Március 6 az energiahatékonysági világnap. Az idei már a hatodik, amelyet a kormány megpróbál elsunnyogni. Magyarország jelenleg GDP-je 6 %-át költi energiaimportra, ami az uniós átlag duplája. Egy német háztartás ma annyi energiát használ fel egy hét alatt, mint amit a hetvenes években egy nap alatt! A magyar lakosság CO2 kibocsátása megegyezik az iparéval!
Az LMP szerint érthető, hogy Orbánék nem akarnak büszkélkedni a teljesítményükkel, mivel a kormányzásuk alatt sokkal többet ártottak, mint amennyit használtak – a magyar ökopárt azonnali fordulatot sürget az energia hatékonyabb felhasználását szolgáló beruházások támogatása érdekében.
Nincs szerencséje az Orbán-kormánynak a környezetvédelemhez kapcsolódó világnapokkal: egy sem akad közülük, amelyet joggal ünnepelhetnének, mert a fenntarthatóság terén olyan silány munkát végeztek, ami még a rendszerváltás utáni gyászos mezőnyben is párját ritkítja. Az energiahatékonysági világnap azonban még ebből a sorból is lefelé lóg ki: közel hat éves tevékenysége alatt a kormány annyi kárt okozott, amit talán egy évtizedbe is belekerül majd helyrehozni.
Két legutóbbi vétkük a lakosságnak szánt unós energiahatékonysági támogatások elvétele és a CSOK-támogatás energiahatékonysági feltételei körüli káoszteremtés: utóbbi kapcsán a szaktárcák sem képesek megmondani, hogy milyen energetikai besorolású lakásokat kell építeniük a támogatott családoknak. Közben idehaza a lakosság 40 százaléka energiaszegénységben él, az egy háztartásra jutó energiafogyasztás pedig – a korszerűtlen építési és energetikai adottságok miatt – másfélszerese a sokkal gazdagabb Ausztriáénak.
Az LMP szerint Magyarország nem engedheti meg magának, hogy továbbra is hátramenetben, a világgal szemben haladjon: az egyre ködösebb atom-álmok és a kormányzati számlabűvészkedés helyett gyökeres fordulatra, az energiahatékonyság és a megújulóenergia-használat ösztönzésére van szükség – ez teremt hazai munkahelyeket, ez élénkíti a magyar gazdaságot és ez biztosítja fenntartható módon, hogy a hazai családok megfizethető energiához jussanak. A hibás energiapolitikát korrigálni nem szégyen, a rossz irányt megtartani viszont megbocsáthatatlan bűn a magyar emberek ellen – áll a Szél Bernadett LMP társelnök által kiadott mai sajtóközleményben.
a valódi rezsicsökkentés
ENERGIAHATÉKONYSÁGI VILÁGNAP: NE A BOLYGÓT FŰTSÜK, HANEM AZ OTTHONUNKAT!
Március 6-án ünnepeljük az energiahatékonysági világnapot, amelynek célja, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. Ijesztő tény, amelyet Oscar-díja átvételekor tartott beszédében Leonardo DiCaprio is kiemelt, hogy 2015 volt a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb esztendő. A fejlett országok is egyre inkább felismerik, hogy a klímaváltozás megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális lelkiismereti kérdéssé vált: az ipari országok a világ népességének ugyanis mindössze 20%-át teszik ki, energiafogyasztásának ugyanakkor 80%-áért felel.
Különösen fontos felhívni erre a felelősségre a lakosság figyelmét: ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne.
A Knauf Insulation a világnap alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy lakossági szinten a társadalom, de saját anyagi érdekeink miatt is fontos otthonaink energiahatékonyabbá tétele, különösen Magyarországon, ahol a rezsiköltség háromnegyedét a fűtés és hűtés költsége teszi ki. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz
A klímacsúccsal elérte a csúcsot a CO2 kibocsátás?
Az üvegházhatás legalább 50%-áért a CO2 kibocsátás felelős, s a tavaly év végi párizsi klímacsúcs egyik legfontosabb kimenetele volt, hogy az üvegházhatású gáz-semlegesség célkitűzése mellett a fejlett államok vállalták: 2020-ig évente 100 milliárd dollárt adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb CO2 kibocsátású gazdaságra való átállást segítve.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiafogyasztása több mint 9 milliárd toe (tonna kőolajjal egyenértékű), amiből a lakossági célú energiafelhasználás több mint 2 milliárd toe-t tesz ki. A világ lakossága egy évben 4,5 millió TJ energiát fűt el, aminek 22%-át, azaz közel 1 millió TJ-t az EU 28 tagállama használja fel, amelyekben azonban mindössze a Föld lakosságának csupán 8%-a él. Magyarországon a lakossági fűtési energiafelhasználás 22 ezer TJ. Ennek jelentős része megtakarítható lehet, ha az utcák fűtése helyett felelősen gondolkodunk a felhasznált energiáról és ingatlanjaink energetikai korszerűsítésével csökkentjük a fűtési célú gáz- és villamosenergia-felhasználást.
A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink hővesztésével járó energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz: tovább tart a téli és nyári időszak, ezáltal pedig nő az energiafogyasztásunk, a növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet CO2 kibocsátás miatt a klímaváltozás pedig öngerjesztő folyamattá válik. Magyarországon a legutóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, a brit meteorológiai szolgálat globális előrejelzése szerint pedig “nagyon valószínű”, hogy 2016 még 2015-nél is melegebb lesz.
Magyarországon a pazarló épületek jelentik a legfőbb problémát
Magyarország ökológiai lábnyoma másfélszeres, tehát ennyivel több erőforrást használunk, mint az a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk. „Jó hír, hogy az utóbbi években a 2020 elvekkel összhangban csökkent hazánk teljes primer energia felhasználása, ugyanakkor be kell látnunk, hogy fogyasztási javaink jókora része külföldön, leginkább a Távol-Keleten készül, így energiafogyasztásunk lényegében nem lett kevesebb, csupán „exportáltuk” annak energiaigényét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. – „Csökkenő hazai energia-felhasználásunk tehát sokkal inkább az ipar számlájára írható, csak rendkívül minimális mértékben köszönhető a lakosság energiahatékonyságot célzó beruházásainak. Egyéni szinten ugyan nem vagyunk hatással az energiahatékony gyártási technológiák fejlesztésére vagy szabályozási kérdésekre, ugyanakkor felelős döntésekkel megakadályozhatjuk, hogy saját otthonaink energiapazarlóak legyenek és az utcát fűtsék” – tette hozzá a szakember.
A magyar lakosság CO2 kibocsátása megegyezik az iparéval
Míg az ipar energiafelhasználása akár csak Magyarországon, szomszédaink közül Ausztriában és Szlovákiában is 30%-ot tesz ki a teljes energiafogyasztásból, addig a lakossági energiafogyasztás aránya ezekben az országokban jóval alacsonyabb a miénknél. Az utóbbi másfél évtizedben Szlovákiában a lakossági energiafelhasználás aránya – az ipar stagnálása ellenére is – 26%-ról 20%-ra csökkent. Magyarországon ez az arány 30%, vagyis megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75%-át fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve CO2 kibocsátásunkat és rezsinket. A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiacélú kiadásainkat. Ahogy DiCaprio mondta, ne vegyük tehát készpénznek ezt a bolygót!
Miért fontos az energiahatékonyság?
– csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását
– egészségesebbé válik a környezetünk
– csökkenti a légszennyezést
– hozzájárul az energiabiztonsághoz
– csökkenti az energiaárakat
– pozitív makroökonómiai hatásai vannak
– hozzájárul az ipari termelékenységhez
– hozzájárul a szegénység csökkenéséhez
– munkahelyeket teremt
– növeli az elkölthető jövedelmet
(forrás: International Energy Agency)
az energiahatékonyságot nem elég buszmegállókban reklámozni
Magyarország jelenleg GDP-je hat százalékát költi energiaimportra, ami az uniós átlag kétszerese.
Az ország az elmúlt években az egyik legmagasabb GDP-arányos energiaimport-számlát fizette az Unióban. A külső energiaimportfüggőség csökkentése – amely többek között a megújuló energiaforrások és az energiahatékony technológiák fokozott kiaknázásának támogatása révén valósulhatna meg – mérsékelné a fosszilis tüzelőanyagok árának ingadozásából eredő hatásokat és fokozná az energiabiztonságot – állapította meg az Európai Bizottság 2016 évi országjelentése. (lásd 60. oldal)
Az energiafelhasználás egyik fontos szegmensét napjainkban az épületek fűtése és a háztartási készülékek fogyasztása teszi ki a közlekedés, a szolgáltatások és az ipar mellett az egész világon. Hazánkban a háztartásokhoz kötődik az összes felhasznált energia mennyiségének mintegy harmada. Ha abból indulunk ki, hogy minden gazdaság ott tudja az energia hatékony felhasználásában a legnagyobb javulást elérni, ahol a leggyengébb teljesítményt nyújtja, akkor a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás az épületek energiahatékonyságának további javításában van. A magyar háztartások energiaintenzitása még az uniós átlagnál is magasabb, több mint kétharmaduk rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésre szorul.
Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása [lásd 50. dia]. Ennek egyik oka, hogy Európa számos országában már bevezették azokat a megemelt épületenergetikai elvárásokat – a költségoptimalizált kövelelményszintet és közel nulla energiaszintet -, melyek hazánkban is általánossá válnak két lépésben 2018-tól, illetve és 2021-től. Egy német háztartás ma például annyi energiát használ fel egy hét alatt, mint amit a hetvenes években egy nap alatt!
„Az energiahatékonyság javítása az energiafelhasználás racionalizálását jelenti: célja, hogy azonos vagy javuló szolgáltatási színvonal és komfort mellett kevesebb erőforrást használjunk fel. E tekintetben Magyarország is egy nagy áttörés előtt áll. 2018-tól minden új épület építésekor vagy felújításakor már olyan normák lépnek életbe, melyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal magasabbak. 2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetésre kerül a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozás. Ez a változás felér egy épületenergetikai forradalommal. Ha az energia-megtakarítási potenciál mértékét érzékeltetni akarjuk, a követelményeknek megfelelő új épületek energiafogyasztása 25-30% százalékkal lesz a mainál kevesebb, felújítások esetén a megtakarítás elérheti vagy meghaladhatja az 50 százalékot.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
