Az örökké tartó vegyi anyagok (PFAS) elleni küzdelem összefonódott a Lyonhoz közeli Pierre-Bénite városka nevével, amióta nagy mennyiségben találtak a környéken ilyen anyagokat. De mik is pontosan ezek, és miért okoznak aggodalmat Európa-szerte?
Thierry Mounib 70 éve él a francia Pierre-Bénite városában. Gyermekkora óta élvezte a környék nyugalmát, miközben megtapasztalta a terület fejlődését, és azt, hogy egyre több vegyipari vállalat költözött ide. Mindigis tisztában volt a kockázatokkal, de azt soha nem gondolta volna, hogy egy napon majd Franciaország legnagyobb környezetvédelmi botrányának középpontjában találja magát.
„Kész tények elé állítottak, amikor kijöttek a jelentések a PFAS-ról (az örökkévaló vegyszerekről)” – mondja Mounib, a „Bien Vivre à Pierre-Bénite” egyesület elnöke.
2021-ben egy újságíró felvette vele a kapcsolatot egy médianyomozás során. A következő évben felröppent a hír: riasztóan sok örökkévaló vegyszert fedeztek fel a vízben, a talajban és a levegőben a környéken.
„Volt néhány epercserje az unokáimnak a kertemben. Eltávolítottam őket és tulipánt ültettem helyettük, mert nem akartam, hogy az unokáim megegyék azt az epret, amely Pierre-Bénite-ben nőtt”. Két évvel a leleplezések után a lyoni városi tanács jogi lépéseket tett két vegyipari vállalat ellen: a francia Arkema céget és a japán Daikint vádolták meg. Egy bíró nemrég független szakértői jelentést rendelt el, amelynek célja a szennyezés mértékének és a társaságok felelősségének felmérése.
Bruno Bernard, a városi tanács elnöke szerint a következő lépés a “szennyező fizet” elv alkalmazása lesz, amely alapján a cégeket anyagi felelősségre vonnák az általuk okozott környezeti károkért. Az aktivisták remélik, hogy ez precedenst teremthet Franciaországban.
Pierre-Bénite lakóinak azonban új gondjuk támadt: a Daikin új egységet indított, amely adalék polimereket gyárt és tárol az autóipar számára, és ezek összetevői örök vegyianyagok. A termelés négy hónapnyi leállítása után az állam által megszabott új szabályok alapján engedélyezték a cég bővítését.
A perfluor-és polifluor-tartalmú alkil anyagok vagy PFAS-ok csoportját több ezer szintetikus vegyi anyag alkotja, és az esőkabátoktól kezdve a pizzásdobozokon át a gitárhúrokig, és a vízálló sminkekig mindenben megtalálhatóak. Azért nevezik őket örök vegyi anyagoknak, mert a környezetben nem bomlanak le természetes úton. Ezek a vegyszerek rendkívül ellenállóak, és kiválóan taszítják a vizet, a zsírt és az olajat.
Tudományos vizsgálatok kimutatták ezeket az anyagokat a levegőben, vízben, talajban, állati takarmányban, illetve még az emberi vérben is. Egyes PFAS-okról azt gyanítják, hogy komoly kockázatot jelentenek az emberi egészségre: különböző típusú rákos megbetegedésekkel, szív- és érrendszeri és pajzsmirigybetegségekkel, valamint a meddőséggel és immunrendszeri rendellenességekkel is összefüggésbe hozták a PFAS-okat a tanulmányok.
A PFAS-okat olyan technológiák előállítására is használják a zöld és digitális átmenet részeként, mint például a félvezetők, elektromos autók akkumulátorai és szélturbinák.
2024-ben az Európai Unió úgy döntött, hogy korlátozza a PFAS új alcsoportját, a PFHxA-t és annak kapcsolódó anyagait az élelmiszer-csomagolásokban, a kozmetikumokban és egyes ruházatok előállítása esetében. Jelenleg azonban csak néhány PFAS van betiltva uniós szinten.
Ma minden szem egy öt európai ország által 2023-ban benyújtott javaslatra szegeződik: Németország, Hollandia, Svédország, Dánia és Norvégia kérte a PFAS jelentős korlátozását a REACH, az EU vegyi anyagokról szóló rendelete alapján. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) jelenleg értékeli a javaslatot.
