A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Hírháttér podcast sorozatunk 6. részének témái: a Sajó szlovák részén már kipusztította az élővilágot a vörös szenny – a magyar államtitkár szerint megáll a határon a gyilkos ár. Az ipari tárcához kerül a környezetvédelem. Káros növényvédő szerekkel szennyezettek a magyar gyümölcsök. Lehet-e vegán sonkának nevezni egy szójaszeletet? A hüvelyesek jelenthetik a kitörést a globális élelmiszerválságból? Az olajembargó vétójával Orbán szégyent hoz a magyarokra, és a klímavédelmet is veszélyezteti.
Többek között ezekről a témákról beszélget Sarkadi Péter szerkesztő szakértő vendégeivel:
Kiss Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője,
és Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója.
A szemlézett hírek:
A Sajó szlovák részén már kipusztította a halakat a vörös szenny
Már több mint három hónapja ömlik a Sajó folyót vörösre festő szennyvíz a szlovákiai Alsósajó (Nižná Slaná) egykori vasércbányájából. A vízi életet több tíz kilométeren kipusztító szennyezés ellen eddig semmilyen kézzelfogható lépést nem tettek a hatóságok, miközben a minisztériumok egymásra mutogatnak. Magyarországon egyelőre nem okozott problémát a szennyezés, de csak idő kérdése, hogy mikor ér ide. Az alsósajói bánya már 14 éve nem üzemel, de a gondatlan rekultiváció miatt most problémát okoz. A vas-oxiddal és más fémekkel telített szennyvíz a bánya egykori táróiban elhelyezett maradványkőzetből, illetve az otthagyott gépekből kioldódva szivárog bele a folyóba, majd heves reakció után megfesti a vizet. Gyakorlatilag rozsda lebeg a Sajóban a befolyástól lefelé, úgy 30 kilométeren át. Ehhez kapcsolódó hír:
Az agrártárca parlamenti államtitkára szerint a magyar határon megállt a Sajó szennyezettsége
Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára szerint a folyó magyarországi szakaszán nem észlelhető szennyeződés, a szakértők folyamatosan vizsgálódnak és eddig nem volt tapasztalható negatív hatás. Az Új Szó cikkében közzétett egy segélykérő petíciót, amely szerint mintegy 4,2 tonna vasat, 38 tonna szulfátot, 1,7 tonna cinket, fél tonna mangánt és 5 kilogramm arzént tartalmaz az a mintegy másfél millió liter szennyezett víz, amely a folyóba kerül minden egyes nap. Nagy István majd megy a szlovák illetékesekhez.
— A szennyező fizet elv írott malaszt.
— Amikor a civilek végzik el az állami feladatot.
Az ipari tárcához kerül a környezetvédelem
A kormányalakítás-átalakítás egyik érdekes fejleményeként új minisztérium alá rendelik a környezetvédelmet, aminek így továbbra se lesz önálló minisztériuma. Az Orbán-rendszerben a területért eddig az agrárminisztérium volt a felelős, ám az új kormányban a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz került. Nagy István agrárminiszter szerint ez remek hír, mert így olyan intézményhez kerül a kérdés, amit “a legközvetlenebbül érint”. Már amennyiben a környezetvédelmi szempontok leginkább az ipart korlátozzák, így hát mi sem természetesebb annál, hogy az ipari minisztériumra bízzák a felügyeletét. Az agrárminisztériumban önálló természetvédelmi államtitkárságot hoznak létre. A rendszerbe kódolva vannak az ütközések.
Lehet-e vegán sonkának nevezni egy szójaszeletet?
A telex híre szerint perbe kezdett a Pest Megyei Kormányhivatal egy budapesti kisvállalkozás ellen, amiért a cég vegán sonka néven árulja a húsra hasonlító ízvilágú és állagú szójaszeletét. A kormányhivatal arra hivatkozik, hogy az Élelmiszerkönyv szerint a sonka csak húsból készülhet, a növényi alapanyagokkal dolgozó élelmiszergyártó viszont egy 2021-es uniós döntésre hivatkozik, mely kimondta, hogy nem lehet megtiltani a növényi ételek húsként való elnevezését. Illetékesség hiányában egyelőre nem hozott döntést a Budapest Környéki Törvényszék közigazgatási kollégiuma. A cég szerint – mely 2 éve kezdett el növényi alapú, húsokra hasonlító ételeket gyártani – a változó étkezési szokásokhoz és társadalmi normákhoz kell és lehet illeszteni az ételek elnevezését is. A cég budapesti vegán éttermében menü a töltött káposzta, a hortobágyi „húsos” palacsinta, és a „mócsing nélküli” babgulyás.
Miért és mennyire zöldek a vegetáriánusok? A gasztrokultúra változása.
A nagyüzemi növénytermesztés árnyoldala, talajpusztulás, minőségromlás.
Az ENSZ globális élelmiszerhiányra figyelmeztet az egyre emelkedő árak miatt
Az ukrajnai háború, az éghajlatváltozás és az infláció növekedése miatt egyre nagyobb a félelem a világméretű élelmiszerválságtól. Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója a svájci Davosban tartott Világgazdasági Fórumon elmondta, hogy az ésszerű áron történő élelmiszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos aggodalom globálisan növekszik, mivel az élelmiszerárak továbbra is egyre feljebb mennek. Az ENSZ becslése szerint az elmúlt évben az élelmiszerek világpiaci ára csaknem harmadával, a műtrágyáé több mint felével, az olajárak pedig csaknem kétharmadával emelkedtek. A súlyos élelmiszerhiányban szenvedő emberek száma az elmúlt két évben megduplázódott, a covid járvány előtti 135 millióról mára 276 millióra emelkedett. Indiában a pusztító hőhullám tönkretette az ország búzatermését, ami világszerte felhajtotta az árát. Május elején, amikor a fővárosban, Delhiben a hőmérséklet megközelítette a 49 fokot, a kormány bejelentette a búza exportjának betiltását, ami hozzájárult ahhoz, hogy a búza ára rekordszintre emelkedett.
Az illatos csavarpálma, az abesszin hamis banán és a hüvelyesek jelenthetik a kitörést a globális élelmiszerválságból?
A Föld több mint 7000 ehető növényéből mindössze 417-et termesztenek széles körben és használnak fel élelmiszerként. A londoni Kew Királyi Botanikus Kert kutatói összeállítottak egy listát, amely a kevésbé ismert, ám a megváltozott klimatikus viszonyok között is hatékonyan termeszthető élelmiszeralapanyagokat sorolja fel. Az óceánpartoktól a hegyvidékekig sokféle környezethez alkalmazkodó, magas fehérje- és B-vitamin tartalmuk miatt értékes hüvelyesek több mint 10 ezer fajából alig pár tucatnyit használ fel az emberiség, pedig sokkal többet is lehetne termeszteni belőlük. Az élelmiszerkrízis megoldásán dolgozó kutatók az abesszin vagy hamis banán néven ismert élelmiszerként jelenleg szinte csak kizárólag Etiópiában termesztett banánfélét tartják a jövő egyik legreményteljesebb élelmiszerének, melynek nem a banánszerű termését fogyasztják, hanem a magas keményítő tartalmú, erjedésre hajlamos szárát és gyökerét.
— Az éttermi gasztronómiában lassan, de jön vissza a változatorrág, a diverzebb kínálat.
— Az étolajár emelkedése és a sütési szokásaink megváltozása, pálmaolaj dilemma.
— Jövedelmi igazságtalanság, elosztási anomáliák, élelmiszerpazarlás.
Káros növényvédő szerekkel szennyezettek a magyar gyümölcsök
Nagyon lassan halad Európában a legkárosabb növényvédő szerek kivonása. Bár az EU 2009-ben hozott rendelete szerint 2011 óta fokozatosan ki kéne vonni a forgalomból az 55 legkárosabb, a hivatalos besorolás szerint “helyettesítésre kijelölt hatóanyagot”, a valóságban nemhogy eltűntek volna ezek a szerek, hanem drámaian megnőtt a lakosság számára forgalmazott olyan gyümölcsök mennyisége, amelyeken kimutathatók ezek a veszélyes anyagok, derült ki az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) legfrissebb tanulmányából.
Nem meglepő módon a magyar gyümölcsök különösen szennyezettek, a hazánkból származó cseresznyemintákban például 50 százalékban mutattak ki ilyen helyettesítendő hatóanyagokat. Ez nem csoda, az egész EU-ban Magyarországon engedélyezett továbbra is a legtöbb, 50 ilyen szer használata. A cseresznyén túl kiemelkedően magas a helyettesítendő hatóanyagok aránya a hazai fejes salátában (38%, európai szinten a 3. legrosszabb) és az uborkában (32%, szemben az uniós átlaggal, ami csupán 16%). A magyar alma 34 százalékában mutattak ki ilyen hatóanyagot, ez az uniós átlagértéknek felel meg.
— Mennyire egészséges a kiskerti gyümölcs?
— Mennyire megbízható a biopiac?
–Mit nem tesz meg az állam az élelmiszerbiztonságért?
Az olajembargó vétójával Orbán szégyent hoz a magyarokra, és a klímavédelmet is veszélyezteti
Az Oroszország agressziója elleni közös uniós fellépést akadályozza azzal Orbán Viktor, hogy nem szavazza meg az EU-s orosz olajembargót. A magyar kormány ellenzi a leghangosabban az embargót azáltal, hogy semmilyen erőfeszítésre nem hajlandó az orosz olajfüggés csökkentésére. Az orosz olajról való leválás az egyedüli vállalható út morálisan, emellett az éghajlatvédelem miatt is szükség van rá, és a magyar emberek érdeke is ezt diktálja. A Greenpeace azt követeli a kormánytól, hogy minden erőforrását fordítsa az olajfelhasználás csökkentésére, és a klímabarát energiabiztonság megteremtésére. A zöld szervezet ezért május 20-án Budapesten, a Képviselői Irodaházra kivetített felirattal üzente a kormányfőnek: „Elég a véres olajból!”. Miközben már csak egy hajszál választ el minket attól, hogy visszafordíthatatlan folyamatokat indítson be a klímaválság, abszurd, hogy a magyar miniszterelnök a fosszilis infrastruktúra fejlesztésére kér több száz millió eurót, és egyetlen lépést sem tesz azért, hogy csökkentse az ország olajfelhasználását. A Greenpeace legfrissebb elemzése szerint a közlekedés átalakításával az Európai Unió akár hónapokon belül le tudná csökkenteni az éves olajfelhasználását mintegy 40 millió tonnával. Ez a mennyiség az orosz kőolajimport 28%-ának felel meg.
Megoldási javaslatok: pl. Németország 9 eurós országos össz. tömegközlekedési bérlet.
Eddigi ZÖLD HÉT podcastjaink részletes cikkei >>>
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
