A Monsanto uralja a világpiacot az eladott génmódosított vetőmagok és a cégek ellen szervezett tüntetések területén is, a cég termékei pedig már most is majdnem minden falat ételben ott vannak így vagy úgy. A Monsanto szimbóluma a génmódosított növényeket és az ezekre szánt vegyszereket áruló piacnak, amit 6 cég ural, és amik egymást bekebelezve lassan egy, az egész élelmiszerpiacot lefedő cégóriássá olvadhatnak össze.
A Bayerről mindenkinek az aszpirin jut az eszébe, vagy valami más, ami bevillan a legutóbbi gyógyszertári látogatásából. Az elmúlt hetekben viszont a cég egészen más miatt került be a világsajtóba, ugyanis meg akarja venni a világ legnagyobb, génmódosított vetőmagokat fejlesztő és gyártó cégét, a Monsantót. Ha ismerős önnek ez a név, az nem olyan nagy csoda. Erről a cégről aligha túlzás azt állítani, hogy ez a világ leggyűlöltebb vállalata, aminek gyakorlatilag rosszabb pr-ja van, mint a cyberpunk irodalom főgonosz cégeinek együttvéve.
Hogy mennyire utálják a világon ezt a céget?
Azon a héten, amikor a Bayer bejelentette, hogy több mint 40 milliárd dollárt fizetne érte, világszerte 400 városban tüntettek egyszerre a cég ellen, mert, ahogy az egyik mexikói tüntető fogalmazott, a Monsanto azt akarja elérni, hogy a világon minden kukoricaszemben benne legyenek a cég vegyszerei, hogy a Monsantótól kelljen engedélyt kérni és fizetni minden egyes alkalommal, amikor valaki aratni akar. Hogy tényleg ez-e a célja, az eléggé kérdéses, de az biztos, hogy a Monsanto jelenleg a világ legnagyobb vetőmagokat értékesítő cége, ami a világon eladott vetőmagok 28 százalékáért felel, 4 másik óriáscéggel, köztük a Bayerrel együtt pedig a piac 61 százalékát fedik le. A cég szimbólumává vált annak a folyamatnak, hogy a világ élelmiszer-termelése egyre inkább pár multinacionális megacég kezében van, amelyek keresztbe-kasul próbálják bekebelezni egymást, hogy aztán a végén egy cég legyen benne minden falatban, amit lenyelünk.
Jobb tehát, ha megismerkedünk a Monsantóval és ezzel az iparággal
A cég nagyjából 40 milliárd dollárt ér, és tényleg szinte az egész világon ott van, így Magyarországon is. Persze itthon nem árulhatják a génmódosított vetőmagjaikat, pedig van belőle nekik sokféle. A Monsanto árul Roundup-biztos szóját, kukoricát és repcét, bogárölő mérget termelő gyapotot és kukoricát, vírusbiztos tököt, és még pár olyan vetőmagot is, ami jobban bírja a szárazságot, mint a nem génmódosított társai. És bár ez utóbbiak kétségkívül a génmódosítás kevésbé megkérdőjelezhető és jobban marketingelhető oldalát jelentik, a Monsanto fő terméke még mindig a saját vegyszerére való immunitás, ezt szinte mindegyik termékébe beülteti, a fent említett más hatások mellé.
Messze a legtöbb pénzt a kukoricán és a szóján keresi, ezek eladásából tavaly közel 6 és 2,3 milliárd dollár bevétele volt a cégnek. Ezek a növények tökéletes pénzcsinálók, mert hatalmas rájuk az igény: a kukorica például a keményítő és az abból készült szirup miatt rengeteg feldolgozott ételben van a kólától a ketchupon át mindenféléig.
A szója pedig – amellett, hogy szintén csomó mindenbe beleteszik a rágóktól a szószokon át kozmetikumokig – az emberiség egyre növekvő húsfogyasztását táplálja, ebből készül ugyanis nagyon sok takarmány. Az Egyesült Államokban már a megtermelt kukorica 92, a szójának pedig 94 százaléka génmódosított – aminek nagy részét a Monsanto adta el -, ami bekerül a feldolgozott élelmiszerek 70-75 százalékába.
Világszerte amúgy 2014-ben 28 országban 181,5 millió hektáron vetettek a gazdák GM növényeket. Amellett pedig, hogy a vetőmagokból rengeteg pénzt keres, még a növényvédő, pontosabban nem kívánt növény- és rovarölő szerek eladásából is szép bevétele van. A Monsanto éves jelentésében „agrár-termelékenység” nevű üzletágnak nevezett szegmens 4,5 milliárd dollárt hozott tavaly.
Folytatás az indexen: A cég, ami levédette az ételt
