Ugynakkor számos erőmű félkész állapotban áll, és az alacsony karbonintenzitású nukleáris, vagy megújuló forrásokra épített kapacitások fedezik az igénynövekedést. Ezek a számok megerősítik néhány környezetvédelmi szervezet azon véleményét, hogy Kína 150 milliárd dollárt temethet el, felesleges kapacitások építésében. Ami azt jelenti, hogy a kapacitások egy jó része nem segíti igazán a kormány széndákát, a károsanyag kibocsátás csökkentésére vonatkozóan.

Látszólag Kína túlköltekezik új fosszilis erőművi kapacitások építésében – áll az IEA friss jelentésében-melyet az energiainfo szemlézett.. Az ázsiai óriásállam tavaly 50 gigawattnyi megújuló kapacitást állított üzembe, a Párizsi Klímamegállapodásban vállaltak teljesítése érdekében, ennek ellenére változatlanul a szén a meghatározó energiaforrás.

Az IEA szerint éves szinten 2,7 százalékos villamosenergia-igénynövekedés volt az első félévben az előző évhez képest. A szenes erőművek kihasználtsága ugyanakkor 50-ról, 46 százakékra esett vissza. 

Nem Kína az egyetlen ország, amely jelentős erőművi többletkapacitással rendelkezik, Japánban 57 milliárd dollárnyi szenes befektetés jövője kérdéses.
 

Megtorpant a Japán zöld fordulat 

Szintén az energiainfo számolt be arról, hogy 5 évvel a fukusimai erőműbaleset után, kifulladni látszik a lendület, amely a megújuló források fejlesztését segítette Japánban. A közűszolgáltatók sem igazán lelkesek ez ügyben, és a fosszilis, elsősorban szénimport alacsony ára is fékezőleg hat a zöldenergiák terjedésére. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy a közelmúltban egy geotermális erőmű létesítését a térségben lakók torpedózták meg.

A fukusimai balestet megelőzően Japán energiaellátását harmadrészt a nukleáris erőművek biztosították, ma ez már mindössze csak 1 százalék. A olcsó szén és földgáz, mindkettő jellemzően importforrásból származik, együttesen mintegy 75 százakélékot képvisel az energiamixben, a baleset előtti 54 százalékkal szemben. A megújuk március végén 14 százaléknyi részesedéssel rendelkeztek, szemben az egy évvel korábbi 10 százalékkal. Az elemzők most attól tartanak, hogy a 2030-as, 22-24 százalékos zöldenergia arányt nem fogja tudni elérni a szigetország.

Az energiapiaci dereguláció a szolgáltatókat a költsgek csökkentésére szorította, az országban így egyre több szenes kapacitás létesült és létesül, a következő tizenkét évben másfélszeresére emelkedhet a fosszilis kapacitások nagyasága, miközben az USA-ban és Európában éppen leállítják a szenes blokkokat a klímavédelem érdekében.