Amerikai képviselők még a téli szünet előtti utolsó munkanapon elfogadtak egy törvénycsomagot, amely ha nem is alapjaiban változtatja meg az USA energiapolitikáját, de jelentős továbblépésnek értékelhető. Egyebek mellett további jelentős adókedvezményekkel pörgeti föl a megújulóenergia-beruházásokat.
Nem viccelek, ez a primitív, elmaradott ország az idén nem extra adót vetett ki a napelemekre, hanem meghosszabbította a napenergia hasznosítására vonatkozó költségelemek beépítése után járó 30%-os adójóváírás intézményét további három évre. Ez a 2006 óta járó jóváírás vonatkozik a geotermikus energia, vízenergia, biogáz hasznosítására is. és eddig úgy volt, hogy jövőre lejár az eredetileg tíz évre adott adókedvezmény.
A szélenergiával kapcsolatban a jövő évben szintén érvényben marad ez az adóvisszatérítés, de 2017-től az állam elkezd kivonulni a piacszabályozásból, a két év múlva esedékes beruházásokban már 20%-kal csökkentik az adóból visszaigényelhető összeget. A napelemes rendszerek terén pedig szép lassan szintén teret enged a piacnak az USA kormánya, 2021-ig fokozatosan csökkenti az adójóváírás mértékét, amely 2022-től 10%-ban kívánnak stabilizálni.
Támogatást kap a megújuló energiaipar, feloldják az olajexporttilalmat. Mindenki örül.
A döntés következtében piacelemzők szerint várhatóan 2020-ig 100 GW-nyi napelemes kapacitás kiépítésével lehet számolni. Mintegy 130 milliárd dolláros piaccal lehet tervezni ebben az időszakban, ebből a kalkulációk szerint 40 milliárd dollár kifejezetten az új törvénynek köszönhető. Ez a kiszámítható környezet a munkaerőpiacon is érezteti majd jótékony hatását, százezres nagyságrendre tippelik a megújuló projektek által teremtett munkahelyek számát.
A megújuló energiával kapcsolatos beruházások adópolitikai támogatása része volt annak az demokrata-republikánus alkunak, melynek keretében az USA negyven éve tartó nyersolajexport-tilalmát viszont feloldják, ugyanebben a törvénycsomagban. A megújuló energia használatát, az olajipar korlátozását inkább szorgalmazó demokraták képviselője, Nancy Pelosi szerint az olajexport felszabadításától várható CO2-emissziót legalább tízszeresen ellensúlyozzák majd a meglóduló alternatív energiaipar beruházásai. Óvatosabb független elemzők szerint is egyértelműen pozitív lesz az új törvény hatása az USA széndioxid-mérlegét tekintve- írta a 444.hu.
Magyarország a napenergia árnyékában
A Renewables magazin érdekes ábrákkal tűzdelt anyagot tett közzé a minap. Lehozta a világ egy főre jutó napenergia és szélenergia potenciálja alapján generált országlista-adatokat. Magyarország fel se fér ezekre az ábrákra- írtuk nyáron.
Miközben a világban valóságos napelemes forradalom zajlik, a magyar kormány adóztatással és adminisztratív eszközökkel szorítja vissza a hazai napelemes piacot. Ha engednék a terjedést, értelmetlenné válna a paksi bővítés.
A napelemadót is az EU-ra fogja az Orbán-kormány
Az unió valóban elektronikai hulladéknak minősíti a napelemeket, de az elektronikai hulladékok kezelését nem a kormányok, hanem a cégek számára írja elő. Ha a kormány nem államosította volna a hulladékkezelést 2011-ben, akkor a cégek megúszhatnák a környezetvédelmi termékdíjat. Az elektronikai hulladékot akkor is kezelniük kellene, de eldönthetnék, hogy ezt önmaguk végzik, vagy
megbíznak vele valakit. Amikor az origo megkérdezte a Földművelésügyi Minisztériumtól, milyen indokkal vetettek ki környezetvédelmi termékdíjat a napelemekre, betűre pontosan ugyanazt a választ kapta, mint az ország összes sajtóorgánuma: a vonatkozó uniós előírás elektronikai hulladéknak minősíti a napelemeket. Az előírás, amire a tárca hivatkozik, a WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment, magyarul Elektromos és elektronikus készülékek hulladéka) nevű direktíva. Ez valóban ilyen hulladéknak minősíti a napelemeket, és valóban előírja, hogy az ilyen hulladékokat össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni és újra kell hasznosítani- írtuk 2015. január 18-án.
