Az MME szerint civil és állami természetvédők, kutyás kereső egységek és önkéntesek segítségével 4. hete zajlik a kutatás az áldozatok – melyek közé egy fokozottan védett rétisas is felkerült – és a mérgezett csalétkek után, de a lista feltehetően még mindig nem teljes. A természetvédelmi kár már meghaladja a 6,5 millió forintot!
Negyedik hete folyik a turai mérgezés felderítése, amely során folyamatosan nő a megtalált csalétkek és az elpusztult állatok száma. A keresések során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság méreg- és tetemkereső kutyás egységei, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai és önkéntesek is aktívan közreműködnek, illetve lakossági bejelentések is érkeztek.
Több új mérgezési gócpont is felderítésre került, így a legújabb eredmények alapján kirajzolódott, hogy a tettes közel 8000 hektáron – gyakorlatilag a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területét lefedve – helyezett ki csalétkeket.
Az összehangolt munkának köszönhetően eddig 246 “találat” volt a területen: 114 mérgezett állat és 132 csalétek. Az áldozatok között 8 védett állatfaj 93 egyede: 76 barna rétihéja, 7 egerészölyv, 3 holló, 2 barna kánya, 2 erdei pityer, 1-1 hamvas rétihéja, rétisas és aranypettyes bábrabló bogár szerepel, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot. Emellett mérgezés áldozata lett négy háziállat (két kutya és két macska) is, továbbá három vadászható faj 11 egyede (nyolc róka, két dolmányos varjú és egy szajkó), további hat állat esetében pedig nem lehetett meghatározni a maradványokat. De nem csak vadállatok estek áldozatul: egy helyi lakos kutyája sétáltatás közben fogyasztott az egyik csalétekből, szerencsére kevés méreganyag jutott a szervezetébe, és így a gazda lélekjelenlétének köszönhetően, a gyors állatorvosi beavatkozás megmentette a kutya életét.
A bűncselekmény elkövetőit és indokait egyelőre nem ismerjük. Az elkövetés módja és a korábbi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy azzal a céllal helyezhettek ki ilyen mennyiségben mérgezett csalétkeket, hogy a lehető legtöbb ragadozót irtsák ki szisztematikusan a területről. Ennek egyik oka lehetne, hogy az elkövető a környéken tartott háziállatait kívánta öncélúan megvédeni, de a mérgezés mértéke és nagy kiterjedése ezt nem valószínűsíti. A másik leggyakoribb ok, hogy az elkövetők azt hiszik, hogy a ragadozók kiiktatásával nagyobb apróvad-terítéket tudnak a sportvadászat részére biztosítani.
A Gödöllői Rendőrkapitányság tudomásunk szerint eddig hat alkalommal végzett helyszínelést és nyomrögzítést. Több régebbi nyom is arra utal, hogy nem csak most történt mérgezés a területen, hanem kisebb intenzitással valószínűleg néhány hónappal korábban is előfordult már. Sőt 2010-ben is történt hasonló a vadásztársaság területén. Akkor egy parlagi sas, öt holló, négy egerészölyv, három barna rétihéja és egy dolmányos varjú került elő, a mérgezett csalétkek pedig naposcsibék voltak.
