A falkában vadászó aranysakál dám- és gímszarvasborjút, őzgidát, vadmalacot is elragad, az állatnak ráadásul nincs természetes ellensége, ahol megjelenik, ott visszaszorul a rókaállomány.

Évente milliárdos károkat okoz az elsősorban az ország déli megyéiben elszaporodott aranysakál – írta tegnap a Magyar Hírlap.  Varga Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottságának elnöke arról beszélt: az 1990-es években még nem ejtettek el a ragadozóból példányt Magyarországon, 2003-ban nyolcvan, tíz évvel később viszont már 1813 példányt lőttek ki, ennek bő harmadát Somogy megyében, de Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskunban is igencsak elszaporodott.

Közlése szerint a falkában vadászó aranysakál elsősorban a nagyvadak szaporulatát prédálja, dám- és gímszarvasborjút, őzgidát, vadmalacot is elragad, de az is előfordult már, hogy vemhes szarvastehenet támadtak meg; az állatnak ráadásul nincs természetes ellensége, ahol megjelenik, ott visszaszorul a rókaállomány- olvasható a vadászlobbi véleménye a Magyar Hírlapban.

  Azért az a milliárdos kárérték kérdéses. A vadászok és a természetvédelmi kezelők a  túlszaporodott dúvadállományra panaszkodnak sok helyen. Elragadja az elszaporodott vaddisznót, a tájidegen dámot és visszaszorítja a "rendkívül hasznos" rókát.
 

Aranysakál Magyarországon

10-15 éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, mára több ezer példány él az országban. A nádi farkas néven is ismert állatra sok gazda ádáz ellenségként tekint, mert állításuk szerint megtizedeli a nyájat. Viszont az egyébként vadászható aranysakál sorsát a természetvédők a szívükön viselik.