Lengyelország jelezte: a korábbi 2049-es céldátum után is elő akar állítani kőszénből áramot. A szándék aláássa az Európai Unió tavaly összeállított – a tagállamok és az Európai Parlament által még nem megszavazott – energiaellátásról és károsanyag-kibocsátásról szóló tervezetét, amely 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését.
A folyamat hátterében Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziója és az orosz gázfüggőség újragondolása, vagyis az Európai Unió energiastabilitásának kérdése áll. Az Európába elsősorban Oroszországból érkező gázt korábban a fosszilis és a zöld energia közötti hídként gondolták el a szakértők, de az orosz gáz biztosítékként akkor is jól jönne a jövőben, ha az alapvetően zöld energiaellátásban szezonális lyukak keletkeznének. A háború azonban teljes új helyzetet eredményezett.
Dominóeffektus
Lengyelország a zöld átmenet jegyében állami felügyelet alá vonta volna a kőszén alapú erőműveit, ám a mostani bejelentés arra is kitért, hogy az új helyzetben ezt sem garantálja. A lengyelek egyáltalán nincsenek egyedül szándékaikkal, például Németország és Olaszország is újra számít szén alapú üzemeire, de az Egyesült Államokban és Kínában is növekszik a kőszénből származó energia. Kezdetben a pandémia utáni gázáremelkedés hajtotta a folyamatot, később viszont Ukrajna Orosz megszállása volt olaj a tűzre.
A háború dominóeffektust indított el, Európa kőszénimportigénye megnőtt, a kőszén ára az egekbe szökött a világpiacon. Az igény akkora, hogy a kőszénexportőrök nem tudják tartani a tempót, és mindennek a fejlődő országok láthatják kárát elsőként.
Mindenesetre a kőszén ellátási láncok soha nem látott kihívások előtt állnak: hosszú távon elvileg nincs szükség a termékre, rövid távon viszont sok kellene és gyorsan. Mindennek hála a világ függése a “legmocskosabb”, ám olcsó nyersanyagtól erősebb, mint valaha. 2021-ben több áramot termeltek kőszénből a világon, mint korábban bármikor, az emelkedés az előző évhez képest 9 százalékos a Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) adatai szerint. Az előrejelzések szerint 2022-ben további emelkedés várható.
A NEÜ szerint minden jel arra mutat, hogy a politikai célok és a jelenlegi energiarendszer adottságai között egyre nagyobb a szakadék. Következésképpen már 2024-ben jócskán el leszünk maradva a 2050-re klímasemlegességet megcélzó forgatókönyvhöz képest- írta a G7 gazdasági portál.
