Hirdetés
greenfo/MTI/hirado

Az Új-Zélandtól 760 kilométerre fekvő szigetek számtalan állat- és növényfaj életében fontos szerepet töltenek be. A behurcolt egerek azonban rovarok, madárfiókák és -tojások pusztításával igencsak átalakították az ökoszisztémát.

Tucatnyi szakemberből álló csapat indult tegnap Új-Zélandról a természeti világörökségként nyilvántartott szubantarktiszi Ellenlábas-szigetekre, hogy 2019-ig teljesen kiirtsa az egyetlen oda behurcolt ragadozót, az egeret.

A Új-Zélandtól 760 kilométerre fekvő szigetek létfontosságúak számos tengeri madár, köztük albatroszok, továbbá sehol másutt a Földön nem fellelhető állatfajok, így az egyszínű, más néven ellenlábas-szigeteki papagáj, a Reischek-papagáj (Cyanoramphus hochstetteri) és egy szalonkaféle számára, emellett fókák szaporodási helye és több egyedülálló növényfaj otthona. Az egerek hajótöröttekkel vagy fókavadászokkal érkeztek az 1800-as években és rovarok, madárfiókák és -tojások elpusztításával jelentősen befolyásolták a szigetcsoport ökoszisztémáját.
 

Egyszínű papagáj az Ellenlábas-szigeteken. (Fotó: AFP) Egyszínű papagáj az Ellenlábas-szigeteken. (Fotó: AFP)
 
Két rovarfajt már kipusztítottak és veszélyesek 25, a szigeteken szaporodó tengerimadár-fajra. Egyes madárfajok már kénytelenek voltak más, egérmentes szigeteket fészkelőhelyül választani. A rágcsálóirtó csapat a három évre szóló, 3,9 millió új-zélandi dolláros (743 millió forint) projektben csalétkeket fog kihelyezni, hogy elpusztítsa a szigeteken élő mintegy 200 ezer egeret és 2019-re egérmentessé nyilváníthassák a világörökségi helyszínt.

Az új-zélandi környezetvédelmi minisztérium híres róla, hogy sikeresen kiirtotta a behurcolt ragadozókat érzékeny ökoszisztémájú szigetekről és új életre keltette egyedülálló élővilágukat.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás