Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése melletti elkötelezettség ellenére a jelenlegi fosszilis energiatermelési tervek nem egyeztethetőek össze a kitűzött klímacélokkal – figyelmeztetett mai jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
A 2015-ös párizsi klímamegállapodás értelmében 2, de inkább 1,5 Celsius-fokban kell maximálni a Föld éghajlatának felmelegedését, és ennek egyik legfontosabb módja a fosszilis energiahordozók felhasználásának kivezetése.
A VILÁG KORMÁNYAINAK TERVEI AZONBAN “VESZÉLYES ELTÉRÉST” MUTATNAK ETTŐL – állapítja meg az UNEP. Az ENSZ-program szerint a fosszilis energiahordozók felhasználását azonnal és erőteljesen csökkenteni kell. Ploy Achakulwisut, a jelentés fő szerzője arra figyelmeztet, hogy a világ országai ennek ellenére a földgáz és a kőolaj felhasználásának növelését tervezik, s csak a szénfelhasználást tervezik csökkenteni “szerény mértékben”.
Ennek következményeképpen 2030-ra a szén esetében 240 százalék, a kőolajnál 57 százalék, a földgáznál pedig 71 százalék lesz a különbség ahhoz képest, ami a 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez kellene – mutatott rá a kutató. Az összes fosszilis energiahordozó felhasználása több mint a duplája lesz a mostani tervek szerint annak, ami a 1,5 fokos célhoz kellene, és mintegy másfélszerese annak is, ha valóban csak 2 Celsius-foknál szeretnénk megfékezni a felmelegedést.
A jelentés szerint a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő országai, a G20 csoport tagjai a koronavírus-járvány kezdete óta 300 milliárd dollárt különítettek el fosszilis energiatermelésre, többet, mint megújuló energiaforrásokra. Azt viszont üdvözlik, hogy a fosszilis energiatermelés nemzetközi pénzügyi támogatása jelentősen csökkent, és több nemzetközi fejlesztési bank már nem támogatja a befektetéseket ezen a területen.
Tegnap a Nemzetközi Energia Ügynökség energiapiaci kitekintő elemzését írta meg részletesen a portfolio, amelyben a főbb fosszilis energiahordozók várható felhasználási pályáját is bemutatták.
