4500 fős Környe Tatabányától mintegy 5 kilométerre terül el. Itt él családjával az az erdőmérnök, hivatásos természetvédő, aki anno a doktori disszertációját A Vértesalja erdeinek vizsgálata, tájhasználat és vegetáció kapcsolata címmel írta. De nemcsak e területet ismeri úgy, mint a tenyerét, hanem az ország más részeit is, hiszen sokfelé kutatott botanikai és állattani témákban. A mai beszélgetésünk apropója egy hiánypótló -most egyelőre még csak angolul megjelent – munkája, a pannóniai bennszülött növények listája.
Bánáti bazsarózsa, István király-szegfű, tornai vértő, szentendrei rózsa, a természetbarátok számára ismerősen csengő nevek, melyekről azt olvastuk, hogy bennszülöttek. Pedig csak egy részük az! Hányan hallottak viszont a vértesi berkenyéről, a balatoni szederről, a magyar sóballáról, a debreceni tormáról, a Kossuth hölgymálról, vagy a Vojtkó-csenkeszről? Ezek kizárólag nálunk élnek.
Nos ezekről is szó esik a mai beszélgetésben, melyben Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársa Dr. Riezing Norbert, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Vértes-Mezőföld Tájegység vezetője.
— Én elsősorban madarásznak tartom magam, bár időm legnagyobb részében botanizálok. Életútkanyarok.
— Bennszülött, vagy őshonos?
— 9 évnyi szabadidős munka kollégák nélkül, de sokszor összekötve a családi kirándulásokkal.
— Miért nem érdekli a nívós nemzetközi szaklapokat a Kárpát-medence növényvilága?
— Mit keresett a magyar kikerics a régi 2 forintos érmén, ami nem bennszülött növényünk?
— Mi a különbség a növény és az állatfajok felfedezése és fajbesorolása között?
— Egy év önkéntes kanadai madarászkutatás tapasztalatai: ég és föld a hozzáállás.
— Eltűnik a hagyományos gyepterület kezelés, elterjedőben az invazív fajok.
— Körbefotózta a Kárpát medencét a leendő könyvhöz készülve.
— Miért kell komoly logisztika a berkenyék fotózásához? Nyitókép: simonkai berkenye Riezing Norbert
— A megtalálása és a leírása között 136 év telt el delibláti üröm
— Kossuth hölgymál a Hármashatár hegyen és Budapest közig határán belül
A pannóniai bennszülött növények listája egyelőre még csak (a nemzetközi érintettség miatt angol nyelvű) tudományos publikációban érhető el (Riezing Norbert: Taxa of Vascular Plants Endemic to the Pannonicum Floristic Region), de ha sikerül kiadót találni, Benszülött növényeink címmel magyar nyelven, fotókkal gazdagon illusztrált könyvben, a tudományos munkában leírtnál részletesebben és „színesben” is megismerkedhetünk velük.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
Kapcsolódó anyagok:
