A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elemzése szerint a települési klímastratégiákban rögzített célkitűzések 2030-ig nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni, hiszen számos önkormányzat – sokszor az Európai Bizottság által is támadott kiemelt beruházások köntösébe bújtatva az állam által is támogatva – a klímavédelmi célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységekkel gyökeresen ellentétes fejlesztéseket valósít meg a területén.
Ha az önkormányzatok nem teljesítik vállalt céljaikat, azzal a nemzeti klíma célok elérését veszélyeztetik és ezzel sértik a 2020. évi XLIV. törvényt a klímavédelemről.
Magyarország az EU tagjaként a 2020-ban elfogadott Nemzeti Energia és Klíma Tervében célul tűzte ki, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 40%-kal csökkenti az 1990-es bázisévhez képest. Ezt a vállalást rögzítette a 2020. évi XLIV. klímavédelemről szóló törvényben. A vállalást azóta a 2023-ban frissített tervben még növelte is hazánk és a 2050-es távlati klíma semlegesség elérése érdekében a legújabb vállalás az 50%-os csökkentés 2030-ra.
2021 és 2022 során EU-s társfinanszírozásnak köszönhetően a KEHOP-1.2.1-18 pályázati forrás keretében összesen 132 települési klímastratégia készült el. Ezeknek a dokumentumoknak tulajdonképpen a nemzeti stratégiával összhangban kell lenniük így elősegítve, hogy a helyi tevékenységek révén az országos célkitűzés teljesülni tudjon. A 132 dokumentum közül hét olyan település stratégiáját vizsgáltuk meg, amelyek esetében a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének, illetve a szervezet tagjainak közvetlen érdekeltsége merült fel. A dokumentumok elemzése kapcsán felmerül a hűtlen kezelés, de legalábbis a felelőtlen közpénzfelhasználás, hiszen a hét vizsgált városok mindegyikénél a zöldfelületek csökkenése miatt növekszik az ÜHG kibocsátás és csökken a tájhasználati szektorban megköthető szén mennyisége. Úgy tűnik a települések egyike sem tesz elegendő erőfeszítést azért, hogy a saját maguk által kitűzött célokat elérjék, sőt inkább a vállalással ellentétes fejlesztéseket valósítanak meg az ipari, beépített területek növelésével és zöldfelületeik csökkentésével.
Itt érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy – bár a klímastratégiák nem tekinthetők kötelező érvényű jogi eszközöknek – az Alkotmánybíróság 13/2018. (IX. 4.) AB határozata alapján “a közjogi szervezetszabályozó eszközök körébe tartoznak, ennek megfelelően a kibocsátót kötik, ugyanakkor azonban a közép- és hosszú távú tervezés és kiszámítható jogalkotás olyan szakmai kiindulópontjai is egyben, melyek figyelembe vétele az elővigyázatosság és a megelőzés elveire is tekintettel különösen fontos az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében nevesített, a nemzet közös örökségének körébe tartozó elemek esetében.” Az Alkotmánybíróság határozata a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról azt is megállapítja, hogy a “szakmai tartalmú stratégiák figyelmen kívül hagyása valamely jogszabály-változás alaptörvény-ellenességének vizsgálata során külön is értékelendő a nemzet közös örökségét érintő, és az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerint a jövő nemzedékek számára is megőrzendő szabályozási tárgyak esetében.”
Fontos azt is megjegyezni, hogy a jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása a helyi védett természeti területekkel kapcsolatban (Ügyszám: AJB-1965/2022) megállapítja azt is, hogy “megfelelő települési környezetvédelmi programok szükségesek ahhoz, hogy az önkormányzatok a településeik helyi környezeti adottságaihoz, értékeihez és lehetőségeihez igazított olyan döntéseket hozzanak, melyek érvényesítik nem csak a jelen, hanem a jövő nemzedékek érdekeit is.” Ugyanez a megállapítás igaz a települési klímastratégiákra is! “A települési klímastratégiákban rögzített vállalások és tevékenységek helyes megvalósítása nem csak a jelen, hanem a jövő generációinak is az érdeke. Megvalósítás hiányában ezek a dokumentumok fogatlan papír tigrisek és a rájuk költött közpénzek ablakon kidobott összegek, és ezekkel kapcsolatban panasszal éltünk az Állami Számvevőszék, az Integritás Hatóság és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felé” tette hozzá mindehhez Kun Zoltán a szövetség elnöke. Fentiekre tekintettel úgy tűnik, hogy a klímastratégiák elkészítésével csak az azokat készítő cégek, vállalkozások és nem a helyi lakosok jártak jól.
A vizsgált 7 település (település neve / a stratégia elfogadásának éve / a stratégiára költött KEHOP támogatás / igéretek és az ezekkel szemben álló tények)
Debrecen 2022, 20 M forint (Nyitókép: CATL akkumulátorgyár Déli Ipari Park Debrecen talaj-előkészítő munkálatok 2023 febr. 23 Fotó Czeglédi Zsolt MTI)
Igéret
— 44,5%-kal csökkenti a város a CO2 egyenérték kibocsátást 2030-ra a 2019-es értékhez képest
— M3 Meglévő zöldterületek, természeti- és táji értékek védelme, rehabilitációja, fejlesztése
— A3 A klímastratégia célja, hogy a mezőgazdasági termelési módok megválasztásakor a földterületek termőképességének hosszú távú fennmaradása legyen az elsődleges szempont.
Valóság
— A vállalásokkal szemben a város új ipari övezete forgalom növekedéssel (közlekedési eredetű CO2) és fokozódó energia igénnyel jár majd
Göd (2021) 362e forint (?)
Igéret
— Az ÜHG kibocsátását 2030-ig 40%-kal csökkenti
— Felújított zöldfelületi kataszter és megnövekedett zöldfelület
Valóság
— Az új beépítési területek növekszenek (pl. Samsung) aminek eredményeképpen a szénnyelő kapacitás a település területén folyamatosan csökken
Győr 2021, 17 M forint
Igéret
— A debreceni példához képest a vállalt csökkentés mértéke jóval kisebb, mindössze 15%
— Széndioxid-elnyelő kapacitás növelésére vonatkozó fő mitigációs célterületek:
> a város közigazgatási területén belül lévő zöldterületek, parkok tudatos fejlesztése, kiterjedésük növelése, új városi parkterületek létrehozása, azok tudatos fejlesztése és kezelése, további területek erdősítése,
> meglévő zöldterületek és erdők fenntartása,
> várostervezés során a zöldterületekkel kapcsolatos szempontok érvényesítése.
Valóság
— A fentiekkel ellentétben a város egy újabb 400 hektáros mezőgazdasági terület ipari övezetbe vonásával próbálkozik, amely csökkenti a szénmegkötő képességet, és növeli a ÜHG kibocsátást (azonnal hiszen a talajban megkötött szén rögtön a légkörbe távozik)
Komárom, 2021, 20 M forint
Igéret
— Nincs konkrét csökkentési cél!
— Dekarbonizációs és mitigációs cél Energiafelhasználásból eredő kibocsátás csökkentése
— Adaptációs célkitűzés Zöldterületek védelme, klímaszempontú fejlesztése
— Zöldfelületek fejlesztése: közterületek fásításának folytatása, közparkok fejlesztése, rekreációs célú erdők fejlesztése, klímaerdők telepítése, Natura 2000 területek védelme
Valóság
— Ipari terület növekedése a zöldfelületek kárára, és az ipari fejlesztéshez kapcsolódó energia felhasználás növekedése
Nyíregyháza 2021 (társadalmi egyeztetés változat) 19 M forint
Igéret
— A SECAP dokumentum elkészítésével Nyíregyháza MJV vállalta, hogy 2030-ra a 2014. évi bázishoz viszonyítva 40%-kal csökkenti ÜHG-kibocsátását
— Rövid távú jövőkép megvalósulása: ez az időszak 2025-ig tart. Ezen időszak végére a lakossági és önkormányzati épületenergetikai korszerűsítésekkel, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú hasznosításával, a közparkok, zöldfelületek, erdőterületek növelésével mintegy 12 % körüli kommunális és lakossági ÜHG-kibocsátás csökkenés érhető majd el a 2018. évi bázisadathoz viszonyítva.
— Az erdő- és zöldterületek további fokozatos növelésével azok kiterjedése 2030- ra eléri vagy megközelíti a 2.700 hektárt, amely mintegy 4.266 t CO2/év nyelési potenciállal rendelkezik.
— 2050-re “Az erdő- és zöldterületek mértéke tovább növekszik (legalább 3.000 ha-ra), amely a jelenlegi (2018. évi) mintegy 3.700 tonna elnyelt széndioxidhoz képest legalább 4.740 tonna CO2/év nyelési kapacitással fog rendelkezni”…”így Nyíregyháza esetében is megvalósulhat a klímasemlegesség.”
Valóság
— Az akkumulátor gyár elhelyezése nem csak csökkenti a zöldfelületek méretét, de ehhez kapcsolódóan egy vízfolyást is “áthelyeznek” Nyíregyházán
Sopron, 2021, 18,4 M forint
Igéret
— A 2015-ös kiindulási évhez képest ~15%-os csökkentést irányoz elő 2030-ra.
— 2030-ra a bázisértékhez képest 120%-os zöldfelületi elnyel kapacitás bővítés vállalása
Valóság
— Beépítési % növelése a Fertő tavi vízitelepen és jelentős új beépítési területek (útak, logisztikai központ, Fertő tavi vízitelep)
Szeged, 2021, 19,2 M forint
Igéret
— Szeged összes üvegházgáz-emissziója 2018-ban 569 000 tonna CO2e volt. 2030-ig a klímastratégia céljainak megvalósításával az éves emisszió 369 000 tonnára csökkenthető.
— M.15 Szeged közigazgatási határain belül az erdőborítottság és a városi zöldfelületek növelése
Valóság
— BYD fejlesztés keretében 300 hektár mezőgazdasági terület kivonása és ipari övezetté minősítése
——————————————————————————————-
Kun Zoltán
Secretary, Friends of Fertő lake Association
Member of IUCN World Commission on Protected Areas and Commission on Ecosystem Management
Research fellow of Wildland Research Institute
Member of IUCN’s Primary Forest Task Team and Rewilding Task Force
Head of Conservation, Wild Europe Initiative
