A városi környezethez egyre több vadon élő állat alkalmazkodik, már szinte ki sem kell mozdulnunk a településekről, ha az eddig főként a természetben fellelhető fajokra vagyunk kíváncsiak. Mik ezek?
Az 1850-es évektől indult el Békésben a nagy tájátalakítások kora. Ekkortól intenzív az agrárium térhódítása, a folyószabályozással, a mocsarak lecsapolásával újabb és újabb szántóföldeket, legelőket alakítottak ki. Az itt élő állatfajok megpróbálták korábbi életüket a szabályozott, épített környezetben is fenntartani — tudta meg a beol.hu Boldog Gusztávtól. A Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őrkerületének vezetője szerint vannak olyan fajok, melyek nem tudtak alkalmazkodni, éppen ezért eltűntek e vidékről. Például a gödény vagy ismertebb nevén a pelikán jellemző madara volt a Sárrétnek. Ma már a Duna-deltához kell elzarándokolnunk, ha látni akarjuk őket. Akadnak olyan fajok is, melyek nem félik az embert. A fehér gólya párok korábban a fákra építették fészkeiket. Ezt követték a kémények, mára pedig elsősorban a villanyoszlopok adnak otthont egy-egy családnak. Mindeközben nem zavarja őket az emberek társasága. A fekete gólya ezzel ellentétes hozzáállású, ezért látni belőlük olyan keveset.
Boldog Gusztáv elmondta, a rágcsálók egy része is kiválóan megtalálta a helyét a városokban. A kommunális hulladék csábító az egerek és a patkányok számára. Ezzel összefüggésben találkozhatunk immáron a lakókörnyezetben is nyestekkel, melyeknek ezek az állatok a kedvenc táplálékai. A rókaállomány is felfejlődött a települések környékén. Az emberi beavatkozás, különösképpen a veszettség elleni védekezés visszafogta természetes szelekciójukat. A fiatal egyedek már nem találnak maguknak szabad helyet eredeti élőhelyükön, felfedezik hát a városokat. Főként Nyugat-Európában szembetűnő ez a folyamat, nálunk még kevésbé jellemző.
Ugyancsak az emberi beavatkozás, az erdészeti technológia hat az odulakó állatok életére. Manapság a városi parkokon kívül kevés odvas fát találni. Ehhez alkalmazkodva a denevérek megelégszenek a panelrepedések, az álmennyezetek, a szellőzők nyújtotta lehetőségekkel is. Az élelmesebb énekes madarakból, a széncinegéből, a kékcinegéből is emiatt látni többet.
A szakember hangsúlyozta, a természetével ellentétesen viselkedik a tőkés réce populáció is. Immáron gond nélkül elviselik az ember társaságát, elfogadják az általunk biztosított élelmet. Ezek a kis közösségek egymás között szaporodnak, háziasodás figyelhető meg az utódoknál. Az emberek hozzáállása is fontos tényező. A lakossági bejelentések kapcsán nem árt tudatosítani, hogy a természet borzasztóan szelektál, tudomásul kell venni, hogy nem minden állat menthető meg — emlékeztetett Boldog Gusztáv. Hozzátette, a városokban sok esetben kedvezőbbek a körülmények a beköltöző állatok számára, de a természetben tapasztaltnál intenzívebb is a szelekció például az autóforgalom, a kertekben használt permetszerek miatt.
