A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Tovább drágulhatnak az élelmiszerek a zöld termékdíj miatt? A legtöbb akkugyáras településen újraválasztották a polgármestert. A Kúria elmeszelte a BYD autógyár kapcsán titkolózó szegedi önkormányzatot. Az újabb orbáni nem ellenére érvénybe lép a természet-helyreállítási rendelet. Mit várhatunk magyar uniós elnökségtől? Az oroszok a spájz helyett a kormány számítógépeinkben vannak. Tízmilliárdok a határon túli magyaroknak.
Hírháttér podcastunkban az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk:
Tovább drágulhatnak az élelmiszerek a zöld termékdíj miatt, vagy a gyártók profitja bánja? Nem büntettek a szavazók: a legtöbb akkugyáras településen újraválasztották a polgármestert. A Kúria elmeszelte a kínai BYD autógyár kapcsán titkolózó szegedi önkormányzatot. Az újabb orbáni nem ellenére érvénybe lép a természet-helyreállítási rendelet. Mit várhatunk magyar uniós elnökségtől? Az oroszok már nem a spájzban vannak, hanem a kormány számítógépes rendszerében. Tízmilliárdok mentek tavaly a határon túli magyaroknak, lovas projektekre is jutott 390 millió forint.
Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Bodnár Zsuzsa gödi lokálpatrióta-környezetvédő, az Átlátszó újságírója és
Kósa András a Szabadeurópa újságírója
Az adásban megbeszélt hírek:
Nem büntettek a szavazók: a legtöbb akkugyáras településen újraválasztották a polgármestert
A legtöbb településen újraválasztották azokat a polgármestereket, akiknek a vezetése alatt akkumulátoripari beruházás létesült. Az RTL Híradónknak nyilatkozó választási szakértő szerint azért, mert sokan inkább a fejlődés lehetőségét látják a gyárakban, nem pedig az egészségügyi kockázatot.
Iváncsa marad, Bátonyterenye nem, Sóskúton akkugyárellenes civil jelölt nyert, Biatorbágyon nem indult a korábbi fideszes polgármester, a kijelölt utódja helyett azonban egy független jelölt nyert. A többi, érintett településen azonban ősztől is marad a jelenlegi vezető.
A kormányhivatal engedélyével újraindulhat a bátonyterenyei akkufeldolgozó
Göd a politikai állatorvosi lova, Debrecen sajátossága, és Iváncsa esete.
+++
A Kúria elmeszelte a BYD kapcsán titkolózó szegedi önkormányzatot
Egy állampolgár – Kármán Kolos – 2023 júliusában próbálta a szegedi önkormányzattól megtudni, merre járt Kínában Nagy Sándor alpolgármester és miért utazott oda. Az önkormányzat ezt titkolta, ezért az adatigénylő bíróságra ment. Elsőfokon ő nyert, a másodfok szerint viszont semmi köze ahhoz, hogy az alpolgármester hova utazott közpénzből munkaidőben. A lakos fellebbezett a TASZ segítségével, és a Kúria kimondta, hogy ez mind közadat. Azóta már tudjuk, hogy Nagy a BYD miatt járt Kínában. A szegedi önkormányzat pedig most azt közölte, hogy végrehajtja a Kúria rendelkezését.
+++
Újabb orbáni nem ellenére érvénybe lép a természet-helyreállítási rendelet
Az európai élőhelyek több mint 80%-a és a fajok 60%-a nem megfelelő állapotban van és erősen romló tendenciákat mutat. 2024. június 17-én az Európa Tanács elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt. E jogszabály célja, hogy intézkedéseket vezessen be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át, 2050-ig pedig valamennyi restaurálandó ökoszisztémát helyreállítsák.
Mennyit ér egy EU-s jogszabály a magyar gyakorlatban? Erdőirtás és profit kontra természetvédelem.
+++
Kettős novemberi csúcstalálkozó lesz Budapesten a magyar uniós elnökség fénypontja
A Szabad Európa birtokába jutott a magyar uniós elnökség menetrendje. Kormányzati forrásuk szerint „nem trollkodni akarunk, normális elnökséget viszünk majd”. Vannak azért, akik tartanak az ellenkezőjétől. November 7–8. lesz a magyar uniós elnökség csúcspontja a kormány tervei szerint – látvány- és protokollszempontból mindenképpen. NOV 7 = NOSZF
Orbán Viktor már itt tart – mint jun 14. péntek reggel a Kossuth rádióban fogalmazott –, hogy „régóta háborúzunk Brüsszellel”, „ezek brüsszeliek, ezek sunyik”, az Európai Uniónak pedig „van egy ilyen nyálas, váladékos, csigaszerű közege”, – a nagypolitikai vitákat kerülve elsősorban a szakpolitikai ügyekre koncentrálna a kormány.
+++
Csendben azért időben szóltunk a szövetségeseinknek az orosz hekkertámadásról
Történt tájékoztatás a NATO és az EU felé a 2022-es, külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadásról, és utólagos kárelhárítás is, igaz, ennek mértékéről még mindig keveset tudni – mondta a Szabadeurópának több, az ügyre rálátó forrás. A lap információi szerint a hekkertámadás nyilvános kezelése komoly tekintélyveszteséget okozott a nemzetbiztonsági állomány tagjai között Szijjártó Péterrel szemben.
A hír zöld vonatkozása pl. PAKS, energiafüggetlenség.
+++
Tovább drágulhatnak az élelmiszerek a zöld termékdíj miatt, vagy a gyártók profitja bánja
Július 1-jétől új termékdíjat vezetnek be, amellyel a gyártóknak a környezetszennyező csomagolóanyagok után meg kell fizetniük a hulladékkezelés költségét is. Bár ez uniós követelmény, és nemes dolog „a szennyező fizet” elv alkalmazása, nagyon nem mindegy, mekkora összegről van szó. Az élelmiszeripari cégek szerint a bejelentett drágulás brutális, és nem átlátható, hogy mi alapján számolták ki azt. Az eddigi 25 milliárd forintos csomagolási termékdíj helyett a jövőben szektorszinten 125-150 milliárd forintot fizethetnek a cégek a csomagolóanyagaik feldolgozásáért. Ezt vagy az árakba építik be, vagy az új díj elviszi a nyereségük jelentős részét.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről EPR lesz szó, vagyis arról, hogy a gyártók a teljes életcikluson keresztül felelnek és fizetnek az általuk használt csomagolóanyagért. Július 1-jétől ezért a „szennyező fizet” elve alapján a gyártóknak díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. Tavaly összesen nagyjából 90 milliárd folyt be termékdíjból, de ebből eleve csak 42 milliárd volt a csomagoláshoz kapcsolható díj.
A kormány a pozitívumokat látja, szerintük az intézkedés a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint a fabútorokat érinti. Ezen a sok területen mind érvényes lesz a kiterjesztett felelősség. A díjat a gyártónak negyedévente kell megfizetnie a termék mennyisége után, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján.
+++
Tízmilliárdok mentek tavaly a határon túli magyaroknak, lovas projektekre is jutott 390 millió forint
Két ínséges év után tavaly újra felpörögtek az állam határon túli magyarokat célzó támogatásai. A legtöbb pénzt most sem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntésekkel osztogatták. A valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média. Nem a legjobban rászoruló kárpátaljaiak kapták a legtöbb pénzt, de szociális célokra külön kaptak kétmilliárd forintot. Nem maradhatott támogatás nélkül a foci és a jéghoki sem.
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
