Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján nemcsak hideget, de zivatart és viharos széllökéseket is hoz a héten tapasztalható hidegbetörés. A Másfélfok rövid összefoglalója szerint ez szélviharokat jelenthet, illetve fagykárokat is.
“Miközben globálisan és országosan is megfigyelhető, hogy az átlagos szélsebesség csökken, a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Az extrém szél veszélyét tovább erősíti, hogy gyakran nem önmagában, hanem valamilyen más extrém eseménnyel társulva érkezik, és a hatása ezáltal sokkal jobban felerősödik – ahogy történt ez porvihar formájában a tragikus március 11-ei tömegbalesetkor az M1-es autópályán.”
ELTOLÓDÓ VEGETÁCIÓS IDŐSZAK, FAGYKÁROK
“70%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. Elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek, amelyek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton. A 20. század nagy részében az éghajlatváltozás még nem hatott a hidegtűrő hazai vegetáció kezdetére, az elmúlt két-három évtizedben azonban már érzékelhető a változás, ami tovább fog erősödni, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést.
A pesszimista éghajlati forgatókönyv szerint a jelenlegi megfigyelt trend várhatóan a jövőben folytatódik (húszévente kb. egy hetet előrébb tolódik), és a század végén országos átlagban már január végén megindul a hidegtűrő vegetáció fejlődése. A melegigényes növények esetében jelenleg ilyen jelentős változás még nem érhető tetten, de a jövőben azok vegetációs időszaka is jóval előrébb tolódva kezdődik majd.
A korábbi növényfejlődés csak látszólag kedvező a mezőgazdaságnak. Bár sokéves átlagban csökken a fagyos napok száma az országban, nagy hidegek továbbra is előfordulhatnak, ami tovább növelheti a fagykárokat, különösen a melegigényes növények esetében. A hazai fagykárok 68%-a tavasszal fordul elő, ami már most komoly pénzügyi veszteség a mezőgazdaságnak és áremelkedést jelenthet fogyasztói oldalon is.” – írta a Másfélfok szerkesztősége.
