A nyári ludaknál elérkezett a párválasztás ideje. Ilyenkor a hímek hivalkodó, csalogató hangokkal és köröző repüléssel próbálják becserkészni a tojókat. A nyári lúd az egyik legkorábban fészkelő madarunk, az első tojások már február végén, március elején megjelennek a fészkekben.
A január tehát a párválasztás időszaka, igaz ez elsősorban a fiatal egyedekre vonatkozik, a már kialakult párok ugyanis évekig együtt maradnak. Az utóbbi napokban gyakran megfigyelhető, ahogyan a hímek nagy ricsajjal köröznek a levegőben és próbálják a költőhely felé terelni a kiszemelt tojót. A párok később az avas nádból nagyméretű, szigetszerű fészket építenek maguknak. Általában 3-7 tojást raknak, de nem ritka az összetojás sem (néhány példány egy másik tojó fészkébe rakja a tojásait). Egy évben egyszer költenek, ám ha megsemmisül a fészekalj (a rókák vagy a vaddisznók megeszik a tojásokat), akkor képesek sarjúfészket rakni.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén belül hosszú évek óta a Kis-Sárréten fészkelnek a legnagyobb számban nyári ludak. Évente 200-250 pár neveli fiókáit a biharugrai és a begécsi halastó-rendszerekben, a Kivágási-legelőn, valamint a Kis-Sárrét nagyobb mocsaraiban (Ugrai-rét, Sző-rét).
Az utóbbi években a Dévaványa-Ecsegi puszták részterületen is egyre több nyári lúd fészkel. Dévaványa, Szeghalom és Körösladány térségében elsősorban a bányagödröket választják költőhelyül. Cserebökény térségében szintén növekszik a nyári ludak fészkelő-állománya. Egy évtizeddel ezelőtt itt még egyáltalán nem voltak költőpárok, az elmúlt években viszont már 15-20 pár rakott fészket. A csapadékosabb esztendőkben, amilyen a mostani is, ez a szám akár tovább is nőhet. A Szentes-Fertői halastavat illetve a térségben lévő szikkasztó tavakat is szívesen választják fészkelőhelyül. A Kígyósi-pusztán az elmúlt napokban mintegy harminc nyári ludat figyeltünk meg. Sikeres költést azonban ebben a térségben az elmúlt években nem regisztráltunk.
