Nagyságrendekkel nőnek az energiahatékonyságra jutó uniós források 2015-től, és kifejezetten energiahatékonysági célú hitelekre is lehet számítani. A MEHI éves szakmai konferenciáján az EU, illetve a magyar kormányszervek képviselői beszéltek arról, hogy mit várhatunk a következő években az energiahatékonyság finanszírozása terén.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet október végén rendezte meg éves szakmai konferenciáját, melynek fókuszában ezúttal az energiahatékonyság finanszírozása állt. Különös aktualitást adott a rendezvénynek az Európai Tanács október 24-ei döntése arról, hogy az EU 2030-ra 40%-os üvegházgáz kibocsátás-csökkentést határozott el, és eldöntötte, hogy a kontinens energiahatékonyságát is megpróbálja 27%-kal növelni.
Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának delegáltja felhívta a figyelmet arra, hogy az Energiahatékonysági Irányelv értelmében itthon idén kellett volna bevezetni az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségét (EHK), amely értelmében e cégeknek az eladott energia 1,5%-ának megfelelő megtakarítást kell elérniük évente. Bár a hazai bevezetés egyelőre késik, a Bizottság minden eszközt felhasznál arra, hogy érvényesítse az Irányelv követelményeit. Az EHK jelentősége ugyanis óriási: 2020-ig az éves hazai energiafogyasztás nagyjából 1/3-adát takarítjuk majd meg segítségével.
Az NFM, az NGM és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal munkatársai előadásaikban pillanatképet mutattak a 2014-2020-as operatív programokról (KEHOP, GINOP, TOP), hiszen épp gőzerővel folyik a Brüsszel által véleményezett programok véglegesítése a második körös benyújtás előtt. A három OP több száz milliárd forintot biztosít energetikai célokra 2020-ig, és ezeket az energiahatékonyság terén várhatóan kiegészíti 170 milliárdnyi olyan forrás is, amelyet kedvezményes hitelek formájában juttatnak majd el a kedvezményezettekhez. Az előadók felhívták a figyelmet arra is, hogy még novemberben egy – rövid határidejű – társadalmasítás is lesz. Minden operatív program tervezetében közös nevező, hogy azon fejlesztések lesznek támogathatók, amelyek egységnyi költségből a legnagyobb energia-megtakarítást érik el a végső energiafogyasztáson belül, illetve a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését biztosítják.
Az ipari energiahatékonyságra eddig kevés figyelem irányult, holott már kis odafigyeléssel, energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával is gyors és jelentős megtakarítás érhető el. Nemzetközi tapasztalatok alapján ez akár 9-14 PJ is lehet, hazai szakemberek 15 PJ megtakarítást prognosztizálnak a következő 20 évre, de a felmérések még folynak. Az ipari energiahatékonyság finanszírozásának is több lábon kell állnia, beleértve az EUs forrásokat, az Energiahatékonysági Irányelv alapján az energiaszolgáltatói finanszírozás lehetőségét, vagy akár egy esetleges önkéntes megállapodások rendszerét is.
A vállalkozásoknak a GINOP 4-es prioritására lesz érdemes figyelniük, ezen belül a várható forráskeret mintegy 70 milliárd forint lesz vissza nem térítendő támogatás formájában. Ehhez adódik még a pénzügyi eszközök kb. 100 milliárdos forráskerete is, melyből vissza nem térítendő források formájában valósulhatnak meg fejlesztések.
Az önkormányzatoknak a TOP-ra kell koncentrálniuk, minden megye – Közép-Magyarországot kivéve – dedikált forrástömeggel számolhat a 7 éves ciklusban. Energiafelhasználás-csökkenést eredményező beruházásokra konkrétan a 3. prioritás 2. intézkedése ad majd lehetőséget 220 milliárd forintnyi nagyságrendben.
Az energiahatékonyság legnagyobb forráskeretével a KEHOP gazdálkodik, energiahatékonyságra és megújulók bevonására mintegy 294 milliárd forint lesz az 5. prioritáson belül. Itt számíthatunk például az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére (megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával), vagy távhő- és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére. Újdonság, hogy a lakosság számára is lesznek elkülönített források, ők várhatóan egy közvetítő szervezeten keresztül tudnak majd energiahatékonysági beruházásokra forrásokat kapni.
Az energiahatékonyság újszerű megközelítését javasolja Bart István, a MEHI vezetője is:
„Az energiahatékonyság befektetés: a jelenlegi kamatszintet figyelembe véve gyakran jobban megéri saját lakásunk energiahatékonyságába fektetni, mint bankba tenni a pénzt. Ha ehhez hozzáadjuk még a beruházások révén elért értéknövekedést (pl. ingatlan esetén) és a közvetett pozitív és kumulatív környezeti hatásokat, tovább javul e beruházások jövedelmezősége. Tudjuk azonban azt is, hogy a lakosság túlnyomó része nem rendelkezik jelentős megtakarítással, és gyakran a vállalkozások is nehezen jutnak hitelhez – így csak államilag támogatott hitelekből képzelhetők el nagyobb léptékű energiahatékonysági beruházások. Ezért örülünk nagyon annak, hogy a 2014-20-as uniós források elosztásakor erre már lesz lehetőség, és így elmondhatjuk, hogy nemsokára új fejezet nyílik az energiahatékonysági beruházások hazai történetében.”
Kapcsolódó anyagok:
Az energiahatékonyság a legolcsóbb energiaforrás
