Gázból, biomasszából és napból fog áramot termelni a Mátrai Erőmű, miután a szenes blokkokat leállítják és leszerelik. A zöldek értetlenül állnak a tervek előtt. Zöld jövőkép szénbányabővítéssel?
„A tulajdonos jóváhagyta a Mátrai Erőmű hosszú távú fejlesztési programját, így elindulnak a technológiai átalakítás és a finanszírozási pályázatok előkészítési munkái” – írja közös közleményében az innovációs minisztérium (ITM) és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztérium.
A tulajdonos az állami Magyar Villamos Műveket (MVM) jelenti, amely év elején vásárolta meg az erőmű többségi részesedését Mészáros Lőrinc érdekköréből – mind a mai napig érthetetlenül magas áron. A fejlesztési program elfogadása jórészt formalitás, hiszen a terveket már az erőmű megvásárlásakor vázolták. Az erőmű technológiai átalakítása négy pillérre épül, amelynek része egy 500 megawatt teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű és egy 31 megawattos RDF/biomassza tüzelésű blokk építése a visontai telephelyen, továbbá 200 megawattos fotovoltaikus napelempark létesítése a két bánya rekultivált területein, valamint a lignitkészletek alternatív felhasználásaként egy tiszta szén technológiát alkalmazó kísérleti üzem létrehozása.
Az erőmű jelenleg széntüzelésű, a saját bányáiban termelt lignitet éget. A működő blokkok környezetszennyezőek, elavultak, és élettartamuk végére értek. Egyébként az erőműnek már voltak napelemparkjai, de ezeket az eladás előtt kiszervezték a cég alól.
A közlemény azt is megerősíti, hogy az erőmű átépítéséhez (pontosabban a régi erőmű lebontásához és az új blokkok felépítéséhez) az MVM uniós forrásokat kíván igénybe venni, vélhetően az EU gazdaságainak környezetbarát átállását finanszírozni hivatott alapból (is).
A ZÖLDHVG által szemlézett közlemény ismét hangsúlyozza, hogy a kormány a jövőben is munkát kíván biztosítani az erőmű dolgozóinak, illetve az erőműhöz kapcsolódó magánvállalkozások munkavállalóinak. “A jelenlegi bányászati tevékenység többlépcsős átalakulása valósul majd meg, részben átfordul rekultivációs feladatokra, a bányászok egy része tovább foglalkoztatható a bányaüzemekben. Ezen felül a tervezett korszerű technológiájú erőművek létesítésénél az előkészítési feladatokban is nagy szerep hárul majd a mátrai munkavállalókra. Az MVM az átalakítási folyamat és a jövőbeni működtetés során kiemelt figyelmet fordít az erőműben és a bányákban elérhető képzett munkaerőre, továbbképzésükre, és alkalmazásukra az új tevékenységekben. A gördülékeny átmenet érdekében a vállalat folyamatosan egyeztetni fog az érdekképviseleti szervezetekkel” – ígérik.
Az erőmű túl nagy mérete önmagában is problémás. Az alaptermelést adó nagy fosszilis- és atomerőművek kora lejárt
Zöld jövőkép szénbányabővítéssel?
Szénbányát bővítenének a Mátrai Erőműnél – derül ki a Greenpeace-hez eljutott dokumentumokból. Mindeközben az ITM az erőmű „zöld jövőképének” kialakításáról kommunikál olyan, a klímaválság szempontjából álmegoldásoknak számító technológiai fejlesztésekkel, mint a hulladék/biomassza-égetés és gázturbinák építése. A Greenpeace Magyarország azt várja a magyar kormánytól: hivatalosan is jelentse be, hogy legkésőbb az üzemidő lejártával, 2025. végével bezárja a szennyező erőművet, eláll a bányabővítési szándékától és az erőmű pótlását valóban klímabarát, megújuló energiával oldja meg.
Miközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményben tájékoztat arról, hogy megkezdődik a Mátrai Erőmű „zöld jövőképének” kialakítása, a Greenpeace Magyarországhoz eljutott információkból az derül ki, hogy ahelyett, hogy a kormány a szennyező erőmű bezárásán dolgozna, jelentősen bővítené a már létező szénbányát.
A Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának Útügyi Osztálya nemrégiben (szeptember 25-én) kiadott egy határozatot, amelynek értelmében a 3-as főút Detk és Kápolna közötti, mintegy 8 kilométeres szakaszát a jelenlegi nyomvonalnál mintegy 2,5 km-rel délebbre helyezhetik át. A határozatból nem, de a Detk Önkormányzata által készített településrendezési dokumentumból kiderül, hogy erre a „Visonta I.-szén” védnevű bányatelek déli és keleti irányban történő terjeszkedése miatt van szükség.
Az ITM „zöld jövőképében” nem szerepel továbbá a Mátrai Erőmű bezárásának dátuma. Az ország szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 14%-át adó szennyező szénerőművet legkésőbb 2025-ben, az üzemidő lejártával be kéne zárni. A szénbánya tervezett bővítése és az eddigi hivatalos kommunikáció alapján a kormány ezt nem tervezi.
Az ITM „zöld jövőképében” a valódi klímabarát technológiák helyett ráadásul a fosszilis energiatermelésre alapuló fejlesztés szerepel: egy kombinált ciklusú gázturbinás erőmű és egy hulladék/biomassza-tüzelésű blokk építését tervezik. Pedig a klímaválság jelenlegi stádiumában, 2020-ban, a Párizsi Megállapodás ötödik évfordulóján minden országnak az eddigieknél jóval nagyobb mértékben és további késlekedések nélkül kéne csökkentenie a kibocsátásait.
„Ha valamire nincs szükségünk a klímaválság közepén, az egy szénbánya további bővítése, amivel egy amúgy is veszteséges, klímagyilkos erőművet táplálnának tovább. Szénbányákkal, szén- és gázerőművekkel nem lehet harcolni az éghajlatváltozás ellen. Azt várjuk, hogy a kormány egyértelműen jelentse ki, hogy legkésőbb 2025-tel bezárja az erőmű szenes blokkjait és azok pótlását nem további fosszilis technológiákkal váltja ki, hanem tiszta, Magyarország számára valódi energiafüggetlenséget biztosító megújuló energiával” – mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
