Most, hogy a magyar sportolók remek szereplésével véget értek a Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok, érdemes felhívni a figyelmet az érmek összetételére is. Az arany-, ezüst- és bronzmedálokat ugyanis a fenntarthatóság jegyében készítették, az azokat tartó szalagokat pedig konkrétan PET-palackokból.
Magyar szempontból rendkívül sikeresnek tekinthető az idei, 2016-os rióri olimpia. Érmeseink, pontszerzőink, de az összes induló nagy elismerést érdemel, az éremtáblázaton elért 12. hely pedig ugyancsak kiemelkedő. Az elmúlt napokban a legtöbben nagy érdeklődéssel követtük a sporthíreket, különösen azokra a versenyszámokra koncentrálva, ahol hazai sportoló is indult, remélve, hogy még aznap a nyakába akasztják a hőn áhított medált.
Most, hogy mindezen túl vagyunk, itt az ideje megnézni, hogy miből is álltak azok az érmek!
![](http://laboratorium.hu/portals/0/olimpiario.jpg)
Az olimpiák történetében először Rióban fektettek különösen nagy hangsúlyt arra, hogy még az érmek elkészítésekor is a fenntarthatóság álljon a középpontban. Hát még a szalagok kialakításakor ! Amint az a www.olympic.org honlap írásából kiderült ugyanis, a szalagokat újrahasznosított PET-palackokból készítették. Mindez számunkra is szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a Laboratorium.hu elkötelezett a környezetünkre egyre nagyobb veszélyt jelentő műanyagok témaköre iránt. Részletesen beszámolt a PET-Kupához kapcsolódó laboratóriumi mérésekről, illetve a mikroműanyagok veszélyeiről.
A riói éremszalagok 50 százalékban készültek újrahasznosított műanyagpalackokból, ezért is jelentenek remek példát arra, hogyan lehet hasznosítani a többek között a Tisza árterében is felgyűlt PET-palackokat. Ami pedig az érmeket illeti: az 500 g súlyú arany-, ezüst- és bronzmedálok a www.olympic.org honlapja alapján javarészt ugyancsak újrahasznosított anyagokat tartalmaznak. Az ezüst- és a bronzérem 30 százalékban áll újrahasznosított anyagokból, az aranyérmek pedig egyáltalán nem tartalmaznak higanyt. Sőt, sokkal tisztábbak, mint valaha, megfelelvén a fenntarthatóság kritériumainak, a legszigorúbb környezetvédelmi törvényeknek és laboratóriumi szabályoknak az anyagok kitermelésétől a végső kidolgozásig. Az aranyérmek 92,5 százalékban újrahasznosított tükrökből, forraszték-maradékokból és röntgen-lemezekből származó nyers ezüstöt tartalmaznak, a bronzérmek réztartalmának 40 százaléka pedig pénzverdei hulladékból származik.
A Magyar Olimpiai Bizottság honlapján közölt írásból az is kiderül, hogy az olimpián használatos dobogók is szerves anyagokból készültek, Brazília trópusi jellegét szimbolizálva. Ezeket úgy tervezték, hogy a játékok után bútorként felhasználhatók legyenek, sőt, az éremátadók által használt tálcák is alkalmasak a későbbi használatra.
A fenntarthatósági szempontok érvényesülése azért is példaértékű, mert az olimpiai játékok a világ legnépszerűbb és legnézettebb eseményei közé tartoznak, így ez az üzenet (többek között a PET-palackból készült szalagok pedig üzenete) is milliárdokat ért el. Nem elhanyagolható azonban az újrahasznosított medálok konkrét haszna sem, hiszen Carlos Nuzman, a szervezőbizottság elnökének nyilatkozata szerint összesen 4924 érmet vertek, ami közel 2,5 fél tonna anyagot jelent.