Hogyan tájékozódhat a lakosság a nagy beruházások környezetvédelmi vonatkozásairól?
Favágás a galériások utcájában címmel jelent meg egy írás a Heti Válasz Itthon rovatában. Szerzője Zs. A.
Mivel az írás alkalmas a favédők lejáratására, azt gondolom ideje lenne a kollegának egy- két dolgot tekintetbe venni.
Indítás: „…Budapesten fát kivágni veszélyes vállalkozás: a témáról az elkötelezett favédők miatt egyáltalán nem lehet ésszerű párbeszédet folytatni.” Néhány sorral lejjebb ugyan arról tudósítja a nyájas olvasót, hogy a Falk Miksa utcában a Védegylet és a Levegő munkacsoport is részt vett az előkészítő munkákban és a belegyezésükkel történik a fasor rehabilitációja. Tehát mégiscsak lehetett velük szót érteni. Igaz ez nem lett volna olyan bombasztikus cím.
Folytatódik a tudósítás: Szeptember 19-én az V. kerületi önkormányzat vezető beosztású dolgozói sajtóbejárást tartottak, hogy megmutassák az újságíróknak, „hogy nem agyatlan fairtás zajlik, hanem jól átgondolt, ésszerű programot valósítanak meg….”
Jól tessék figyelni! „ Az újságírók közt egyetlen elszánt favédő sem akadt, EZÉRT Puskás András alpolgármester és Szentgyörgyvölgyi Péter a városüzemeltetési Kft vezetője barátságos hangulatban diskurálhatott a vendégekkel egy-egy kivágott, vastag fatörzs mellett taplógombákat, üregeket, korhadt gyökereket mutogatva.”
Akkor most ugye szerencse, hogy nem mentek el az elszánt favédők, mert nem rondítottak bele a jó hangulatba? Mert természetesen egy jól irányzott, szakszerű kérdés a kiemelt beruházások előkészítésének katasztrofálisan rövid idejéről, a beruházás nemzetgazdasági érdekből történő titkosításáról vajon kinek az arcáról hervasztotta volna le a protokoll mosolyt? Ha annyira elő volt készítve és annyira jól átgondolt, akkor az miért nem a nyilvánosság bevonásával, vitákat is kiállva vállalható?
Gyanítom, hogy sem a Védegyletnek, sem a Levegő munkacsoportnak nincs sajtóosztálya és szóvivője, aki bio-díszletet alkothatna a jó hangulathoz. Pedig a nevezett városvezetők „remélték, hogy a két zöld szervezet jelenléte a munkafolyamatban elég lesz a beavatkozás hitelesítéséhez.”
fakivágás a Falk Miksa utcában 2013 szeptember
Kedves Újságíró Kolléga! Ha olvasta a rakparton ülő költő versét, aki arról álmodott, hogy majd egyszer természetes lesz, a „ dolgozó nép okos gyülekezetében hányni, vetni meg száz bajunk…” gondolata nem azonos azzal, hogy valaki hitelesítse az önkormányzatok tetteit. A civil szervezetek bevonása, a lakosság korrekt tájékoztatása, sőt bevonása az előkészületekbe az önkormányzatiság alapelve!!! Az állampolgár ugyanis választott képviselői útján gyakorolhatja véleményezési és beleszólási jogát az őt érintő ügyekbe.
Továbbá az alaptörvényben rögzített „egészséges környezethez való jogát” is csak úgy gyakorolhatja, ha részt vesz az előkészítésben.
Persze az állampolgár akkor már ideges, amikor a 2 méter magasan elfűrészelt fa mellett akarnak vele értelmes párbeszédet folytatni.
Ő ugyanis nem tudott az egészről semmit. Sem az önkormányzat terveiről, sem a zöld szervezetek bevonásáról. Számára egyszer csak jöttek a fűrészes emberek és vágtak.
A cikk vége felé kiderül, hogy valójában egy „felháborodott boltos” volt a bűnös, aki ebbe a leányszobák rózsaszín hangulatát idéző sajtóbejárásba „ felbukkant” ( vakmerőn, s hívatlanul) és bele-felháborodott az általános vidámságba. Ismerjük persze ezt a mentalitást a Lúdas Matyi hangjáték változatából: Ha Döbrögi uraság megjelenik, mindenki köteles mosolyogni, tilos panasszal sérteni az uraság fülét.
Ez a szegény boltos, pedig ÁLLAMPOLGÁR! És ember! Akinek joga van gondolkodni! Sőt érezni is. Joga van 40-50 év alatt megszeretni az utca fáját. Joga van IDŐBEN értesülni róla, mit terveznek vele…..mivel pl. ő is befizette azt az adót, amiből a beruházás megvalósul. Ugyanis ezeket a beruházásokat nem a nagyságos hűbérurak a saját jövedelmükből finanszírozzák! Szerencséje az öregnek, hogy nem kapott 25 botütést.
Jön a felkészült újságíró és beviszi a következő jobb egyenest az ostoba és rosszindulatú favédőknek. „ Arról szó sem eshet, hogy egy fa egyszerűen csak rossz helyen van, kitakar egy teret, vagy szép homlokzatot, mint a Kossuth tér esetében….” Mi van? Minden fát ki kell vágni, ami kitakar egy szép homlokzatot? Szép perspektíva!
”….a fél ország felháborodott rajta, hogy a parlamentet kiszabadították a lombok takarásából”
Sajnos rosszul tudja a kollega, mert a Kossuth téri hársfák kivágása ellen tiltakozók összesen 40-en voltak….a többinek nem volt alkalma sem felháborodni, mert nem tudtak róla! Az V. kerületi önkormányzat ugyanis egyetlen éjszaka alatt adta ki a kivágási engedélyt, az építési engedély megszerzését megelőzően!!!! Ráadásul a mai napig nem fogadják el zöld szervezetek ügyféli jogállását. Utólag hiába mondta ki az ombudsman, hogy jogellenes volt a fák kivágása, azok ugyanis ettől nem nőnek ki! De azt biztosan nálam jobban tudja az újságíró, hogy akkor most azért vágták ki a fákat, mert betegek voltak, vagy azért, mert eltakarták a parlamentet? Ez ugyanis nem mindegy?
Ő talán azt is tudja, hogy ha indokolt volt, akkor miért is nem kellett gondoskodni az önkormányzatnak a fák pótlásáról? Kapott pár milliót és csöndben maradt! Majd az ügyészségi vizsgálat után fogadta el, hogy pótolja a kivágott fákat, ahogyan arra őt a jogszabályok kötelezik!
Ettől a felkészült embertől azt is megtudhattuk volna, hogy miért lesz az jó a kerület lakosainak, ha a kivágott fák helyett Csepelen ültetnek másikat?
Rogán tudta, csak nem sejtette. Olimpiai park 2013 szeptember 13
Utolsó, a favédőket megsemmisítő érve Zs.A.- nak egy beteg vadgesztenye józan ésszel ellentétes megtartása. Ezt a már szeptemberben lombtalan vadgesztenyét megtartották, mert a Fakopp vizsgálat nem találta betegnek a törzsét.
Valaki szólhatna a kollegának, hogy:
1. a Fakopp vizsgálat a fatörzs egészségi állapotának megállapítására szolgál. Csak arra. Azt a kertészeknek kell eldönteniük, hogy megtartják-e vagy nem, mert például szerencsésebb, esztétikusabb egy fasort azonos fajú egyedekből létesíteni. ( lásd 125/2012. VI. 26. kormányrendelet a fás szárú növények védelméről, a fasorok gondozásáról)
2. A vadgesztenyéket károsító aknázó molyok okozzák, hogy szegény fák már augusztusban lehullatják a leveleiket, a törzsük még nem beteg, de jövőre már csak satnya leveleket hoznak, vagy azt sem….és csöndben kimúlnak.
3. Ezt is el lehetett volna magyarázni annak a boltosnak, akivel fizettetjük a cehet, mert néha az állampolgárt is meg lehet, és kell tanítani arra, amiben nem dolgozik évtizedek óta, vagy nem is a szakmája. Az aknázó molyok alig egy évtizede fejtik ki áldatlan tevékenységüket.
Igaz, ahhoz beszélni is kellene az állampolgárral!
”…a hétköznapi józan ész – a gyűlölt szubjektivitás- itt nem juthatott szóhoz.” Mert természetesen józan esze neki van, a boltosnak meg másfajta esze van. Nyugodtan nézzük le őt, hiszen csak egy állampolgár, aki megszokta, megszerette a fákat, örült neki a nyáron, hogy árnyékot tart a boltja fölé, felfogja a városi port és szmogot…stb.
Kap még egy pofont a D Fakopp is, mert itt is, mint minden szakmában képesek a szakértők homlokegyenest ellentétes szakvéleményt kiadni. Igen! Különösen, ha az Olimpiai parki szemrevételezéses szakértőt és a műszeres vizsgálatot végzőt hasonlítjuk össze. Az egyik végzi a munkáját, a másik teljesíti, amit elvárnak tőle. Csak ez a különbség.
Szerencsére ért a fasor gondozáshoz és telepítéshez is a kollega. Tudja, hogy az egész sort ki kellett volna vágni, hogy szép legyen. „ Akkor azonban mindenki rettenetes természetpusztítást kiáltott volna, MINTHA A ZÖLDET A FALK MIKSA UTCÁBAN KELLENE MINDENÁRON MEGŐRIZNI, NEM MONDJUK A RÓMAI PART ÁRTÉRI ERDEJÉBEN.
Vége!
Tehát a kollega azt is tudja, hol kell védeni a természetet és hol nem. A Természetvédelmi törvény a városban nem érvényes. Meg az alaptörvény sem. De én nem azt látom, hogy a Római parton engedik szóhoz jutni a természetvédőket.
Akkor hol védheti a természetet? A Normafánál? A Városligetben? Esetleg, ha volna szíves megmondani Újságíró Kollega, hogy hol nem szabad zavarni őt egyetlen favédőnek sem?
Számára csak egyetlen javaslatom van.
Ha majd eljut tanulmányaiban a „tárgyilagos tájékoztatás”,” az írástudók felelőssége”, „hallgattassék meg a másik fél is” vagy a „jogállam” és „önkormányzatiság elve” című tananyagrészekhez, legyen szíves bepróbálkozni ezek szellemében újságot írni. Az újságírásnak ugyanis egyik célja a lakosság tájékoztatása! Vagy ez lenne az?
Vannak ugyanis környezetvédelemhez és újságíráshoz értő emberek is, de őket nem úgy kell „összetrombitálni”, hogy a zárt szekrénybe fújom a trombitámat. Hanem úgy, hogy meghallják a hívó szót.
Sajnos azt el tudom képzelni, hogy ha elmennek, kérdezni is fognak.
Ui. Amennyiben az V. kerület annyira aggódik a beteg fák miatt, érdemes lenne szemrevételezni a Margit híd pesti hídfőjénél álló kiszáradt nyárfát és tölgyfát. ( 100 méterre a Falk Miksa utcától) Mert a cikk azt sugallja, mintha ez a „melyik fa beteg és melyik nem” vita a városban lévő összes fasorra vonatkozna. Holott nem vonatkozik, csak azokra, amelyek az ELŐRE eltervezett építkezéseknek állnak útjában! Ahova nem akarnak építeni, ott nyugodtan száradhatnak a fák, senkit nem érdekel. ( Köszönet a FŐKERTNEK. Az általuk gondozott fasorok vannak tűrhető állapotban)
Kapcsolódó anyagok:
