Albánia az orvvadászok paradicsoma. De a Narta lagúnán átvonuló vándormadarak számára nem csak a fegyverek és a gyorsa autók jelentenek fenyegetést. Albánia legelismertebb madárvilág-szakértői az idegenforgalmi célú fejlesztések veszélyeire is felhívták a figyelmet. Albánia a vándormadarak egyik legfontosabb vonulási útvonalán fekszik, Európa és Afrika között. Most egy nemzetközi repülőteret építenének a költöző madarak miatt védett terület belsejében. Induljunk felfedezésre Albánia lápvilágában – mondta az Euronews riportere, Hans von der Brelie.
Itt van velünk a koszovói természetfotós, Arian Mavriqi is. Neki a Narta lagúna az egyik kedvenc helye, ahol nagyszerű képeket készíthet madarakról. A lagúnát helyi halászok is használják, egyikük, Viktor Moçka épp arra készül, hogy kirakja a hálóját kis csónakjából. Ő nem izgul a repülőtérépítés miatt. Mint sok más albán, ő is hisz abban, hogy az idegenforgalmi fejlesztések az egész gazdaságnak jót tesznek. A repülőtér jó lesz a falvainknak és a városainknak. Közel lesz, így nem kell többé a tiranai reptérre mennünk. Ráadásul építenek egy utat, ami közvetlenül összeköti majd a tengerparttal, és sok szállodát is építenek, ami munkahelyeket teremt – mondta Viktor Moçka helyi halász. A kormány terve szerint ugyanis a beruházás nem csak egy nemzetközi repülőteret ígér, hanem nagyszabású szállodaépítést, kikötőt és turistaüdülőket.
A tudósok, mint Erald Xeka az Albán Ornitológiai Társaságtól, és Zydjon Vorpsi a PPNEA környezetvédelmi szervezet projektvezetője viszont teljesen elborzadtak. A helyszín ugyanis Albánia és a Földközi-tenger legnagyobb és legfontosabb vízi élőhelye. A madarak az adriai vándorlásuk során használják a területet. Tehát ha veszélyeztetjük ezt a helyet, azzal kizárjuk innen a madarakat – mondta Erald Xeka az Albán Ornitológiai Társaság munkatársa.
A tervek nemzeti és nemzetközi törvényeket is sértenek.
Albánia az Európa Unió tagja kíván lenni, a tervek pedig a madarak és élőhelyük védelmét szolgáló direktívákat sértik. Nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy elveszítsük ezt – mondta Zydjon Vorpsi, a PPNEA környezetvédő szervezet munkatársa. Albánia aláírta az afrikai és eurázsiai útvonalon vándorló vízimadarak védelméről szóló egyezményt, amely az itt élő 92 fajt érinti. A választások közeledtével azonban mind a kormánypárt mind az ellenzék arra kényszerült, hogy az idegenforgalmi befektetők mellé álljon.
Albánia gazdasága profitálna a tengerparti turisztikai beruházásokból. Európa egyik legszegényebb államában sürgős lenne a gazdaság fellendítése. Vlora polgármestere szerint a város a Földközi-térség következő turisztikai központja lehet. Az új repülőtér kijelölt helyén pedig korábban is repülőtér működött, hárítja a természetvédők aggályait. A repülőtér egy olyan helyszínen épül meg, ahol évekkel korábban, a kilencvenes években katonai reptér működött. Nekem polgármesterként természetesen az a célom, hogy a város gazdasága fellendülésnek induljon a repülőtér megépítése után. Szerintem ennek a leggyorsabban meg kell valósulnia – mondta Dritan Leli, Vlora polgármestere.
Xeka és Vorpsi megmutatta a korábbi és a jövőbeni repülőtér helyszínét, íme: a védett terület. A helyszín szinte minden létező vadvilág- és természetvédelmi rendszernek a része, amihez eddig Albánia csatlakozott. Több mint kétszáz madárfajt figyeltek meg itt. A katonai repülőtér példája viszont téves, mondják a tudósok. A régi repülőtér nem igazi repülőtér volt a hadsereg a kiképzésekhez használta. Most valódi, nagy forgalmú repülőteret akarnak ide építeni. Mi nem a repülőteret ellenezzük, a helyszínválasztással nem értünk egyet – mondta Erald Xeka az Albán Ornitológiai Társaság munkatársa.
Ez a természetvédelmi területek megőrzése szempontjából fontos ügy. Ha itt precedenst teremtenek, akkor bárhol lehet majd stratégiai beruházásokat végrehajtani, más védett területeken is – mondta Zydjon Vorpsi, a PPNEA környezetvédő szervezet munkatársa. A madármegfigyelők kampányt indítottak, hogy meggyőzzék a helybélieket: kitömött madarakért cserébe madarakról készült nagyszerű fotókat adnak.
Egy helyi étterem tulajdonosa jó ötletnek tartja a repülőteret, de szerinte sem szabadna védett területen felépíteni.
A legjobb lenne egy kicsit távolabb megépíteni a repülőteret. Itt rossz hatása lenne a lagúnára, akadályozná az élővilágot, és az itt élő állatokat. Szerintem sokkal jobb lenne, ha egy kicsit távolabb építenének repülőteret – mondta Arsen Llambro, a Tavern of Friendship tulajdonosa.
A sós mocsár nagy testű madarakat is nagy számban vonz: pelikánokat, gémeket, kócsagokat és flamingókat is. Ez pedig az ütközések veszélyét is magában hordozza. A tengerparton intenzív hotelépítés zajlik. Az idegenforgalmi fejlesztések pedig folyamatosan pusztítják a lápvidéket.
Erald Xeka ma egy csoport magyar ornitológussal dolgozik együtt. A madarak útvonalát követő közös projekt hat évvel ezelőtt indult. Hogy pontos adatokat kapjanak, a madarakat napelemmel működő rádióadókkal szerelték fel. De hiába a kutatási adatok, az albán politikusok elkötelezték magukat a beruházás mellett.
Amíg Xeka a hálóba repült madarak gyűrűzi, nézzük meg az Európai Bizottság országjelentését, amelyben Albánia stratégiai befektetéseket szabályozó törvénykezését vizsgálták. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy védett területen is nagyszabású beruházásokat végezzenek. A Bizottság ezt a biodiverzitás védelme szempontjából aggályosnak tartja. Ehhez harminchét természetvédelmi szervezet csatlakozott egész Európából.
A tengerparti részek nagy nyomás alatt állnak Albániában: a tervek szerint üdülőket építenek és erősödik a turizmus. Ha ezt szeretnénk, akkor élőhelyeket veszítünk el. A vándorlásuk alatt a madarak éppen ilyen helyeken pihennek meg és töltődnek fel, mielőtt továbbrepülnének egy másik kontinensre. Meg kell védenünk ezeket a helyeket – mondta Erald Xeka az Albán Ornitológiai Társaság munkatársa.
Ha nem változik a tiranai törvényhozók hozzáállása, akkor a törékeny vízimadár populáció tovább csökken. És eljön az a nap is, amikor a fajok egy része a természetből, a természettudományi múzeumba kerül. Xherri Xhemal, a PPNEA természetvédő szervezet projektmenedzsere egy gulipánt mutat. Ez is egyik azoknak a madárfajoknak, amelyek itt szaporodnak, de ha felépül a reptér, akkor több már nem – mondta Xherri Xhemal, a PPNEA természetvédelmi szervezet munkatársa.
A Narta lagúnában a végéhez közeledik a nap. Arian Mavriqi még gyerekként talált egy sérült madarat. Szülővárosában nem volt állatorvos, így bevitte a helyi kórházba, de az orvosok nem látták el. Arian ekkor határozta el, hogy természetfotós lesz.
Rengeteg madarat látok itt és jó képeket tudok róluk készíteni. De nem vagyok benne biztos, hogy ezt akkor is folytatni tudom, ha megépül a repülőtér. Remélem, sikerül meggyőzni az embereket, hogy máshol építsék fel – mondta Arian Mavriqi természetfotós.
Albánia az Európai Unió tagja kíván lenni, ezért az országnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, beleértve a vadvilágvédelmi direktívákat is.
