Jövőre tényleg nem éri meg szakemberek nélkül belekezdeni a szigetelésbe, ablak-, vagy kazáncserébe. 2015. január 1-től ugyanis – a közpénzből megvalósuló fejlesztésekre – érvénybe lépnek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások. Ezek mintegy 40%-kal szigorúbb követelményt jelentenek az eddigiekhez képest. Szeptember végétől pedig jóformán csak kondenzációs gázkészülékeket építhetünk be.

Az első komoly változás, hogy 2015. január elsejétől a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energia-megtakarítási célú felújítására is új, magasabb energetikai követelményeket [20/2014 (III.7.) BM rendelet] kell majd alkalmazni. Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.

Mit jelent ez a mindennapokban?

A belügyminiszter még márciusban tette közzé a rendeletét, amelyben – a Knauf Insulation számításai szerint – a határoló falak hőszigetelése 48, a lapos tetőké 32, a padlóké pedig 40 százalékkal emelkedik.  Az új előírások szigorúak, a homlokzati falakra előírt hőszigetelés például – egyelőre – másfélszerese a szlovákiainak és közel háromszorosa a romániainak. A szigorítást azonban egy uniós tagállam sem kerülheti el. A középületeknek 2008-tól, míg a többi épületnek – így a lakásoknak is – 2020. december 31-ét követően közel nulla energiaigényűnek kell lenniük. A közel nulla érték – a magyar jogba átvett szabály megfogalmazása szerint – azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség, az épület becsült élettartama alatt, megtérüljön.

Követelmény továbbá az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát – megújuló energiaforrásból – az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.

A szigorítás következményeként a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30%-kal kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabb kell, mint eddig, ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni. A magyar emberek többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. Az új rendeletnek köszönhetően tehát minden beruházás az eddigieknél jóval komolyabb energia-megtakarítást eredményez majd, de ez magasabb beruházási költséggel lesz elérhető.

 Megéri szigetelni – hajdúsági bizonyítékok
A képre kattintva galéria nyílik.

A másik jelentős módosítás [813/2013/ EU rendelet] a gázzal működő kazánokat érinti. A Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján 2015. szeptember 26. után nem hozhatók forgalomba olyan fűtőberendezések, melyek nem érik el az előírt hatásfokot és hangteljesítményszintet. Ez pedig nem teljesíthető a ma legelterjedtebb berendezésekkel. Néhány kivételtől eltekintve tehát ősztől csak azok az eddiginél jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók majd, amelyeket mindenki csak ’kondenzációs kazánként’ ismer. Ez mintegy 2,6 millió háztartást érinthet. Mivel a ma működő kazánok többsége hagyományos és életkoruk 18-22 év között van, lecserélésük várhatóan 25-35%-os hatékonyság-növekedést hozhat – bár az újabb készülékek némileg többe is kerülnek.

„Drasztikus változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatására”, mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „A magyar emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így mostantól még fontosabb, hogy állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat. Ezért örülünk annak, hogy a 2014-20-as időszakban évi mintegy 33-34 milliárd forint uniós forrás áll majd rendelkezésre lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására, melyből jövőre sor kerülhet akár harmincezer lakás felújítására is. Ehhez azonban az kell, hogy a Kormány gyorsítsa fel a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, célzott támogatásokkal segítse a kondenzációs kazánokra történő átállást és minél gyorsabban megkezdődhessen a támogatások és hitelek kiosztása.”
 

Januártól szigorúbban szigetelünk

Energiahatékonyabbak lesznek az új és felújított iskolák, óvodák, bölcsődék és a panelek is. Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket.

Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”. A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47%-kal, lapostetőkön 32%-kal, padlókon pedig 40%-kal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk. RÉSZLETEK >>>