A kályhák hatásfokának javításán dolgoznak Norvégiában

Bajomi Bálint, greenfo.hu

2013. január 9. 13:36

A kályhák hatásfokának javításán dolgoznak Norvégiában

A SINTEF trondheimi laboratóriumában fa alapú biomassza és szemét égését vizsgálják.

Norvégiában a felhasznált energia 96-98%-a vízenergiából származik. A fennmaradó rész egyik szegmense a biomassza, melynek felét a pellet, illetve a fa elégetése teszi ki. A fapellet felaprított fából összepréselt kisméretű, gyógyszerre hasonlító kapszula. Varga Katalin, a magyarországi Energiaklub szakértőjének tájékoztatása szerint a biomassza pelletálásának célja, hogy kisebb térfogatú, könnyen szállítható, valamint homogén tüzelőanyagot kapjunk. Ez javítja mind a felhasználhatóságot, mind az égési tulajdonságokat. A mai pelletkályhák és -kazánok teljesen automatizálhatóak, szabályozhatóak, kényelmes megoldást nyújtanak elsősorban családi házak fűtéséhez, melegvíz-ellátásához. Meg kell azonban jegyezni, hogy a pelletek előállítása meglehetősen energiaigényes folyamat, így életciklusra vetítve lényegesen rosszabb a pelletfűtés környezeti hatása, mint a sima fatüzelésnek.

A biomassza felhasználásának technológiáit kutatják Skandinávia legnagyobb független kutatóintézetének, a SINTEF-nek egyik laboratóriumában. A labor, melyet tavaly októberben volt lehetőségem meglátogatni, helyileg a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetemen (NTNU) található. A helyszínen Dr. Michaël Becidan és Dr. Liang Wang kutatók számoltak be munkájukról, és megmutatták a laboratóriumi berendezéseket is.

Dr. Michaël Becidan és Dr. Liang WangDr. Michaël Becidan és Dr. Liang Wang

Michaël Becidan elmondása szerint korábban részt vettek egy az Európai Unió által finanszírozott kutatásban, amely célja új generációs biomassza- és szemétégető létesítmények kifejlesztése volt. A kutató a hamu kémiájával foglalkozott ezen projekt keretein belül. Egy következő kutatás során a tűzifa minőségét vizsgálták. Míg a szemétégetés nyomán visszamaradó hamura szigorú szabályozás vonatkozik, a fa hamuját sokkal kevésbé szabályozzák. A fahamu egyik felhasználási területe a talajjavítóként való hasznosítás.

Norvégiában a célkitűzések szerint 2020-ig meg kell duplázni a biomasszából származó energiatermelés 2008-as szintjét. Ebben szeretnének segíteni a SINTEF munkatársai most futó, 16 partnerszervezettel közösen futó, évi 4,5 millió Euró költségű kutatásuk során. Ennek keretében egy CenBio nevű biomassza innovációs központot hoznak létre.

A laboratóriumot Liang Wang mutatta meg. Fapellett, faapríték, brikett és szemét égetését vizsgálják. Mérik a gázkibocsátást, és egy nagyméretű égető vizsgálatával is foglalkoznak. Szeretnék javítani a tüzelőanyag minőségét - az ipari hasznosítók ugyanis nem szeretik, ha túl sok nedvesség van benne. A kályhák fejlesztésére jellemző, hogy azok egyre hatékonyabbak lesznek.

A biomassza megújuló energiaforrás. Európában – és ezen belül Norvégiában is - növekszik az erdők kiterjedése; amikor kitermelnek egy erdőt, utána újra kell erdősíteni a területet. Jelenleg az erdőterületek éves növekedésének csupán a felét termelik ki. Ugyanakkor verseny folyik az alapanyagok iránt: az energiaszektor egyik versenytársa a bútorgyártás. Az energiacégek a bútorgyártókkal szemben nem tudnak magas árat fizetni nyersanyagért - így arra törekszenek, hogy ne a legjobb minőségű fát használják energetikai célra. A biomassza jövője az alacsony minőségű alapanyag – például mezőgazdasági hulladék - felhasználásában rejlik. Bár ezen anyagok olcsóbbak, de nehezebb őket használni – ennek javítása irányába mutatnak a kutatások mostanában. Az építkezés terén új szabványok lépnek életbe, jobban szigetelik a házakat, így kisebb a fűtési igény.
 




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés