Még hitelből is érdemes elvégeztetni hőszigetelést, mivel már léteznek olyan pénzügyi konstrukciók, melyek önerő nélkül igényelhetőek családi házak energiahatékonysági korszerűsítésre is. Ennek köszönhetően a hőszigetelés elérhetővé válik azok számára is, akik energiaszegénységben élnek.
Mivel már a homlokzati és tető szigetelés alkalmazásával akár 40%-kal csökkenthető a rezsiköltség, a hőszigetelés önfinanszírozó lesz, vagyis az azzal elért megtakarítás fedezheti akár egy, a szigetelés finanszírozására felvett hitel törlesztését is.
Energiahatékonysági 22-es csapdája
Az épület energetikai beruházások megvalósulásának a családi házak esetén leggyakrabban az vet gátat, hogy éppen ott lenne szükség a korszerűsítésre, ahol a magas rezsiköltség kifizetése is gondot okoz. Magyarországon a jövedelmük 34%-ánál magasabb energiaköltségekkel rendelkező, azaz energiaszegénységben* élő háztartások kb. 85%-a családi házban él. (Az Energiaklub meghatározása szerint azokat a háztartásokat tekintjük energiaszegénynek, amelyekben a következő három kritérium egyszerre áll fenn: 1. a háztartás éves összjövedelme elmarad a magyar háztartások jövedelmi mediánjának 60%-tól,
2. a lakás 20 °C-ra történő fűtéséhez és a melegvíz előállításához elméletileg szükséges energia éves költsége és a háztartás összjövedelmének aránya meghaladja az összes háztartás tényleges, bevallott adataiból képezett medián érték kétszeresét, azaz 34%-át, 3. az épület energetikai besorolása F-nél rosszabb.)
A családi házak a legpazarolóbbak Ennek okán érthető, hogy a családok döntő többsége nehezen finanszírozza önerőből a nyílászárócserét, a hőszigetelést vagy a kazánok korszerűsítését, mindemellett pedig az állami támogatások sem elérhetőek mindenki számára. Ennek köszönhetően a Magyarországon található 2,8 millió családi ház 80%-a energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. Energiafelhasználási tekintetben a családi ház állomány háromnegyedét kivető, az 1980-as évek előtt épült otthonok vannak a legrosszabb helyzetben. A háztartási büdzsé 25-50%-át a rezsikiadások teszik ki, melynek 75%-áért a fűtés és hűtés felel.
Knauf Insulation bemutatóház Construma – Ökocity kiállítás 2016 D pavilon
„Egy átlagos 100 négyzetméteres, hőszigetelés nélküli családi házban élők az év felében havonta átlagosan 45.000 Ft-ot költenek a fűtési kiadásokra. Ez az összeg hőszigeteléssel – megfelelő nyílászárók és a megváltozott hőigényhez alkalmazkodni képes kazán megléte esetén, akár 45-50%-kal is csökkenthető lenne. A legkorszerűbb, 20 cm vastagságú homlokzati és tetőtér hőszigetelés egy ekkora házon 1,5-1,8 millió forint ráfordítással végezhető el, amely magába foglalja az anyag és munkadíjat is” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.
Lezárult a Nálamszigetelnek Program
A képre kattintva galéria nyílik.
Szigetelés: hosszú távú befektetés, rövidtávú előnyök
Az otthonukat szigetelni szándékozók nagy részét azonban éppen a magas költségek, hitelfelvétel esetén pedig az önerő mértéke tartja vissza a beruházástól. A költségek fedezésére ma már elérhető olyan lakástakarékkal kombinált hitel, amelynek az igénybe vehető 30%-os állami támogatás mellett nagy előnye, hogy segítségével akár önerő nélkül bele lehet vágni otthonunk „rezsicsökkentő” fejlesztésébe.
Az OTP Lakástakaréknál például Áthidaló kölcsön segítségével tud az igénylő azonnal hozzájutni a hőszigetelés, nyílászáró vagy kazáncsere elvégzéséhez szükséges összeghez, a kölcsön törlesztése során pedig a havi kiadás nem haladja meg azt az összeget, amit a családi ház tulajdonosok megspórolnak az energiahatékonysági beruházás által. Az otthonukat ilyen konstrukcióban fejlesztők ebben az esetben előbb kamattörlesztés mellett előtakarékosságot folytatnak, majd a megtakarítási idő letelte után a hitel törlesztik a rezsiben elért megtakarításból.
Szigetelés számtan
A fenti példa szerinti, 100 m2-eres ház komplett hőszigetelése esetén kb. havi 15-20 ezer Ft-ot tudunk megtakarítani fűtésköltségünkből az év minden hónapjára leosztva. Ha a megvalósításhoz szükséges 1,8 millió forintot lakástakarékkal kombinált hitellel finanszírozzuk, akkor egyrészt 72 hónapon, azaz hat éven keresztül 8.140 Ft-ot kell befizetnünk a lakástakarékpénztárba, amelyhez az állam hozzátesz 30%-ot, másrészt ahhoz, hogy a teljes összeget azonnal fel tudjuk használni, ne pedig a megtakarítási idő végén álljon csak rendelkezésre, Áthidaló Kölcsön felvétele szükséges. Ennek a kölcsönnek a törlesztése havonta 9.505.-Ft, így az első hat évben összesen havonta 17.645.-Ft-ot kell fizetnünk, ez fedezheti a 15-20 ezer forintos fűtési költség csökkenése. A hat év eltelte után további 7 évig 15.780 Ft törlesztőrészlet fizetendő még, a szerződéses összeg megtakarításon felüli részére, azaz a lakáskölcsönre. Ezáltal a család kiadásai lényegében változatlanok maradnak. Forrás: OTP Lakástakarék (1,8 millió forintos energiahatékonysági beruházás esetén)
„Épületeink energiahatékonyságát fejleszteni, szigetelni, nyílászárót cserélni vagy gazdaságosabb kazánt vásárolni hitelből is megéri, mert a lakástakarékkal kombinált hitel gyakorlatilag észrevétlenül törleszthető” – mondta Köntös Péter az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. „Az ilyen kombinált konstrukciók nagy előnye, hogy a családnak csak annyit kell törlesztésre fordítani, amit eddig amúgy is kifizetett a rezsire, a hitel visszafizetése után azonban az energetikai korszerűsítés révén megtakarított összeg teljes mértékben a családi kasszát gyarapítja akár a következő 40-50 évben” – tette hozzá a szakember. A megfelelően kivitelezett hőszigetelés és nyílászárócsere elvégzésével az ingatlan energiahatékonysági besorolása akár 4 kategóriát is ugorhat, ami egy esetleges értékesítés során számít majd sokat, hiszen egy hőszigetelt családi ház átlagosan 15%-kal magasabb áron értékesíthető.
