Országos reprezentatív felmérést készített a Publicus közvélemény-kutató a budapesti olimpiarendezés támogatottságáról. A válaszadók 57 %-a gondolja úgy, hogy egy olimpiai rendezéssel “elsősorban a Fideszhez közeli vállalkozók járnának jól, senki másnak nem érdeke ez”. Ha a közvéleményen múlna, az olimpiarendezés költségét inkább az egészségügyre (61 %), oktatásra (28%) vagy a szegénység, éhezés felszámolására (17%) költenék. Óvatosan a budapesti olimpiával! – figyelmeztet az olimpiai játszmák szakértője.
A riói olimpia alatt, augusztus 11-16 között ezer fős mintán, telefonos megkereséssel készült felmérés szerint a magyarok 50 százaléka nem vagy inkább nem rendezne olimpiát 45 százalékuk viszont igen, vagy inkább igen.A maradék öt százaléknak fogalma sincs, mit gondol. Az olimpiát határozottan elutasítók többen vannak az olimpiát határozottan támogatóknál, a válaszadók 35 százaléka az előbbi, 29 az utóbbi csoportba tartozott.
Azzal a magyarok nagy többsége, 78 százaléka inkább egyetért, hogy egy olimpia növelné a város és az ország ismertségét, 61 százalék szerint még a megítélését is javítaná. Ugyanakkor a válaszadók 75 százaléka szerint az olimpiarendezés költségeit más célokra kéne fordítani, 64 százalék szerint pedig túl szegény az ország egy olimpia megrendezéséhet. A válaszadók 57 százaléka gondolja úgy, hogy egy olimpiai rendezéssel "elsősorban a Fideszhez közeli vállalkozók járnának jól, senki másnak nem érdeke ez". Ha a közvéleményen múlna, az olimpiarendezés költségét inkább az egészségügyre (61 százalék), oktatásra (28%) vagy a szegénység, éhezés felszámolására (17%) költenék, a közbiztonság javítására és a határvédelemre viszont senki sem költene ebből.
A kutatásból amúgy az is kiderült, hogy a magyarok általában sem vesznek meg az olimpiáért. Csak 17 százalék mondta, hogy minden eseményt megnéz, ugyanennyi, hogy minden magyar eseményt megnéz. 14 százalék már csak "a fontosabb" magyar eseményeket nézi, 51 százaléknyian pedig semmit, vagy alig valamit néz az olimpiából, 20 százalék még az eredményeket se követi.
A Publicus közvélemény-kutató felmérésének részletes eredményei >>
Óvatosan a budapesti olimpiával! – figyelmeztet az olimpiai játszmák szakértője
Minden ötkarikás játéknak vannak nyertesei és vesztesei, az olimpiai gépezet már csak így működik; 1960 óta minden olimpián túllépték az előre meghatározott költségvetést. A különbséget az adófizetők pótolták. Ha a Coca-Colát kérdezzük, hogy ez meg ez a város rendezzen-e olimpiát, feltétlenül igent mondanak. Ám mostanában az adófizetők szívesen vetnek egy pillantást a költségvetésre. Az olimpia mérlege igen kiegyensúlyozatlan: a mindennapi ember számára kevés előnnyel jár, míg nagyon is gyümölcsöző a jó kapcsolatokkal rendelkező politikai elitnek és multiknak.
Az elmúlt időszakban egyre többször kérdezik meg az embereket arról, akarnak-e pénzt áldozni az olimpiára, ami örvendetes. A népszavazások logikájából következik, hogy ha a politikusok nem tudják az érintett város lakosságát meggyőzni az igazukról, akkor jobb érveket kell felhozniuk. Például hatékonyabb olimpiarendezési modellel állhatnak elő, amellyel nyomás alá helyezhetik a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Miközben, bár nem látszik, a NOB jelenleg válságban van, mivel egyre kevesebb város szeretne házigazdája lenni a világraszóló sporteseménynek. Az Orbán-kormány retteg egy esetleges népszavazástól.
A teljes Interjút Jules Boykoff amerikai politológiaprofesszorral, az olimpiák hátterében zajló hatalmi játszmák szakértőjével
itt olvashatják >>>
Ötkarikás korrupció
Csak egyszer, 1984-ben, Los Angelesben sikerült üzleti alapon nyereséges olimpiát rendezni. A görögök is belebuktak a gigaeseménybe. A GDP-hez viszonyított államadósság 60 %-a emiatt keletkezett náluk. Arról is beszélt Békesi László egykori pénzügyminiszter, hogy eleve miért nem lehet transzparens az olimpiai játékok megrendezése Magyarországon.
Kapcsolódó anyagok:
Olimpiai légszennyezés: Peking arany, Rio ezüst
