A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport közös állásfoglalása Paks II környezeti hatástanulmányáról és a Pakson megtartott közmeghallgatásról. Az év végén meglehet a környezetvédelmi engedély az építésre

A tegnap esti, éjszakába nyúló paksi közmeghallgatásból végül közelhallgatás lett: a felszólalókat minősítő és megalázó megjegyzésekkel igyekeztek elhallgattatni, megtiltották a viszontválaszt – mindezzel megsértve többek között a hazánk által 2001-ben ratifikált Aarhusi Egyezményt is. Az eseményen nem derült fény a környezetvédelmi hatástanulmányban (KHT) nem tárgyalt vagy tisztázatlanul hagyott lényegi problémákra. A közmeghallgatás megerősítette, hogy a kormány egy felesleges, veszélyes, szennyező és drága beruházást akar ránk erőltetni egy alkalmatlan környezeti hatástanulmánnyal. A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport szükségesnek tartja, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t, hogy pótolja a hatástanulmány hiányosságait.

  PAKS II FELESLEGES: Magyarországnak az az érdeke, hogy integrálódjon a megújuló energiaforrásokat alkalmazó, „okos hálózatként” megvalósuló regionális és európai villamosenergia-rendszerbe. Az a mód, ahogyan hazánk jelenleg kapcsolódik az európai villamosenergia-hálózathoz, XX. századi maradvány, és Paks II ezt a múlt századi állapotot konzerválná. A KHT mégsem foglalkozik azzal kérdéssel, hogy az Oroszország által szállítani kívánt reaktorblokkok rugalmatlanok és túlméretezettek a magyar villamosenergia-rendszer szempontjából; ahogyan azzal sem, hogy az ott termelt áram olyan drága lesz, hogy eladhatatlan lesz az európai villamosenergia-piacon.

  PAKS II SZENNYEZŐ: Nem tisztázza azt sem a KHT, hogy mi lesz a Paks II-ben keletkező radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek sorsa. A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését a jelenleg Bátaapátiban működő tárolóba tervezi. Arra azonban nincsenek nyilvános kutatási eredmények, hogy a tároló valóban képes-e befogadni az extra mennyiségű hulladékot. A nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek esetében a KHT a hazai végleges elhelyezéssel számol, de az ezzel kapcsolatos érdemi kutatások még nem kezdődtek el.

  PAKS II VESZÉLYES:  Elfogadhatatlan, hogy a hatásvizsgálatból teljes mértékben hiányzik az emberi hibára és a szándékos károkozásra (terrorizmus, szabotázs, háborús cselekmények) visszavezethető, súlyos balesetek elemzése. Az olyan tragédiák, mint Fukusima, Csernobil, Three Mile Island, Majak vagy Windscale, valamint a nem nukleáris létesítményekben történt események (pl. Bhopal, Seveso, Deepwater Horizon, Exxon Valdez) mind azt mutatják: súlyos, akár nagy kibocsátással járó, tervezésen túli balesetek igenis történnek, és ezek a jövőben sem lesznek kizárhatóak.

  PAKS II DRÁGA: Nincsenek meggyőző bizonyítékok arról sem, hogy a tervezett beruházás valóban beváltja majd az ígért társadalmi-gazdasági előnyöket. Erre vonatkozóan semmilyen számítást nem tartalmaz a KHT, és nincsenek benne összehasonlítások atommentes energetikai alternatívákkal. Nem létezik hivatalos számítás, amelyből kiderülne a beruházás pontos ára, az erőmű által termelt áram ára, valamint hogy milyen gazdasági, piaci kockázatokkal számol a kormányzat. Hiányoznak az információk azon járulékos beruházások költségeiről, amelyek nélkül Paks II-t nem lehet a magyar villamosenergia-rendszerbe integrálni, és a meglévő atomerőművel egyszerre működtetni. Nincs továbbá információ arról sem, hogy mindezek milyen hatással lesznek a magyarországi áramárra, és a teljes Paks II projekt gazdaságosságára.

A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport ügyfélként jelentkezett be az engedélyezési eljárásba, ezért kritikáikat a hatóságnak figyelembe kell venni és arra érdemben reagálnia kell. A fenti kritikákat a szervezetek írásban is eljuttatják az eljárást vezető hatóságnak.

Mindent összevetve, a Környezeti Hatástanulmány nem járja körül megfelelő mélységben a várható környezeti hatásokat, ezért a szervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t a KHT-ból kimaradt szempontok megfelelő vizsgálatára.
 

2015 májusáig az élőlényeknek csak két olyan csoportja volt ismert, amely biztosan jól jár a paksi atomerőmű bővítésével: a legszűkebb orosz politika-gazdasági elit, valamint azok a magyar politikusok, akik az előbbi csoportnak eladták a hazájukat. Csütörtök este a szovjet tudomány csúcsteljesítményéről elnevezett paksi Gagarin utca 2. alatt található Csengey Dénes Kulturális Központban viszont kiderült, hogy lesz még egy harmadik haszonélvező is: a Dunában élő, meleg vizet kedvelő halak. Tovább >>>

Az év végén meglehet a környezetvédelmi engedély az építésre

A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, Aszódi Attila azt mondta, hogy a két új blokk megépítéséhez több mint hatezer engedély megszerzése szükséges. Ezekből az első állomás a környezetvédelmi engedély megadása, amelyre 2015 végén sor is kerülhet. Utalt arra, hogy a környezeti hatástanulmány teljes terjedelmében nyilvános. Mint mondta, a hosszabb, nemzetközi engedélyezési folyamat ezután kezdődik, az előzetes konzultációk során tíz ország jelezte, hogy részt kíván venni az eljárásban, ezekben az államokban nyáron és ősszel tartanak szakértői konzultációkat, közmeghallgatásokat. A magyar és külföldi fórumokon megvédjük a környezetvédelmi dokumentumokat – jelentette ki.

Schwarcz Tibor, a hivatal környezet- és természetvédelmi osztályvezetője közölte, hogy öt civil szervezet vesz részt az eljárásban ügyfélként: a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Védegylet Egyesület, az Energiaklub Módszertani Központ és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület. A tervek szerint 2016-ban kerül sor a telephely, 2017-ben a létesítési engedélyezési eljárásra. Öt év építés, egy év üzembe helyezés után 2025-ben, 2026-ban kezdődhet el az új blokkokban a kereskedelmi villamosenergia-termelés – ismertette Aszódi.

A kormánybiztos a létesítmény környezeti hatásai közül a Dunára gyakorolt hőszennyezést emelte ki, mint egyetlen érdemi tényezőt. Mint mondta, a jelenlegi szabályok szerint télen 14, nyáron 11 fokkal lehet melegíteni a Dunából kiemelt, hűtésre használt vizet. Ma másodpercenként körülbelül 100 köbméter vizet emelnek ki hűtési célra a folyóból, az új blokkok hűtéséhez mintegy 130 köbméter vízre lesz szükség másodpercenként.  Ez az átlagos dunai vízhozam tíz százaléka lesz 2026-tól 2032-ig. Ezután a jelenlegi blokkok leállításával a hűtővízmennyiség 130 köbméterre csökken. Fontos változás, hogy az új blokkok 8 fokkal emelik a hűtővíz hőmérsékletét. A mostani blokkok leállítása után a jelenleg két kilométer hosszú dunai hőcsóva – ahol a hőmérséklet emelkedése meghaladja a 2,5 Celsius fokot – egy kilométerre csökken – mondta.

Aszódi Attilának a sajtótájékoztatón felvetették, hogy a Duna kisvizes időszakainak növekedése az üzemelő blokkoknál is kezelendő problémát jelent, és hogy, a Duna 27 Celsius fokos vízhőmérsékletnél a 30 fokos hőmérsékleti határérték nem tartható. Erre a kormánybiztos azt felelte, hogy szerinte is a 30 fokos határérték „kőbe vésett szabály”, amelyet a Duna egészsége miatt mindenképpen tartani kell. Megjegyezte: a hűtés szempontjából vizsgálták a klímaváltozás hatásait is, de azok inkább a 2050-es, 2060 években okozhatnak problémát. Elképzelhető, hogy akkor kiegészítő hűtést kell bevezetni azért, hogy a Dunára vonatkozó hőmérsékleti határértékeket a meleg időben tartani lehessen.