Lázár János szerint nem létezik olyan számítás, amely szerint az alternatív energia olcsóbb lenne az atomnál. Szívesen bemutatunk párat – így például a Nukleáris Energiaügynökség szabadkozását.
„Minden számítás azt bizonyítja, hogy az alternatív energia drágább a támogatást biztosító adófizetőnek” – közölte Lázár János a Kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért akarják ellehetetleníteni a szélerőművek további hazai létesítését. Napestig lehetne idézni a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait cáfoló anyagokat – vélekedtek a Népszabadságnak megdöbbenten a kijelentésről magukat megnevezni nem kívánó szakértők. A legtöbben az Egyesült Államok kormányának témába vágó elemzését ajánlották a lap – egyszersmind Lázár János, Orbán Viktor és felkészítőik – figyelmébe. Ebben a különböző áramtermelési módok ma ismert legfejlettebb változatának teljes élettartamra vetített költségét számították ki. Az összehasonlítások a nukleáris beruházásokat közel kétszer drágábbnak tüntetik fel, mint a szélenergia-hasznosítást. Eszerint a Lázár János által idézett „alternatív” módok közül a földhő a legolcsóbb.
Kicsit drágább a napelem, bár ennek költsége is messze az atomé alatt marad. Igaz, a naphő-hasznosítás és tengeri szélpark eszerint még drágább mulatság. A biomassza – a fásszárú-égetés – költsége pedig összemérhető vele. A szénerőmű és a hagyományos gázégetés szintén költséges. A kombinált gázhasznosítás viszont olcsó. Más megközelítések – így például az adókedvezmények levonása – valamelyest rontanak az alternatívok helyzetén, de a sorrenden nem változtatnak.
Az USA-kormánytanulmány az „alternatív energiát” nem hogy a legdrágábbként, de legolcsóbbként tünteti fel.
A VGB Powertech tavalyi elemzése szerint is kevesebbet kell tenni a szárazföldi szélerőműbe, mint a – Paks II-nél olcsóbbnak tekintett – legfejlettebb nukleáris termelőkbe. Az EU korábbi – 2012-es alapú – anyagában a szárazföldi szélerőmű költsége szintén alacsonyabb az atoménál. Itt a vízerőmű győz, a második legolcsóbb a földhő, majd a szén. A gáz, a napelem és az atom itt nagyjából egyívású, a biomassza pedig olcsóbb és drágább is lehet.
A Nukleáris Energiaügynökség 2015-ös tanulmánya ugyan gondosan kerüli a szél és az atom közvetlen összevetését, mégis megállapítják: a napelemen túl a szélenergia-alapú termelés költségei zuhantak az elmúlt évek során a leginkább. Ezzel ma már az atomhívőknek is számolniuk kell. Így jobb híján annak megállapítására szorítkoznak, hogy nincs minden körülmények között legolcsóbb eljárás.
A világ legabszurdabb szeles szabályzása a magyar
Két hete újabb rendeletmódosítások jelentek meg a Magyar Közlönyben a hazai szélerőművek telepíthetősége kapcsán. Hadat üzent a magyar kormány a szélerőműveknek. Szabad, csak nem lehet. Na ez az igazi hungarikum.
Lázár János szerint a magyar szélerőműrendszer fejlesztésében a kabinet azért helyezkedett kiváró álláspontra, mert Németországban lelassították ezeket a beruházásokat. Úgy vélte, ott szinte már nincs olyan zöldszervezet, ami ezt az irányt támogatná. Szakértőink ezt is cáfolták. Németországban most kétségkívül kevesebb szélerőmű-engedélyt adnak ki, de a technológia iránti elkötelezettség töretlen.
Az ottani zöldszervezetek többnyire változatlanul támogatják az ésszerű fejlesztéseket. Az ügy kapcsán többen – például Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai vezetője – is úgy fogalmaztak: a német fejlemények semmiképp sem irányadóak a magyar rendszer szempontjából, ahol bőven férnének újabb szélkerekek. Lázár János azt is állította, hogy Németországban drágábban termelnek a szélerőművek, mint nálunk az atomblokkok. A valóság az, hogy az elmúlt években a német erőművek többször ingyen is hajlandóak voltak megválni áramuktól. Ilyen akciós árat atomerőművek kevéssé hirdetnek. A német áramár a szélerőműveknek nyújtott támogatások miatt magasabb a magyarnál, de az ottani kormány ezek mérséklését tervezi.
Eközben Los Angeles bejelentette, hogy a jövőben a teljes metropoliszt megújuló energiából kívánják ellátni. A mindeddig ötmilliárd dollárba kerülő, félbehagyott Bellefonte atomerőmű területére kiírt pályázaton pedig a legmagasabb ajánlat 38 millió dollár volt. (Ez alig haladja meg a 36,4 millió dolláros kikiáltási árat, ráadásul az ajánlattevő is megújuló energia termelésére használná a területet.)
A nol.hu által megkérdezett, többnyire nem „zöld” szakértők elképesztőnek nevezték az atomerőmű-beruházás mellett kiálló magyar kormány felkészületlenségét. A kormányérvek szakmailag sokszor teljességgel abszurdak – fogalmaztak.
Legalábbis néhány független számítás tehát cáfolja Lázár János szavait.
Háttér infmációk és szempontok a szélerőművekkel kapcsolatos szabályozás tárgykörében
Nagy magyar szélabszurd
A szélenergia a világon az összesített kapacitás 17% -os növekedését felmutatva 2015 végére elérte a 433.000MW -ot (216,5 paksi atomerőműnyi) -ebből hazánk részesedése 330MW. KEVESEBB, MINT 1 EZRELÉK!
Az atomenergetikánál a 2015. évi növekedés 3,3%, a napelemeknél 33%! Az EU vonatkozásában is egyértelmű az energiafordulat iránya. Az elmúlt években az újonnan üzembe helyezett kapacitások közel 80% -át (!) a nap-és szélerőművek adják.
Ezzel szemben nálunk újabb rendeletmódosítások érkeztek a szélermű-engedélyezés szabályozásához: a fokozhatatlannak tűnő szigor teljes tiltássá változik. Mostantól csak olyan szélerőművek telepíthetők az országban, amelyek 5-10 évvel ezelőtti technológiát képviselnek: maximum 2 MW teljesítmény (a világszerte átlagosnak mondható 3 MW-hoz képest), és maximum 100 méteres magasság (az átlag 125 méterhez képest). Beruházó legyen a talpán, aki hajlandó a pénzét egy olyan szélturbina vásárlásába fektetni, amellyel jelentősen kevesebb szélenergiát tud csak termelni, mint egy korszerű és rentábilis erőműtípussal. A vonatkozó kormányrendelet friss módosítása egy másik szűkítő feltételt is tartalmaz: lényegében a települések 12 kilométeres környezetében nem lehetséges szélturbinát elhelyezni. Ilyen terület NINCS hazánkban. Ezen abszurd helyzetről is beszélgettünk a Jazzy rádió Millásreggeli c. műsorának ZÖLD IRÁNYTŰ rovatában Dr. Munkácsy Bélával, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi tanszék adjunktusával. (a szeptember 21-i adás itt hallgatható meg )
A magyar kormány által néhány napja módosított szabványok nagyban szűkítik a vezető szélerőműgyártók piaci mozgásterét – állapította meg tanulmányában a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energia- és Infrastruktúrapolitikai Együttműködésért Alapítvány. A toronymagasság, a teljesítmény és a lapáthossz megszabott felső határának, illetve a lapát legalább 50 méterben megszabott talajszinttől mért távolságának 208 általuk vizsgált termék közül mindössze kilenc felel meg. A kabinet zajterhelési kívánalmait kevéssé tudták összevetni a leírásokkal, hisz az alapvetően igen halk szélerőművek anyagaiban ilyen adat ritkán szerepel.
Hadat üzent a magyar kormány a szélerőműveknek
A kormány kiegészítette a szélerőművekről (is) szóló korábbi rendeleteit, ezekbe olyan új szabályokat helyezett el, amelyekkel gyakorlatilag minden engedély kérelem elutasítható, például azzal, hogy csökkenti a honvédelmi és katonai képességet. A szélerőmű veszélyes fegyver. A beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 kilométeren belül, továbbá a Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométeren, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el. Ezeken a védőtávolságokon belül a meglévő szélerőművek magassága nem növelhető, a szélerőmű parkok pedig nem bővíthetők. Íme a térkép, amelyen fehérrel láthatjuk a szélturbinák telepítésére alkalmas területeket:
Látja, hogy nem látja?
E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, és a meglévő szélerőművek magassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése nem csökkenti a honvédelmi és katonai képességet.
Ha a tervezett villamos erőmű termőföld igénybevételével jár, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanügyi hatóság művelés alól kivonást engedélyező, legalább három éve jogerőre emelkedett határozatát.
Tessék kétszer elolvasni: most kéri a beruházó az engedélyt, de csak akkor kapja meg, ha a művelés alóli kivonásról már három éve megkapta az engedélyt.
A szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyének kiadásakor, szakhatóságként első fokon – országos illetékességgel – a Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) Megyei Kormányhivatal vezetője jár el ki. A kormányhivatal a szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem, illetve a szakkérdés elbírálása során a megvizsgálja, hogy a szélerőmű nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a létesítésétől várható előnyöket.
Ez ugye tipikus gumiparagrafus- írja a napi.hu. Olyan, mint a régi rendszerben az útlevél elutasítása azzal az indokkal, hogy az illető kiutazása sérti a közérdeket. A BAZ megyei kormányhivatal döntése ellen a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez lehet fellebbezni, ő a másodfokú hatóság. Ez a kormányhivatal a döntése előtt beszerzi, egy erre a célra létrejött bizottság véleményét. A bizottság tagjai a következők: a településfejlesztésért és településrendezésért, az iparügyekért, a környezetvédelemért és a természetvédelemért, valamint az energiapolitikáért felelős miniszterek képviselői. A bizottság vizsgálja a szélerőmű, vagy szélerőmű park környezeti, természeti és településrendezési hatásait, valamint mérlegeli a létesítmény használatával – vagy a használat elmaradásával – várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan megtehető, vagy pedig a kérelmező által megvalósított intézkedések következményeit. A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalása kiadása során mérlegeli a bizottság véleményét.
Az új szabályokat szeptember 23-tól kell alkalmazni.
