30 éve történt a világ eddig legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. 1986. április 26. – án a csernobili atomerőműben történt baleset emberek millióinak életét változtatta meg a Földön.
Alapjaiban rengette meg az emberek atomenergiába és a tudományba vetett hitét, és véget vetett az atomkorszaknak. A szocialista tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca lett, és erősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb, máig lezáratlan traumája. És nem csupán az emberiségé –minden családban máig élő történelem. Minden, akkoriban felnőtt korú magyar eleven emlékeket őriz azokból a napokból, hetekből, amikor már sejtették, hogy nagy a baj, de a valódi információkat elzárták előlük.
Az Energiaklub megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa. Az atomerőművek biztonságáról és veszélyességéről szóló társadalmi párbeszéd az európai terrorfenyegetettség növekedésével ismét egyre aktuálisabb. Az Energiaklub kisfilmjét azzal a céllal készítette, hogy ezt a párbeszédet elősegítse, a magyar családokban és az egész magyar társadalomban egyaránt.
Összefoglaló: Csernobil 30 Energiaklub (7,5 MB pdf.)
A filmet a csernobili áldozatok emlékének ajánlja a zöld szervezet.
NÉHÁNY ADAT CSERNOBILRÓL
– Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük a világ legtermékenyebb mezőgazdasági területei is.
– A robbanást követő hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak.
– Az erőmű körül egy állandó 30 km-es „halálzónát” jelöltek ki, ahol tilos emberi lakóhelyet létesíteni.
– Röviddel a robbanás után Ukrajnában és Belorussziában több ezer gyereket és felnőttet akut sugárzási betegség támadott meg (hányás, hajhullás, fájdalmas kiütések). A gyermekek körében megháromszorozódtak a daganatos megbetegedések Ukrajnában 1986 után.
További részletek az "In memoriam Csernobil – 30 év sugárzás" című kiadványban.
Mutáns malac Csernobil környékéről, három évvel a katasztrófa után Kép AFP/Lars Granstrand
Csernobil figyelmeztetése
A mai Ukrajna területén működő csernobili atomerőmű négyes blokkja 1986. április 26-án hajnalban felrobbant. A kiszabaduló fűtőanyag részecskéi szinte egész Európát beterítették. Az atomkatasztrófa évfordulóin újból megpróbáljuk átgondolni a megmagyarázhatatlant, megérteni a felfoghatatlant.
A csernobili atomerőmű-baleset és az érintettek tragédiája még harminc évvel az események után is számos kérdést vet fel, például azt, hogy mennyire biztonságosak az atomerőművek, s hogy az erőművekben dolgozók, a közelben és a távolabb lakók mekkora biztonsági vagy egészségügyi kockázatot kénytelenek elviselni. A világtörténelem legsúlyosabb nukleáris balesete rá kell hogy irányítsa a figyelmünket e kérdés rendkívül összetett voltára. A csernobili atomkatasztrófa nemcsak nukleáris baleset volt, nemcsak egy súlyos energetikai probléma, hanem elsősorban emberi tragédiák sorozata, máig beláthatatlan környezeti és társadalmi következményekkel, a tájékoztatás csődjével, titkolózással, és sokasodó szociális gondokkal. Ez a katasztrófa rávilágít arra, hogy a nukleáris technológiák használatának következményeit milyen kevéssé ismerjük.
