Veszprém a civil és lakossági igényekre válaszolva komplex kerékpárúthálózat-fejlesztésbe kezdett: előbb a várost a Balatonnal összekötő kerékpárút épült meg, majd a városon belüli bringautakat létesítettek uniós támogatással. Ez az egyik jó magyar példa a környezetet és az embereket szolgáló uniós beruházások új térképén.
A gazdasági és környezeti válság idején a kohéziós politika is irányt mutathat a fenntarthatóságot és a közjót szolgáló, innovatív fejlesztéseknek – állapítja meg a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat, a Föld Barátai Európa és a WWF Európa közös kiadványa, melynek a Magyar Természetvédők Szövetsége is társszerzője.
A ma nyilvánosságra hozott térkép olyan – többek között a közösségi közlekedés, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén megvalósult – beruházásokat mutat be, amelyek uniós közpénzek támogatásával a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődéshez is hozzájárulnak. Az európai uniós kiadások gyakran téves vagy káros célokat támogatnak, például a fosszilis energiahordozók felhasználását ösztönző vagy természetromboló beruházásokat. A jelenleg vita tárgyát képező, 2014-2020-as uniós költségvetés mintegy 1000 milliárd euróval gazdálkodhat majd. A mostani térkép mérvadó, jó példákat mutat fel Európa különböző tájairól, a költségvetés példaértékű elköltésére.
Magyarország két példával is jeleskedik a térképen.
Veszprém városa a civil és lakossági igényekre válaszolva komplex kerékpárúthálózat-fejlesztésbe kezdett: előbb a várost a Balatonnal összekötő kerékpárút épült meg, majd a városon belüli munkábajárást segítő kerékpárutakat létesítettek uniós támogatással, és további fejlesztéseket terveznek. Ezzel 2013-ra a munkába járáshoz köthető kerékpárforgalom 7%-os növekedésére számítanak.
Mórahalmon a geotermikus kaszkádrendszer kiépítésével a középületek fűtését földgázról megújuló energiaforrásra állították át, amivel évente 866 tonna szén-dioxid kibocsátás és az önkormányzat fűtés- és melegvíz-költségének 80%-a takarítható meg.
“Léteznek környezetbarát, hatékony, a fenntartható fejlődést szolgáló projektek – ezek bizonyítják, hogy nem kell a pénzünket feltétlenül utakba és betonba ”önteni”. A következő EU-s költségvetés esélyt ad arra, hogy a közpénzek valóban az embereket szolgálják, és egyúttal segítsék a környezeti feltételekhez illeszkedő gazdasági fejlődést.” – nyilatkozta Dönsz-Kovács Teodóra a Magyar Természetvédők Szövetségének fejlesztéspolitikai csoportvezetője.
A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat, a Föld Barátai Európa és a WWF Európa arra hívják fel a döntéshozók figyelmét, hogy a következő (2014-2020-as) uniós költségvetésnek Európa-szerte támogatnia kell a környezet védelmét, az erőforrás-hatékonyságot, a biológiai sokféleség és az ökológiai rendszerek megőrzését.
