A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Hírháttér sorozatunk 8. részének témái: Május 30-án túllőttük magunkat. Haverok, buli, fenntarthatóság-újra itt a fesztiválszezon. Mitől zöld a szórakozás? Nemzeti parkok. Öko/fenntartható és/vagy tömegturizmus. Pro Natura 2022 díjak. Városi betondzsungel ellen zöldfelület. Ráfizetés és túlépítés: kell-e olimpia? Merre tovább pesti alsó rakpart? És gyalogosbarát zöld folyosó a kiskörút és nagykörút között?
Többek között ezekről a témákról beszélget Sarkadi Péter vendégeivel:
Herner Katalin, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért ügyvezető igazgatója
Ongjerth Richárd urbanista, a DRO Studio Bt. Ügyvezetője.
Szemlézett híreink:
Magyar túllövés napja 2022.05.31. (korábbi években: 2021.06.08., 2020.06.14.)
Május 30-án kiürült a raktárunk, ez a nap volt a túlfogyasztás napja Magyarországon. (overshoot day) Magyarország idén május végére elérte a túlfogyasztás napját. Ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint fél év alatt elhasználtuk a természetes erőforrások azon részét, amelyet a Föld még képes újratermelni. Mától kezdve már a jövőt éljük fel…
— ökolábnyom, túllövés, körkörös gazdaság, zsákutca.
Pro Natura 2022 – erdészeti és természetvédelmi szakembereket díjaztak
Az Erdők Nemzetközi Napja és a Föld Napja alkalmából június 3-án átadták a Pro-Natura díjakat, emlékplaketteket, a Pro Silva Hungariae Díjakat, a Nadler Herbert Díjakat, és a miniszeri elismerő okleveleket. Az Agrárminisztérium kiemelt céljának tekinti a meglévő erdők felkészítését a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra, valamint a fával borított területek növelését. Hazánknak jelenleg 25,4%-át borítja erdei fa és cserjefajokból álló vegetáció. Az Országfásítási Program keretében az elmúlt két évben 42 ezer hektár új erdő létesült. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében eddig 680 hektár új erdő létesült. Az állami erdőgazdaságok mintegy 27 milliárdnyi turisztikai fejlesztést hajtottak végre, évente 4 milliárdnyit fordítottak ezek fenntartására. 2010 óta 52 új kilátó, 40 erdei szálláshely, 17 látogatóközpont és 11 erdei iskola létesült, 150 létesítmény pedig megújult. Ennek köszönhetően az erdők látogatottsága az elmúlt két évben országszerte közel 30 százalékkal növekedett. Becslések szerint az erdők évente mintegy 50 millió kikapcsolódni vágyó turistát fogadnak.
Több nemzeti parki szakembert is díjaztak, akik a fenntartható turizmusban is dolgoznak. Az elmúlt tíz évben 21%-kal nőtt a nemzeti parkok látogatottsága. ökoturizmus. Meddig fenntartható a turizmis?
Környezettudatosságáért kapott nemzetközi díjat a Sziget Fesztivál A We Love Budapest 2020. januári híre a covid miatt most lesz újra aktuális
Komoly elismerést vívtak ki a Sziget Fesztivál zöld törekvései a hollandiai Groningenben, ahol a környezettudatos fesztiválok legnagyobb méltatásának számító „Greener Festival Awards” díjkiosztóján a környezetvédelem terén „elkötelezett” fesztiválnak járó díjat nyerte el. 15 ország olyan fesztiváljait díjazták, melyek elkötelezettek a fenntarthatóság mellett, és igyekeznek minél kisebb környezetterheléssel működni a fesztiválszervezéssel kapcsolatos kulcsterületeken, úgy mint a vízfogyasztás, a közlekedés, az ökoszisztéma védelme stb. A jelöltek egy szigorú auditálási folyamaton mentek át, melynek keretén belül nemcsak a fesztivál ideje alatti, hanem az utána lezajló munkálatokat is vizsgálták. A fesztivál alatti tevékenységbe beletartozik a hatékony vízhasználat, az alacsony széndioxid-kibocsátás, a hulladék-kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság, a fellépőkkel kapcsolatos igények minél fenntarthatóbb kiszolgálása, ennek kommunikálása is, de fontos szempont, hogy a vendéglátó helyek minél inkább a lokális, fair trade piacra támaszkodjanak.
— Fesztiválszezon, környezetterhelés A KÖVET Egyesület Zöld Rendezvény minősítésének lényege.
— Nagy tömegfesztiválok pl. sziget, vagy emberléptékű zöld központú pl. Gyüttment fesztivál idén Magfalva aug 25 – 28
— hulladékmentes, komposzt wc,
— Kell-e olimpia 4 évente más-más helyszínen? Orbán újra előállt a 2032-es olimpia hazai megrendezésének ötletével. Anyagilag, építészetileg bukta az olimpia.
A zöldfelület-intenzitás és a felszíni hőmérséklet összefüggései Győr példáján
Az éghajlatváltozás fő velejárója a hőmérséklet emelkedése, ezáltal a városokon belüli hősziget hatás jelentkezése. Ezt elemezte Prohászka Fanni: Klímatudatos városfejlesztés Győrben tájépítészeti lehetőségekkel című diplomatervében. A felhasznált műholdfelvételekből kiderült, hogy a felszínhőmérséklet térbeli eloszlására jellemző, hogy a belvárosi részek, ipari területek, csarnokok, bevásárlóközpontok nagy hőtöbblettel rendelkeznek, míg a parkokban, erdőkben, vízfolyások mentén alacsonyabb értékeket láthatunk. Az ipari park területén a legmagasabb érték 42,8 °C fok, a sűrű beépítésű belvárosban 30-34 °C között változik az érték. Az zöldfelületek általánosságban 23-26 °C közöttiek. A vízfolyások hűvösebb folyosóként szelik át a várost, de ahol a rakpart burkolt felületeinek aránya megnövekszik, a hőmérséklet is növekszik és kevésbé érvényesül a vízpart hűsítő hatása. A felszínhőmérséklet térképet összevetve a zöldfelület-intenzitási térképpel jól kirajzolódik, hogy a zöldfelületek klimatikus hatása igen kedvező: árnyékot, párolgást, légmozgást eredményeznek, hűtik a környezetet, valamint megkötik a vizet és lassítják a csapadék lefolyásának intenzitását is.
Amit nem tesz a kirakatba Debrecen fideszes vezetése az iparosítás kapcsán
— debreceni hősziget. BMW + akkugyár Nagyerdő
Örökre lezárják az autósok előtt a pesti alsó rakpart belvárosi szakaszát
2020-ban májustól október végéig minden hétvégén a gyalogosoké és kerékpárosoké volt a pesti alsó rakpart. A rakpart lezárása a forgalmi adatok alapján nem okozott torlódásokat a városban, a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedési feltételein azonban jelentősen javított. A lezárást a Medián közvélemény-kutatása szerint a budapestiek többsége támogatta: 73 % egyetértett azzal, hogy hétvégeken szüntessék meg a gépkocsiforgalmat, de még a forgalom teljes megszüntetését is 59 % helyeselte. A megkérdezettek több mint fele akár hosszabb távon is el tudná képzelni az autómentes rakpart koncepcióját. 22 budapesti civil szervezet ekkoriban kezdeményezte, hogy sétány legyen a Pesti alsó rakpartból.
2021. június elején lezárták a Pesti alsó rakpartot a Margit híd és az Országház között, és elkezdődött az átépítés. A felújított szakaszt 2021 decemberében adták át, de csak a gyalogosok és kerékpárosok számára, az autósok csak idén április 11-én vehették birtokba az úttestet. A következő szakasz az Országház és az Erzsébet híd között húzódik. Ez a rész lehet autómentessé alakítva. Azonban bármekkora szakaszt, akár csak egy 10 méterest is zárnak le a Pesti alsó rakpartból, az a pesti, Duna menti átmenő forgalom teljes megszüntetését jelenti majd. A részletekről ugyan még nincs döntés, de valószínűleg egy olyan, sétáló jellegű utat kell elképzelni a rakparti út helyén, amit egyes közszolgáltatások autói, mint például a szemeteskocsi, a Főkert, valamint a mentők, tűzoltók, rendőrök járművei is használhatnak szükség esetén.
Margit-negyed program: eddig 19 üres üzletnek találtak gazdát
7 étterem, 4 galéria, 3 közösségi kezdeményezés, 2 élelmiszerbolt, 3 divatbolt költözött be eddig a Margit körútra és környékére a városrész újjáélesztésére indított Margit-negyed program keretében. Őrsi Gergely II. kerületi polgármester szerint első lépésben az üres önkormányzati helyiségeknek kerestek kedvezményes bérleti díjkonstrukcióban olyan bérlőket, akik élettel telítik meg a térséget. Összesen 235 pályázat futott be, és végül az üres önkormányzati helyiségeken kívül más helyek is gazdára találtak.. Következő lépésben zöldítik a Margit körutat és környezetét, hosszabb, nagyobb növényszigetekkel, fák telepítésével. Őrsi elmondása szerint tucatnyi új fát fognak ültetni a Margit körút olyan szakaszára, ahol eddig nem volt fa. Kerékpársáv egyelőre nem lesz a Margit körúton, mert a Varsányi Irén utcában kialakított kerékpárút jól levezeti a kerékpáros forgalmat. A Margit körúton elsősorban a gyalogos forgalomra koncentrálnak, de bíznak benne, hogy a jövőben csillapítható lesz a közúti forgalom is.
Új, gyalogosbarát zöld folyosó a kiskörút és nagykörút között? Ez a terv
A Kis Távolságok Városa Alapítvány kezdeményezésére gyalogos- és sétálóbarát övezetté alakulna át három utca Budapest belső részén, amely így kötné össze az Andrássy és az Üllői utat. – írta a terézvárosi önkormányzati oldal. A Kiskörút és Nagykörút közötti területen található utcák gyakorlatilag egyenes és kanyarodásmentes hálózatával hoznának létre egy gyalogos-sétáló övezetet. Konkrétan a terézvárosi Székely Mihály utca, az erzsébetvárosi Kazinczy utca és a józsefvárosi Szentkirályi utca “összekötésével” 1,7 kilométeren jönne létre így a gyalogosbarát kapcsolat az Andrássy út és az Üllői út között. A megvalósítás érintené az útvonalat keresztező utcákat is az első kereszteződésig. A három utcát zöldítéssel, utcabútorok kihelyezésével, autómentes napokkal, tematikus utcafesztiválokkal, eseményekkel, szomszédsági ünnepekkel és az üresen álló üzletek célzott bevonásával értelmeznék újra. Soproni Tamás terézvárosi polgármester szerint a Székely Mihály utca zöldítése a közművek miatt csak korlátozottan lehetséges, a forgalomcsillapítás pedig nehéz az ottani parkolóházak miatt. A Hajós utca bevonásával viszont az Andrássyn is túlnyúlhatna a projekt.
Eddigi podcastjaink részletes cikkei >>>
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
