Legkésőbb 2016 novemberében kezdődhet a verespataki arany kitermelése, amelyről a román kormány a beruházásban érdekelt kanadai Gabriel Resources vállalattal tárgyal – ismertetett egy egyezménytervezetet a Mediafax hírügynökség. A román állam várható haszna 5,2 milliárd dollár.
A tervezet szerint a román kormány a verespataki aranybánya megnyitásában érdekelt Gabriel Resources-zal és annak leányvállalatával, a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalattal kötné meg a megállapodást. Dan Sova, infrastrukturális beruházásokért felelős román miniszter tegnap elmondta, hogy a tárgyalások még nem értek véget. Az egyezménytervezet szövege szerint a román állam részesedése a beruházásban 19 százalékról 25 százalékra nő, a kitermelés után a román államot megillető járadék 4 százalékról 6 százalékra emelkedik.
A dokumentum az aranybánya megnyitásának az ütemtervét is tartalmazza. Eszerint a beruházó a jövő évben megkapná a kitermelés által érintett területen lévő valamennyi ingatlan használati jogát, beleértve az erdőket és a mezőgazdasági területeket, és ugyanebben az évben az építkezési engedélyt is. A kitermeléshez szükséges infrastruktúra megépítése két évig tart, így a kitermelés legkésőbb 2016 őszén kezdődik – írta a román Mediafax. A felek becslése szerint a beruházás nyomán a román állami költségvetés, valamint a helyi önkormányzati büdzsék bevétele összesen 2,3 milliárd dollárral nő, a beruházás teljes haszna a román állam számára eléri az 5,2 milliárd dollárt – írják a dokumentumban. A beruházó egyebek között vállalja, hogy a környezetvédelmi engedélyre vonatkozó kormányhatározat közzététele után négy hónappal részletes tervet mutat be a kisebbségi részvényesnek, vagyis a román államnak a beruházás finanszírozási forrásairól. Vállalják azt is, hogy a gyár építése idején átlagban 2300 munkahelyet tart fenn az RMGC, a kitermelés idején 900-at. A beruházó vállalja, hogy legkevesebb 100 millió dollárt fordít örökségvédelemre.
A környezetvédelem területén a beruházó vállalja, hogy a kitermelés elkezdése után megszünteti az egykori román állami bányavállalat által okozott szennyezést, illetve 25 millió dollár értékű garanciális környezetvédelmi alapot létesít. Az egyezménytervezet szerint a majdani zagytározóba ömlő ipari szennyvíz ciánkoncentrációja maximum 7 ppm (milliomodrész) lesz.
Victor Ponta román miniszterelnök júliusban bejelentette, hogy a kormány szeptemberig lezárhatja a tárgyalásokat a beruházóval, hogy ősszel a parlament eldöntse, egyetért-e az aranybánya megnyitásával. A beruházó becslése szerint Verespatakon és környékén 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a földben, amelyet ciántechnológia alkalmazásával hoznának felszínre. A ciántechnológia miatt Romániában és Magyarországon sokan ellenzik a vitatott beruházást, amelynek kezdeményezője mintegy 15 éve vár a jóváhagyásra.
Kapcsolódó anyagok:
Legyen ugyanolyan prioritás a környezetvédelem is, mint az autonómia
A magyar kormány asszisztál a verespataki projekthez
Szeptemberig lezárhatják a tárgyalásokat a verespataki aranybányáról
