Az ENSZ szakosított intézményeként az éghajlat és a vízkészlet kérdéseivel foglalkozó Meteorológiai Világszervezet (WMO) klímafigyelő szolgálatának tegnap Genfben bemutatott éves jelentése szerint az üvegházhatást keltő gázkibocsátás 3/4-éért az energiaszektor felelős, így alapvető a kibocsátás összetételének radikális megváltoztatása.
A jelentés szerint a klímaváltozás azért fenyegeti a világ energiatermelését, mert a hőhullámok és a szárazság csökkentik a talajvízszintet, gondokat okozva a vízenergia-termelésnek és a nukleáris erőművek hűtésének egyaránt. A viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek szintén veszélyeztetik az infrastruktúrát a világ számos pontján.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára szerint további probléma, hogy a kormányok még mindig keveset tesznek azért, hogy a világ képes legyen 1,5 Celsius fokkal csökkenteni az átlaghőmérsékletet. Ez a cél csak úgy lenne elérhető, ha a világ zöldenergia-termelése megduplázódna a következő 8 év során.
Az éves beszámoló adatai azt mutatják, hogy jelenleg a világ atomerőműveinek 15 százaléka olyan helyen található, ahol egyre kevesebb a víz. Ez a szám a következő 20 év alatt 20 százalékra emelkedhet. A jelentés arra is rámutat, hogy a hűtővizet igénylő hőerőművek egyharmada, valamint a vízerőművek 11 százaléka olyan helyeken található, amelyek vízhiánytól szenvednek.
A vízerőművek gátjaival szintén probléma van, mert ezek egynegyede, valamint a tervezett erőművek közel negyede szintén olyan folyók mellé épült, amelyek vízhozama legalább közepes mértékben veszélyben van.
Az egész világra vonatkozó jelenlegi célkitűzés az, hogy az üvegházhatás csökkentésével 2050-ben már csak akkora legyen az emberiség szén-dioxid-kibocsátása, amennyit kompenzálni tud.