A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
200 apartmanházzal építenék be az Őrségi Nemzeti Park egyik tavát. Óriási veszélyben vannak tavaink. Lassan több lesz a szemét a Tisza-tóban, mint a hal. Már a férfiak heréiben is ott vannak a mikroműanyagok. Szakmailag nulla a Mohu-Mol koncessziós hulladékgazdálkodása. Finisben a választási kampány: Vitézy zöld kampányígéretei és az újra előkerült zöldlufik. Zöld állásfoglalást kér a Greenpeace az Európai Parlamentbe készülő pártoktól.
Hírháttér podcastunkban az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk:
Kétszáz „tűzálló, vízálló, csókálló” apartmanházzal építenék be az erdei tó partját az Őrségi Nemzeti Park határán. Mi tesszük tönkre életterünket – óriási veszélyben vannak tavaink. Lassan több lesz a szemét a Tisza-tóban, mint a hal? Már a férfiak heréiben is ott vannak a mikroműanyagok. Hülyeségeket írnak vissza, szakmailag nulla az egész – az érintettek véleménye a Mohu-Mol koncessziós hulladékgazdálkodási új rendszeréről. Finisben a választási kampány: Vitézy zöld kampányígéretei és az újra előkerült zöldlufik, és Zöld állásfoglalást kér a Greenpeace az Európai Parlamentbe készülő pártoktól. Ezek tehát mai fő híreink
Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Bodnár Zsuzsa gödi lokálpatrióta-környezetvédő, az Átlátszó újságírója és Keller-Alánt Ákos a Szabadeurópa újságírója
Az adásban megbeszélt hírek:
Kétszáz „tűzálló, vízálló, csókálló” apartmanházzal építenék be az erdei tó partját a nemzeti park határán.
Kétszáz apartmanházzal építené be az erdei környezetben, az Őrségi Nemzeti Park határán fekvő csendes kis tó partját egy budapesti vállalkozó Zalalövőn. A hír felborzolta a kedélyeket, hiszen a környékbeli falvak zöme ennél kevesebb házból áll. Az Átlátszó igyekezett utánajárni a tényeknek, azonban főként nagyívű és ködös elképzeléseket, kétes hátterű cégeket és egy engedély nélkül felépített „mintaházat” talált.
Megkongatták a vészharangot a szakértők: óriási veszélyben vannak a magyar tavak.
Magyarország felszíni vizeinek állapota nagyon kis százalékban éri el csak jó ökológiai állapotot. Az elmúlt évek aszályos időszakai ráadásul csak tetézték a helyzetet, és rávilágítottak arra, hogy mennyire sérülékeny állapotban vannak felszíni és felszín alatti vizeink. Horányi Tibor, a Nagy Tavak Koalíció munkatársa a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy az elmúlt időszakban felfutó part menti építkezések, és az átgondolatlan fejlesztések rendkívül káros hatással vannak az élővilágra, a biológiai sokféleségre, a vízminőségre.
Megállíthatatlanul ömlik a szemét a Tiszába
Már legalább másfél évtizede nő a lakossági hulladék mennyisége a Tiszában. A legjobban a Tisza-tavon lehet látni, mit jelent ez a valóságban: szemétszigetek mellett úsznak el a hattyúk, mérgező mikroműanyagokkal teli nádasokban ívnak a keszegek, és orrfacsaró bűz van a tó legidillibb részein.
Már a férfiak heréiben is ott vannak a mikroműanyagok
Nem csak az embereket sújtja az alacsony spermiumszám. Mikroműanyagokat találtak a férfiak és a kutyák heréiben, a felfedezés összefüggésbe hozható a férfiak spermaszámának csökkenésével. A férfiaknál évtizedek óta csökken a spermiumszám, a tudósok korábban arra gyanakodtak, hogy különböző vegyületek okozhatják ezt. A kutatások azután fordultak a mikroműanyagok felé, hogy azt megtalálták már a vérben, a méhlepényben és az anyatejben is. Laborokban már azt is kimutatták, hogy a mikroműanyagok károsítják az emberi sejteket és azoknál, akiknek nagy mennyiséget találtak a vérükben, megnőtt a sztrók és a szívroham kockázata. Az is kiderült az adatokból, hogy az emberi herékben csaknem háromszor nagyobb volt a műanyagkoncentráció, mint a kutyákéban.
Hülyeségeket írnak vissza, szakmailag nulla az egész – nem működik a hulladékgazdálkodás új rendszere
Lesújtó véleménnyel vannak a szakértők a tavaly júliusban indult, erőből bevezetett hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerről. A kormány engedélyt kér az EU-tól arra, hogy a magyarokat szennyezettebb környezetben tarthassa.
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) környezetvédelmi tagozatának áprilisi kérdőívének eredménye>>>
A koncesszió kezdetéig az állam a cégek által befizetett évi 80 milliárd forintnyi környezetvédelmi termékdíjból mindössze 12–15 milliárdot fordított a rendszer működtetésére. A Mohu ugyan a koncessziós szakmai ajánlatában a rendszer széttöredezettségére hivatkozva képzelte el a központosítást, ám ez a gyakorlatban minden hulladéktípusnál a begyűjtési mennyiség érdemi csökkenésével járt. A Mohu a koncesszióval párhuzamosan bevezetett úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (ERP) a termékdíjnál jóval nagyobb összeget, évente 240 milliárd forintot szed be a gyártóktól – a díjtételek az érintettek szerint európai összevetésben is indokolatlanul magasak. Egyes hulladéktípusoknál ötszörösére nőtt a fizetendő összeg, miközben az átvett hulladékért kevés kompenzációt kapnak az azt leadó cégek, és sokszor ezt is késedelmesen: akad társaság, amelyik semmit nem kapott tavaly július óta.
A koncesszoré a hulladék értékesítéséből származó bevétel is, ezt a szakértők évi 100-120 milliárd forintra becsülik. A Mohu tehát közel harmincszor annyi pénzből gazdálkodhat, mint a korábbi rendszerben a piaci szereplők, a koncesszió első fél évében a hatásfok mégis alacsonyabb volt a korábbinál.
A visszagyűjtött hulladék mennyiségének csökkenése miatt kétséges, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a 2025-re, illetve 2030-ra meghatározott uniós célértékeket. Az Energiaügyi Minisztérium (EM) már 2023 végén derogációs kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz. A kormány azt szeretné, hogy 2030-ig a korábban vállalt számoknál jóval alacsonyabb célokat kelljen csak elérni, miközben a koncessziós rendszerre a hivatalos magyarázat szerint épp az újrahasznosítási arányok emelése érdekében volt szükség. A kormány a települési hulladék újrahasznosítására 2025-re 55 százalékos, 2030-ra 60 százalékos arányt vállalt, a derogációs kérelem mindkettőt 5 százalékponttal csökkentené. Elutasító döntés esetén a Bizottság bírságot szab ki, amelyet a Mohunak kell megfizetnie.
Vitézy zöld kampányígéretei és az újra előkerült zöldlufik
Fejenként legalább 9 négyzetméternyi zöldfelületre volna szükség a minőségi városi élethez az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, ami Budapesten ma csupán 6 négyzetméter; a hiányzó mennyiség 5 városligetnyi terület – mondta Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt egy sajtótájékoztatóján
Vitézy Dávid 101 pontos főpolgármesteri programjában vállalta, hogy fokozatosan növelni kezdik a parkok területét, majd a következő évtizedben elérik, hogy az ajánlás szerinti zöldfelület jusson mindenkinek Budapesten. Hozzátette, a hiányzó terület óriási, ezért a jelenlegi közparkok rekonstrukciója mellett szükség van újak létrehozására is.
Népliget, planetárium Városliget Városmajor, Csepeli közpark, Maxi-Dubaj, lineáris park Józsefvárosi pályaudvar területén, a mai vágányok mentén, ami Józsefváros történelmi részét egy zöld folyosóval köthetné össze a Népligettel. Hasonló összeköttetésre volna lehetőség a Nyugati pályaudvar felől a Rákospalotai közparkig.
Zöld állásfoglalást kér a Greenpeace az Európai Parlamentbe készülő pártoktól
Zöld nyilatkozat aláírására kéri az Európa Parlamenti választás hazai jelöltjeit a Greenpeace Magyarország. A szervezet szerint szavak helyett tettekre van szükség a hazai klímapolitikában és az Európai Parlamentben is. A Greenpeace ezért arra kéri a pártok jelöltjeit, hogy éljenek a lehetőséggel és vállalják: megválasztásuk esetén az alapvető környezet- és természetvédelmi szempontok alapján fognak szavazni az Európai Parlamentben.
A Greenfon 2024 április 22-Föld napja kapcsán indult blog oldalunk 10 szerzővel. Az egyik Darvas Béla, https://greenfo.hu/rovat/darvas-bela/ aki egy sorozatot indított Akkumulátorgyári tájkép címmel.
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
