A rovat kizárólagos támogatója

Törvényt sért, aki otthon szemetet éget – mégis több százezren ezt teszik mindennap. A szemétégetés tragikus következményei jól ismertek a szakemberek körében, és a jogszabályi háttér is megfelelő arra, hogy az állam fellépjen ellene. A valódi tettek mégis évek óta hiányoznak.

Eközben az EU már kötelezettségszegési eljárást is folytat ellenünk a megengedettnél nagyobb levegőszennyezés miatt. A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace ezért  6 pontos javaslatcsomagot adott át Lázár János miniszter részére.

Megdöbbentő, hogy mi minden tűnik el a kályhákban, tűzhelyekben: műanyag hulladék, bálás ruha, cipőtalp, autógumi. Van olyan része az országnak, ahol a kommunális hulladék egyharmadát(!) szinte biztosan elégeti a lakosság. A levegőbe ömlő vegyi koktél többek között szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, a magzatokban-gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat. Magyarország ellen már uniós kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van a megengedettnél nagyobb levegőszennyezés miatt, mely akár több tízmilliárd forintos bírsággal is végződhet. A leginkább egészségkárosító légszennyező anyag, a részecskeszennyezés legfőbb forrása a háztartási tüzelés, azon belül is az illegális szemétégetés.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2015. novemberi jelentése szerint Magyarországon csak a PM2.5-részecskeszennyezés miatt 12 800 ember hal meg évente. Az illegális szemétégetés oka döntő részben az ismerethiány és a felelőtlenség. A Levegő Munkacsoporthoz érkező panaszok szerint a jogellenes égetések mintegy kétharmada ezekből fakad, míg a szegénység csak kisebb szerepet játszik a problémában. Ugyanakkor a szegénység sem lehet elfogadható indok a Btk.-ba ütköző cselekmények elkövetésére. A rászorulók számára nem a jogellenes magatartást kell megengedni, hanem szociális támogatással enyhíteni a gondjaikat. Ez utóbbi társadalmilag sokkal kisebb költséggel is jár. A másik nagy probléma a hatóság elnéző magatartása.  A járási hivatalok alig indítanak közigazgatási eljárást, holott a levegővédelmi kormányrendelet alapján ez kötelességük lenne. A rendőrség pedig még ennél is ritkábban jár el, pedig segíthetné a hivatalok munkáját, sőt akár nyomozást is indíthatna, hiszen súlyosabb esetben a hulladékok engedély nélküli elégetése akár bűncselekménynek is minősülhet (Btk. 248. §).

égetés elleni demonstráció Kossuth tér 2016 január 20égetés elleni demonstráció Kossuth tér 2016 január 20

További képek >>>

A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace ezért tegnap a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Lázár Jánoshoz fordultak, és határozott fellépését kérik. A probléma megoldására 6 pontos javaslatcsomagot is átnyújtottak, melynek részleteit lásd lejjebb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015 áprilisában megjelent tanulmánya szerint a légszennyezés miatti halálozások pénzben kifejezhető költségei Magyarországon elérhetik a GDP 19 százalékát. [Bel- és kültéri légszennyezés miatti halálozás költségei a GDP százalékában országonként, WHO Európai Régió, 2010] Ez döntő részben a részecskeszennyezés következménye. Azokról a rendkívül apró méretű szemcsékről (PM10) van szó, amelyek a fűtés, a közlekedés (mindenekelőtt a dízeljárművek), az ipar, a mezőgazdaság és egyéb emberi tevékenységek következtében kerülnek a levegőbe.
• Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2015 novemberében megjelent jelentése szerint Európában mintegy 430 000, Magyarországon 12 800 ember veszti el idő előtt az életét minden évben a részecskeszennyezés miatt. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mivel a légszennyezés okozta megbetegedések száma két-három nagyságrenddel nagyobb, mint az elhalálozásoké.
• A részecskeszennyezés felelős többek között szív- és érrendszeri, légúti és daganatos megbetegedésekért. A PM10 a gyerekek számára jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. A gyerekek mellett a PM10-szennyezés egészségügyi hatásaira az idősek, a tüdő- és szívbetegek érzékenyek. Már régóta ismert, hogy amennyiben a születés körüli időszakban kerülnek a szervezetbe ezeknek a részecskéknek egyes összetevői, akkor az a felnőttkorban vezethet súlyos, nem egyszer visszafordíthatatlan betegségekhez. Hazánkban a részecskeszennyezés fő forrása a háztartási tüzelés.

A 6 PONTOS MEGOLDÁSCSOMAG: A magyar kormány 2011 októberében intézkedési programot fogadott el a PM10-szennyezés csökkentésére. A lakosság egészségi állapotának javítása, de gazdaságunk versenyképességének növelése érdekében is jelentősen fel kell gyorsítani a program végrehajtását a lakossági fűtésre, égetésre vonatkozóan.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A program végrehajtása összkormányzati cselekvést igényel, a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace ezért a következőket kéri a kormánytól:

1. FELVILÁGOSÍTÁS: Adjon elég pénzt felvilágosító kampányra a lakossági égetések káros egészségi, környezeti és gazdasági hatásairól, jogi vonatkozásairól és a lehetséges gyakorlati megoldásokról. Jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében néhány 10 millió forint áll rendelkezésre erre a célra, ami teljességgel elégtelen. Legalább évi 3 milliárd forintot kellene fordítani erre a felvilágosító tevékenységre.

2. HATÓSÁGI FELLÉPÉS: Képzésekkel és hatékony belső szabályozással segítse elő, hogy a hatóságok (járási hivatalok, rendőrség, kormányhivatalok környezetvédelmi főosztályai) minden esetben a jogszabályoknak megfelelően, határozottan lépjenek fel az jogszabályokba ütköző lakossági égetésekkel szemben.

3. HATÉKONY SZANKCIONÁLÁS: A tüzelőberendezésben történő jogellenes hulladékégetés miatt indított hatósági eljárásokban – amennyiben az elkövető nem ismeri el a cselekményt – minden esetben szükség lenne igazságügyi szakértői vizsgálatra. Alkalmazásával egyértelműen bizonyítható, hogy történt-e jogszabálysértés, díja utólag az elkövetőre terhelhető, adók módjára behajtható. Tapasztalataink szerint jelenleg ezt a fajta bizonyítást a hatóságok nem kezdeményezik, a szakértői vizsgálat költségének előlegezése a panaszosra hárul, így az esetek nagy többségében az elkövetők bizonyítottság hiányában mentesülnek a büntetés alól. A 306/2010-es kormányrendeletben kötelezően előírható lenne a hatóság számára ez a bizonyítási eszköz, a költséget így a hatóság előlegezné. Tapasztalataink szerint az esetek 95%-ban a panaszok ugyanis valósak, de az eljárás nem jut el ennek bizonyításáig.

4. LAKOSSÁGI LIGNITHASZNÁLAT BETILTÁSA: Haladéktalanul be kell tiltani a lignit árusítását lakossági célokra, mivel annak háztartásokban történő elégetése – bár jelenleg nem tiltott – szintén rendkívül környezetszennyező, és az elmúlt néhány évben jelentős mértékben elterjedt. [6] (A Földművelésügyi Minisztérium már elkészítette a vonatkozó rendelet tervezetét, ami már hónapok óta a fiókban fekszik. Továbbá a tervezet szerint a tiltás csak a rendelet kihirdetésétől számított 18 hónap elteltével lépne életbe. Ez azt jelenti, hogy – az előre hozott vásárlásokat is figyelembe véve – még legalább három évig alkalmazná a lakosság széles körben ezt a rendkívül környezetszennyező és alacsony hatékonyságú tüzelőanyagot.)

5. VIZES FA ÁRUSÍTÁSÁNAK BETILTÁSA: Haladéktalanul be kell tiltani a vizes (20%-nál magasabb nedvességtartalommal rendelkező) fa árusítását, illetve ingyenes kiosztását a lakosság részére. A vizes fa égetése okozta környezetszennyezés ugyanis többszöröse annak, mint amit a száraz fa elégetése idéz elő.

6. RÁSZORULTAKNAK MEGFELELŐ TÜZELŐANYAG BIZTOSÍTÁSA: A rászorultak részére biztosítani kell a feltételeket, hogy törvényes módon fűthessenek. Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy ez nagyságrendekkel kevesebbe kerülne, mint amennyi kárt az jogellenes égetések okoznak. Jelenleg a 1503/2015. kormányhatározat [7] alapján 3 milliárd forint értékben szociális tüzelőanyag támogatást biztosít a kormányzat. Ennek összegét legalább háromszorosára szükséges emelni.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás