A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag! megszavazta az Óbudai-sziget galériaerdő és a Szalamandra-völgy védetté nyilvánítását! Tiborcz István üzletfelének tehet keresztbe a Fővárosi Közgyűlés mai döntése. Feloldották a részleges vadászati tilalmat a XVI. kerületi Naplás-tónál, és rendet tennének az e-rollerpiacon. Elfogadták Budapest 2022-es költségvetését.
Megmenekültek a foltos szalamandrák: ma jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés a védetté nyilvánítását annak a budapesti, II. kerületi területnek, ami a különleges színű, védett kétéltű élőhelyeként is ismert. A hely védetté tétele érdekében két éve kampányolnak környezetvédők, arra hivatkozva, hogy ott 70 éves tölgyerdő van, és a hely több védett állat- és növényfaj, köztük a foltos szalamandra élőhelye. A II. kerületi önkormányzat kezdeményezésére ma fővárosi védelmet kapott terület egy része a kerületi önkormányzaté, illetve állami tulajdonú, két telek pedig magánkézben van. Az egyik a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. tulajdona, a másik egy olyan ingatlanalapé, aminek a képviselője Tiborcz István üzleti partnerének, Jellinek Dánielnek az érdekeltsége. Most úgy tűnik, januártól tilos lesz az építkezés mindkettőn.
“Védett területté fogjuk nyilvánítani a „Szalamandra-völgyet”, a Budaliget és Solymár közötti utolsó még be nem épített keskeny erdőt! Van ma Budapesten olyan zöld, erdős rész, amely beépíthető.” – közölte a fővárosi önkormányzat december eleji sajtóközleménye, ami szerint “az Orbán-kormány játszotta át a területet Tiborcz István üzlettársának, az akkori fideszes önkormányzat pedig semmit nem tett azért, hogy a terület beépíthetőségét kizárja.” A mai fővárosi közgyűlés Őrsi Gergely, a II. kerület polgármesterének javaslatára a „Szalamandra-völgyet” helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította.
Részletes cikk az Átlátszón >>>
Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelete módosítására – a Budapest II. kerület, Jegenye-völgy (Szalamandra-völgy), valamint a III. kerület, Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdő helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása, egyes védett területek kezelési tervének szükség szerinti módosítása érdekében
A döntéshez kapcsolódó dokumentumok>>>
Mai közgyűlési döntések
A közgyűlés egyhangú döntéssel helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította a II. kerületi Jegenye-völgyet (a Szalamandra-völgyet, a Budapesten található egyetlen foltos szalamandra-állomány élőhelyét) és a III. kerületi Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdőt. Feloldották a részleges vadászati tilalmat a XVI. kerületi Naplás-tónál, így lehet az elszaporodott rókára, vaddisznókra és borzokra vadászni a területen.
A képviselők döntöttek arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat újra pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnevezésű programba a csepeli gerincút befejező ütemének teljes előkészítésére.
A közgyűlés jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztériummal létrejövő megállapodásokat az agglomerációs személyszállítás finanszírozásáról, ennek értelmében jövőre is 6,58 milliárd forintot fizet a főváros az agglomerációs közlekedést biztosító cégeknek előlegként, a következő évben pedig a valós teljesítményre és költségekre alapozva számolnának el a felek.
Döntöttek arról, hogy jövőre a főváros az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályok szerint vásárolja a villamosenergiát a közvilágításhoz, a díszvilágításhoz és a karácsonyi díszítő világításhoz. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. szerint a versenypiacon a villamosenergiáért jövőre az idei, illetve a korábban tervezett összeg kétszeresét (kb. 7,4 milliárd forintot) kellene fizetni, míg így 4,8 milliárd forint lenne a villamosenergia költsége.
A közgyűlés döntött névtelen közterületek elnevezéséről is: parkot neveznek el az I. kerületben Végh György költő, író, műfordítóról, a XX. kerületben pedig a romániai Székelykeresztúr és Bölön (Pesterzsébet testvérvárosainak) nevét őrzik majd utcák.
Rendet tennének az e-rollerpiacon
A közgyűlés úgy döntött, a főváros együttműködési megállapodást köt a kerületekkel, hogy közösen szabályozzák a megosztott mikromobilitási eszközök tárolását Budapesten. A szabályozás lényege, hogy a megállapodáshoz csatlakozó önkormányzatok mikromobilitási pontokat hoznának létre, és csak itt lehetne felvenni és leadni az eszközöket.
A szolgáltatók díjat fizetnének az eszközök tárolásáért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése pedig szankcionálható lenne. A legsűrűbben lakott, belvárosi részeken km2-enként 16, az átmeneti zónákban négyzetkilométerenként 12 mobilitási pontot hoznának létre. A külső kerületek pedig eldönthetik, hogy kijelölnek-e egy centrumterületet, ahol mikromobilitási pontokon szeretnék látni az eszközöket, vagy mindenhol engedélyezik az ajtótól-ajtóig közlekedést. A jövő év első felében 100-200 mikromobilitási pont meg is valósulna.
A Főváros és a Budapesti Közlekedési Központ a kerületi önkormányzatokkal közösen kidolgozott egy olyan szabályozási javaslatot, amely a lakosság, a szolgáltatók és a kerületek érdekeit egyaránt szolgálja.
Az új szabályozás főbb pontjai:
A megosztott mikromobilitási eszközöket és járműveket (Pl.: a MOL Bubi, a Donkey Republic kerékpárjait, vagy a BIRD, a TIER és a Lime rollerjeit) csak a kijelölt pontokon szabad majd elhelyezni. A MOL Bubi kerékpárokat egyelőre csak a szokásos gyűjtőállomásokon lehet elérni, de ez a jövőben változhat.
A közösségi közlekedési megállóhelyeknél és egyéb sűrűn lakott területeken tervezett mikroMobilitási Pontokat világoszöld burkolati jelek határolják és táblák jelzik.
A mikroMobilitási Pontokat magánhasználatú kerékpárok, rollerek parkolására is lehet használni.
A szolgáltatók hatósági szerződést köthetnek a közterület-tulajdonos önkormányzatokkal, akiknek díjat fizetnek a közterület-használatért.
A piaci szereplők szolgáltatása hosszú távon az eddigiekhez képest szorosabban integrálódni fog a város közösségi közlekedési rendszerébe (Pl.: FUTÁR-ban való megjelenés.).
A közterület szűkösségétől függően különböző zónákat alakítanak ki a városban: a belvárosban sűrűbben, a külső kerületekben ritkábban hoznák létre a különböző eszközök parkoltatására alkalmas mikroMobilitási Pontokat. Több, mint 500 ilyen helyszín már tervezési fázisban van, ezek közül 2022 első felében kb. 100-200 db kivitelezése várható.
A tervezett szabályozás minden szereplő számára komoly előnyöket jelent a jelenlegi helyzethez képest. Az újszerű megoldás kényelmes hozzáféréssel és rendezett rövid idejű parkolási lehetőséggel ösztönzi a fővárosiakat a kis helyet foglaló, fenntartható közlekedési eszközök használatára.
Elfogadták Budapest 2022-es költségvetését
Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2022-es költségvetését ma a Fővárosi Közgyűlés. A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 297 milliárd forintban, kiadásait 410 milliárd forintban állapítja meg. A fővárosi önkormányzat ugyanakkor 6 milliárd 94 millió 37 ezer forintot fordít hiteltörlesztésre. Az így keletkező 119 milliárd forintos hiányt betétek 55 milliárd forintos bevételeiből, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 32 milliárd forintból, belföldi értékpapírok 32 milliárd forintos bevételeiből finanszírozzák.
