A Fideszen belüli újabb hatalmi harcok és a titkolódzás erősítésének a része a paksi beruházás közvetlen miniszterelnökség alá rendelése. Az építkezésről Orbán Viktor hozza a döntéseket, de a kormányfő igyekszik elhárítani magától a szerződéskötésekkel kapcsolatos politikai felelősséget. Az LMP tovább küzd a nukleáris program körüli homály feloszlatásáért.
A parlament nemzetbiztonsági bizottsága elé idézné Aszódi Attilát, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztost Szél Bernadett. Az LMP társelnöke azt szeretné megtudni a bizottsági meghallgatáson Aszóditól, hogy pontosan miről folytat titkos megállapodásokat az orosz féllel. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis félő, hogy a nyilvánosság kizárásával további olyan megegyezések születnek Moszkvával a nukleáris beruházásról, amelyek hátrányosak lesznek Magyarország számára, s azok súlyos következményeit generációkon át viseli majd a magyar társadalom. Szél Bernadett a Népszavának elmondta: azt is szeretné megtudni, hogy a kormánybiztos hozzávetőleg negyvenfős „mini minisztériuma” milyen szakemberekből áll, s azok milyen feladatokat végeznek el, milyen felhatalmazás alapján.
Emlékezetes: az LMP társelnöke napokban másodfokon megnyerte a paksi atomerőmű bővítését megalapozó tanulmányok nyilvánosságra hozataláért indított perét. Így a másodfokú bíróság döntése alapján a kormány csak akkor tagadhatja meg a paksi bővítéssel kapcsolatos döntés-előkészítő anyagok kiadását, ha a bíróság is úgy látja: a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné az ország gazdasági érdekeit. Korábban már többen is pereltek ezekért a dokumentumokért, ám akkor a kormány régebbi adatokat adott csak ki, illetve arra hivatkozott, hogy ha minden érdeklődő belenézhetne a háttértanulmányokba, annak az egész ország látná a kárát. Az eddigiekkel szemben azonban már nem a kormány, hanem a bíróság fogja eldönteni, hogy nyilvánosságra kerülhetnek-e a kikért dokumentumok. Az LMP-s politikus úgy véli: most az alapján kell dönteniük a bíráknak, hogy az esetleges gazdasági titkok védelmét, vagy az adatok nyilvánosság általi megmerésének a jogát tarják–e erősebb nemzeti érdeknek.
Szél Bernadett megerősítette: a tárgyaláson azt is kiderült, hogy a bővítéssel kapcsolatos több fontos megállapodás megkötése még nem történt meg. Egyelőre ugyanis csak a nukleáris együttműködésről szóló megállapodást és a hitelszerződést írták alá. A kormány érvelése szerint ez a két megállapodás még nem jelent semmiféle kötelezettséget Magyarországnak. Ahhoz, hogy az atomerőmű építését meg lehessen kezdeni, még legalább három szerződést alá kell írni – ez utóbbit Aszódi Attila bővítési biztos is elismeri. A kormánybiztos egy korábban a Népszavának adott nyilatkozata szerint újabb szerződés szükséges az új erőmű tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére, egyet pedig a nukleáris fűtőanyag szállításával, illetve a kiégett kazetták kezelésével kapcsolatban kell tető alá hozni. Továbbá megállapodás születik majd az újonnan elkészült blokkok üzemeltetésével, a kibővített erőmű majdani karbantartásával kapcsolatban is. Szél Bernadett úgy véli: éppen ezeken az egyezségeken múlik, hogy végül milyen is lesz az erőmű, illetve például a hűtéséhez kell–e újabb duzzasztó a Dunán. Így ezek a tárgyalások óriási horderejük miatt nem rejthetőek el a nyilvánosság elől.
Orbán Viktor kormányfő és csapata viszont mindet megtesz a titkolódzás érdekében, és igyekszik kivonni a parlament felügyelte alól ezt a több mint háromezer milliárd forint értékű beruházást, amely egy évszázadra meghatározza majd a magyar energiagazdálkodás helyzetét. Holott a társadalomnak joga lenne beleszólnia ebbe a gigantikus méretű beruházásba. Különösen annak fényében, hogy eddig még egyetlen friss hatástanulmány sem került nyilvánosságra, amely egyértelműen bizonyította volna a két új 1200 megawatt teljesítményű reaktorblokk megépítésének a szükségességét – hangsúlyozta Szél Bernadett.
Paks II. a leendő bebetonozott ezermilliárdok
Az ellenzéki politikus szerint az is Orbán egyszemélyes döntési rendszerét és titkolódzást erősíti, hogy a napokban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő bevonása révén közvetlenül a Miniszterelnökséghez került az atomerőmű bővítésével kapcsolatos döntéshozatali jogkör. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével 10,157 milliárd forintért vásárolja meg a paksi kapacitás bővítés irányításáért felelős MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t részvénycsomagját a magyar állam. A hivatalos indoklás szerint a vásárlás célja, hogy a bővítés koordinálása a Miniszterelnökséghez kerüljön, s közvetlen állami irányítás alá essen. Bár a felügyelet eddig is a Miniszterelnökséghez tartozott, a továbbiakban minden döntés ott születik majd meg, minden társadalmi ellenőrzés nélkül. Azt, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert bízzák-e meg a fejlesztés felügyeletével, még nem tudni – erről a kormány dönt a közeljövőben – derül ki sajtóértesülésekből. A lépéstől az ügymenetek és a döntések zökkenőmentességét és felgyorsulását reméli Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű teljesítményének fejlesztésért felelős kormánybiztos a köztelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy korábban nem tapasztaltak az MVM-nél a döntésekkel kapcsolatos akadályokat, ugyanakkor a közvetlen irányítás egyszerűsíti a beruházás menetét.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke viszont úgy véli: további hatalmi koncentrációról van szó, amelynek a központja a Lázár vezette miniszterelnökség. Így az óriási beruházás a korábbinál is közvetlenebb „kézi irányítás” alá került. A beruházásért felelős vállalat tulajdonosváltása révén ugyanakkor tovább csökken az építkezés átláthatósága, és a döntési jogkör még alacsonyabb szinteken is végképp kikerül a gazdasági szakemberek kezéből. Így még inkább politikai alapon születnek majd meg a határozatok az atomerőmű fejlesztésének mikéntjéről – tette hozzá Vértes András. A paksi építkezést is szemmel láthatóan elérték a Fideszen belüli hatalmi harcok – tette hozzá.
Egyes szakértők szerint a kormányfő kettős játszmát folytat a paksi építkezés ügyében is. Mivel a döntéseket ugyan Orbán hozza, de a szerződések aláírását másra bízza, hogy később mentesüljön a sokak szerint a magyar fél részére hátrányos orosz-magyar megállapodásokkal kapcsolatos politikai felelősség alól. A januárban a beruházásról Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel aláírt paktum ugyanis alaposan megtépázta Orbán tekintélyét, mind a nemzetközi, mind a hazai porondon. Az ügylet bírálói szerint ugyanis a magyar miniszterelnök a szerződés megkötésével fenntartások és gátlások nélkül kiszolgálta az orosz érdekeket, s ezzel „Putyin pincsijévé” vált.
A kiégett kazettákat a jövőben Magyarországon kell elhelyezni
A jelenleg érvényben lévő magyar-orosz kormányközi megállapodás tartalmazza azt a lehetőséget, hogy Magyarország a kiégett fűtőelemeket visszaszállíthassa Oroszországba vagy tárolásra, vagy átmeneti tárolásra és újrafeldolgozásra – közölte Aszódi Attila. A paksi beruházás kormánybiztosa ugyanakkor a köztévé egyik műsorában elmondta: az oroszországi Cseljabinszk megyében található majaki nukleáris hulladékot feldolgozó üzem nem lesz alkalmas arra, hogy az újonnan épülő, nagyobb teljesítményű atomerőmű blokkok elemeit befogadja, mert nagyobb méretűek, mint a jelenlegi üzemanyag-kazetták, és nem férnek be az orosz létesítménybe.
A radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatban a szakember kifejtette: az új orosz-magyar megállapodás értelmében a kormány arra készül, a feldolgozás során keletkező hulladékok „üvegesítve” visszakerülnek Magyarországra, ahol a bodaji térség potenciálisan alkalmas arra, hogy egy ilyen hulladéktárolót ki lehessen alakítani. Emlékeztetett rá, a mecseki uránbánya feltárása során találkoztak a geológusok egy olyan geológiai képződménnyel (úgynevezett aleurolittal, gránit tömbbel), amely az előzetes vizsgálatok szerint alkalmas arra, hogy egy nagy aktivitású tárolót befogadjon. Van olyan kutatási program, ami ezt a nagyon különleges agyagkövet vizsgálja meg, és ha ez sikeres lesz, akkor megközelítőleg 500 méter mélységben ki lehet majd alakítani egy olyan tárolót, amely be tudja fogadni az oroszországi feldolgozás után megmaradó, magas radioaktivitású hulladékot – írta a nepszava.hu.
