A Greenpeace Rijekában hívja fel a figyelmet a hétvégén a tengerek túlhalászatának veszélyeire, és arra, hogy az Európai Unióban nemsokára elfogadják a közös halászati politika reformját. 217 civil szervezet szólította fel az uniós minisztereket, hogy vessenek véget a túlhalászatnak.
A nemzetközi környezetvédő szervezet Arctic Sunrise – vagyis Sarkvidéki Napkelte – nevű hajója pénteken érkezett a horvát kikötővárosba. A hajó, amely márciusban indult el a romániai Konstancából, kilenc ország kis, partmenti halászaival találkozik – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace közép-kelet-európai halászati szakértője. Az EU halászainak 80 százaléka ilyen kis halász, ők ugyanakkor az engedélyezett éves halmennyiség mindössze 20 százalékát fogják ki, a többi az ipari flottáké. Jelenleg az Atlanti óceánban a vizsgált állományok 47 százaléka túlhalászott, míg a Földközi tengerben 80, a Balti tengerben pedig 70 százalék ez az arány.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a tengerek kifosztásáért nem a fenntartható módon halászó kishalászok a felelősek, hanem az ipari flották. Összehasonlításképpen: például 500 nyugat-afrikai kishalász egy év alatt halászik akkora mennyiséget, mint egy ipari halászhajó egy nap alatt. A Greenpeace és az Arctic Sunrise az európai kishalászokat szeretné mozgósítani, mert a mostani halászati reform az utolsó lehetőség arra, hogy megakadályozzák az európai tengeri halállományok teljes pusztulását és a halászati ágazat összeomlását. Rodics Katalin elmondta, hogy a Greenpeace az óceánok védelmében az ügyet támogatók által hajtogatott papírhajó formájú petíciót gyűjt, amelyeket az út közben a hajóhoz csatlakozott kishalászok fognak átadni az uniós tanácsülésen.
Az Arctic Sunrise a tengereken követi és próbálja leleplezni az illegálisan halászó hajókat, és akadályozni a hatalmas fenékkotró hálós "halfeldolgozó üzemeket" a halászatban – olvasható a Greenpeace honlapján. Az EU közös halászati politikájának teljes felülvizsgálata 10 évente esedékes, a jelenlegi reformfolyamat 2011 nyarán kezdődött: ekkor terjesztette be javaslatait az Európai Bizottság. Az új közös halászati politika célja, hogy a jelenleg gyorsan fogyatkozó halállományok hosszú távon fenntartható szintre tudjanak regenerálódni. Ennek érdekében többek között a halállományokhoz igazítanák az EU halászflottájának kapacitását, támogatnák a kishalászokat és a kisebb környezeti károkkal járó módszereket, valamint megtiltanák a nehezebben eladható halak visszadobását. (MTI)
Az Európai Unió Közös Halászati Politikájának reformja végső, döntő fázisába érkezett. 217 civil szervezet közösen szólította fel az illetékes minisztereket, hogy támogassák a tengerek túlhalászatának megszüntetését, és a halállományok gyors felépüléséhez szükséges lépéseket. A 217 civil szervezet emlékeztette a minisztereket arra, hogy a tengerek túlzott halászatának megállítása jogilag kötelező feladata az EU-nak, és mind gazdasági, mind társadalmi, mind pedig természetvédelmi szempontból az egyetlen járható út. Arra kérik a döntéshozókat, hogy kövessék Ausztrália, Új Zéland és az Amerikai Egyesült Államok példáját és egyezzenek meg egy olyan új szabályozásban, amely biztosítja a tengeri élővilág számára a fenntartható szintre történő regenerálódást.
Február 6-án az Európai Parlament elsöprő többsége támogatta a túlzott halászat legkésőbb 2015-re történő felszámolását, valamint a halállományok számára olyan feltételek biztosítását, hogy 2020-ra megerősödhessenek. A Halászati Tanács 27 minisztere azonban ezt a célt mostanáig visszautasította. Mindössze abban értettek egyet, hogy csak 2020-ra csökkentik a tengerek túlhalászatát, és nem határozták meg célként, hogy a tengeri halállományok regenerálódását biztosítani kell.
A jelenleg zajló tárgyalások során az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak lehetősége van arra, hogy a 30 éve zajló alapvetően elhibázott Közös Halászati Politikát újra rajzolja:
1. Jelenleg az Atlanti óceánban a vizsgált állományok 47 %-a, a Földközi tengerben 80 %-a, a Balti tengerben pedig 70%-a túlhalászott.
2. Ha az EU tagállamai kizárólag a saját tengereikben fogott halakkal elégítenék ki az igényeiket, akkor az év első felében elfogynának a halak. Ez az elmúlt négy évben így is történt.
3. AZ EU halállományainak túlhalászata miatt 3 milliárd eurót vesztünk minden évben, amely több mint 100 000 új munkahely létesítését tenné lehetővé.
A tárgyalásokat végigkísérő Rodics Katalin, a Greenpeace közép-kelet-európai halászati szakértője elmondta: „Azt várjuk el a halászati miniszterektől, hogy az általuk elfogadott Közös Halászati Politika a tartós, értelmes halászati szabályozás eszközévé váljon kiegyensúlyozottan biztosítva a vadon fogott tengeri halakat az európai piacok számára és fenntartható, megélhetést biztosító forrást a helyi halász közösségeknek.” – áll a Greenpeace honlapján.
