Január végén Lázár János volt kancelláriaminiszter, többszörös kormánymegbízott, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja lett és kijelentette, az új egyetemet Európa egyik legjobb agráregyetemévé akarják fejleszteni. Az elképzelés realitásáról kérdezte a Magyar Hang Róna Péter közgazdászt, az Oxfordi Egyetem oktatóját.
– Helyes az irány, amelyet Lázár János felvázolt, de nem lesz egyszerű dolga, ha valóban európai szintű agráregyetemmé akarja fejleszteni a volt gödöllői, mostani nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. Az alap adott, hiszen Magyarország adottságai nagyszerűek, és a jelek szerint éppen a jövőben értékelődnek fel, ami megalapozza, hogy európai szintű mezőgazdasági és élelmiszeripari hatalommá váljon hazánk – mondta a közgazdász. Róna Péter kiemelte, a jó minőségű föld, illetve az országba érkező vízmennyiség a klímaváltozásra való tekintettel mindenképpen felértékeli a magyar mezőgazdaság lehetőségeit. Ahhoz azonban, hogy ennek hasznát húzhassuk, első lépésben a vízgazdálkodást kell alapjaiban átalakítani, hiszen jelenleg a folyóvizekben érkező hatalmas vízmennyiség átrohan az országon, így nem tudjuk kellő mennyiségben mezőgazdasági termelési célokra hasznosítani.
– Első lépésben tározók létesítésével, illetve egyéb eszközökkel el kell érni, hogy a talaj vízmegtartó képessége jelentősen nőjön, így alkalmassá váljon az intenzív mezőgazdasági termelésre. Öntözésre csak azokon a helyeken szabad gondolni, ahol ez nem valósítható meg. Mindehhez azonban az ország egész területét átfogó hidrológiai tervekre van szükség, amelyek elkészítése hosszú és felelősségteljes munka – emelt ki Róna Péter.
– Örvendetes az is, hogy a kormány döntésének értelmében – az uniós pénzek megtöbbszörözésével – hatalmas összeget fordítanak a mostani uniós ciklusban a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre. Nagy kérdés azonban, hogy valóban értelmes célokra fordítják-e ezt a jelentős összeget, és nem csak kifizetőhelyként használják a vidékfejlesztési programokat, mint azt más esetekben már láthattuk. Hiszen a kitörés útja az lenne, ha a több ezer hektáros monokultúrás termelés – amelynek termékeit jelentős részt feldolgozatlanul értékesítjük – helyett munka és befektetésigényes, természetbarát zöldség- és gyümölcstermesztésre, illetve az élelmiszer-feldolgozóipari fejlesztésre fordítanák a támogatások döntő többségét.
A közgazdász hangsúlyozta, a kifejezetten szakmai agrárképzés mellett kiemelten feladat lenne egy business school létesítése, mert maga a jó minőségű termék önmagában nem elég, azt a világban értékesíteni is tudni kell, az pedig egy külön szakma. Ebben pedig nagy hiányosságok mutatkoznak hazánkban, gondoljunk csak a kereskedőházak kudarcára.
Hogy milyen egyéb észrevételei vannak a közgazdásznak a nagyívű elképzeléssel kapcsolatosan, az a Magyar Hang február 5-én megjelenő számában olvasható.
Lázár szavakban felkarolja a vidékieket, de a százmilliárdok a haveroknak juthatnak
Tanítani kellene azt a politikai marketingmunkát, amelyet Lázár János végzett el az elmúlt hónapokban. A cél kettős volt. Egyrészt az, hogy a Fidesz az utolsó zsákfaluban is megnyerje a következő választást, másrészt az, hogy közben a kormányhoz közel álló agrárbefektetők is jócskán gyarapodjanak. Az unióval közös agrárpolitikának köszönhetően ugyanis 2027-ig mintegy 7500 milliárd forint osztható szét az ágazat szereplői között, azaz van miért lehajolniuk a hatalmon lévőknek.
Volt egyszer egy Szent István Egyetem – Hol a modell komámuram?
A Szent István Egyetem átalakulásával február 1-jén létrejövő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hosszú távon legalább 13 ezer hallgatóra számít – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az új felsőoktatási intézmény kuratóriumának elnöke. A kuratórium tagja Lázár János is. Dilettánsok klubja? Darvas Béla véleménycikke.
Kapcsolódó anyagok:
Likvidálja a környezetbarát agrár felsőoktatást az Orbán-kormány
