Nem illik erre rosszat mondani. Örülni kell. Tengernyi új hulladékudvar nyílik majd, amelyek akár az egyszeri aranybányák. A Mohu hatalmasat kaszál (200 milliárd körüli az éves árbevétele) a pénzügyi mérlege szerint. Akkor nem ad ez a batyus üzlet nekünk, hanem elvesz? Csak nem tőlünk?
Kék bolygó – Mától nem gyárthatóak visszaváltási díjas logó nélküli italos palackok
MTI, 2024. július 1. – utánközlés pl. MTV1 ’Híradó’
„Július elsejétől már nem hozhatóak forgalomba [értsd a gyártótól nem kerülhet ilyen ki, a boltok vígan árulhatnak] italos üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok visszaváltási díjas logó nélkül. Erről, valamint az új visszaváltási rendszerről beszélgetett Áder János volt államfő Pethő Zsolttal, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójával (nyitóképen) a ’Kék bolygó’ című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is [értsd YouTube https://www.youtube.com/watch?v=-dXec7id5_w].”
– Áder János ide vagy oda, a YT-én 8 nap alatt négyezren látták. Nagy tolongás az ügyben tehát nincs, dacára annak, hogy milliós palackforgalomra számítanak.
„A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: a Mohu már január elseje után elkezdte a visszaváltó automaták telepítését, azonban a gyártók lobbiztak (sic!) a féléves csúszásért.”
– Már bocs’, de lobbizás mikor volt kényszerítő erejű? A Mohu a Mol Nyrt tulajdona, s már mindenféle hulladékkezelési ügyet intéz. Nem csodálom. A kőolaj eszméletlen haszonnal forgalmazott és a belőle készült termékek sokasága súlyos környezetszennyező. Ideje lett volna az extra jövedelmezőség egy részéről lemondani a lakosság javára. Azt látom azonban, hogy a Mohu nagyon is jól tejel az anyavállalatnak, vagyis nem szándékozik az adakozó szerepét felvállalni.
Lásd: A magyar csebert az Olimposzon is csodálják – A kifordítható ködmönke
„Pethő Zsolt elmondta: Magyarországon szokatlanul (sic!) hosszú volt a felkészülési idő, de ez azt jelenti, hogy megfelelő idejük volt a gyártóknak felkészülni a július elsejei indulásra. Hozzátette: több európai ország bevezette a visszaváltási rendszert, amellyel az egyszer használatos italos palackoknál 90%-nál magasabb visszagyűjtési arányt lehet elérni. Áder János jelezte: lesz egy átmeneti időszak, hiszen a július elseje előtt beszerzett (sic!) termékek miatt egy ideig egyszerre lesz a polcokon visszaváltható és nem visszaváltható fajta ugyanazokból a termékekből. Pethő Zsolt tájékoztatása szerint július elsejétől háromezer REpont (sic!) automata fog működni, többnyire a legnagyobb boltokban, valamint ezer kisebb boltban vagy büfében lesz lehetőség kézi visszaváltással leadni a flakonokat. Így több mint négyezer helyen tudják fogadni a visszaváltható termékeket. A raktárból még kerülhet ki régebbi csomagolású palack, de várhatóan szeptember-októbertől [!] az egyszer-használatos üvegek közül csak az 50 forintos logóval ellátottak lesznek a polcokon – vetítette előre.”
– A Bulinegyed guberálóinak lesz némi bevétele, ahogy sejtem. Mondjuk nem feltétlenül tőlem. Én nem veszek ilyen műanyagba palackozott cuccot (cukrozottat vagy édesítőszereset végképpen nem), csak végszükség esetén. Az egyszerű kannás/oszlopos víztisztítók is jobb vizet állítanak elő a budapesti csapvízből, mint a palackozott lütyők.
„Az egykori köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem szabad laposra taposni a palackokat [ez nem fog tetszeni a guberálóknak], hanem azokat épen kell elhelyezni az automatákban. Pethő Zsolt tájékoztatása szerint az alumínium és az üveg termékek száz százalékban többször is újrahasznosíthatók, de a PET-palackoknál ez csak négy-öt alkalom, és a technológia is bonyolultabb, mint az üvegnél vagy az alumíniumnál.
Áder János hangsúlyozta: a Mohu célja, hogy tízéves intervallumban az eddigi 32-ről 65%-ra nőjön az újrafeldolgozott termékek aránya, a lerakás (sic!) pedig 51-ről 10%-ra csökkenjen. Erről Pethő Zsolt kifejtette: már az elmúlt egy évben két százalékponttal tudták növelni az újrahasznosítási arányt, és már kevesebb, mint a hulladék felét rakják le (sic!) […]
A vezérigazgató arról is beszélt: a következő tíz évben 185-300 milliárd forintot fektetnek majd be a szelektív hulladékgyűjtés erősítésébe, és 80 hulladékudvart is létrehoznak. Az elsőt már megnyitották Esztergomban. Ezekben majd a szelektíven gyűjtött hulladék mellett például használt sütőolajat, fáradt-olajat, maradék festéket, vegyszert, permetszert, elektronikai hulladékot, elemet, mobiltelefont is le lehet adni – tette hozzá.”
– A begyűjtés tehát elkezdődött, ami rendjén való, csak ki monitorozza például a betéti díjas csomagolásban lévő italban lévő mikro-műanyagok mennyiségét és mi a plafon, amivel már nem lehet értékesíteni?
*
Van azért, ami elgondolkodtat és ez pedig, hogy ezt az egészet a vásárló finanszírozza. Betétdíjat fizet, amit plusz munkával visszakaphat. A gyártó csomagoló alapanyagot kap, vagyis csökkenteni kellene a termékének az árát. A palackgyártó darál (miért nem lehet akkor összetaposni?), tisztít, old és újra fúj. Tartok tőle, hogy az árak változatlanok maradnak vagy éppen emelkednek majd, s akik rá vannak kattanva a műanyagpalackos cuccokra azok fizetnek, mint a katonatiszt, aztán ott hagyják, ahol kifogyott. Guberálóknak a továbbiakban ajánlott az óriásbatyu.
Darvas Béla
Kapcsolódó anyagok:
A szaktárca nem fogadta el a MOHU-Mol beszámolóját
Esztergomban nyílt a MOHU első lakossági hulladékudvara
Félévnyi használt olaj árával tartozik sok étteremnek a MOHU
Hamar veszteségbe fordulhat a Mohu Mol nyeresége
Harmincszoros pénzből megy rosszabbul a MOHU-MOL szemétszállítása
Textilgyűjtő konténereket telepít országszerte a MOHU
A Mol magyarázkodja a gyenge eredményét: szemét, kormány
A fémhulladék 40 %-a eltűnt a piacról
Az új palackvisszaváltási rendszer az 50 forintos betétdíjnál jóval nagyobbat drágíthat az italokon
